„Kutya kötelességünk ezt végigcsinálni”
2015. március 7., szombat 19:44, frissítve: 18:54 , forrás: MNO, szerző: Veczán Zoltán
 |
| Fehér István (sic: tanít) |
Fehér István tanártól az órája közepén
akarták elszedni szlovák papírjait a rendőrök, de nem adta. Sok helyen
falakba ütközik, de kitart. A szlovák állampolgársági hercehurca
révkomáromi áldozatával beszélgettünk.
– Az ön neve akkor vált ismertté, amikor
az iskolában megtagadta a rendőröktől, hogy átadja a szlovák okmányait.
Hogyan történt az eset?
– Közvetlenül az után, hogy felvettem a
magyar állampolgárságot, egy tanítási órámon, amelyet az elsős
gimnazistáknak tartottam, kopogtattak a terem ajtaján. Besorjázott három
rendőr, felfegyverezve, talpig feketében, épp csak a símaszk nem volt
rajtuk. Szlovákul követelték, hogy „adjam vissza a szlovák állam
tulajdonát képező, szlovák hivatalos papírjaimat”. Magyarul reagáltam,
mert a révkomáromi rendőröknek a törvény szerint tudniuk kellene
magyarul. Közülük viszont csak egyikük értett. Ezt is kifogásoltam,
ahogy azt is jeleztem, hogy nálunk a törvény szerint még a tanfelügyelő
is csak akkor jöhet be egy tanárhoz a terembe, ha vele van az igazgató,
de a rendőrök „egyedül” voltak – mondjuk az is furcsa, hogy abban a
hatalmas iskolában egyből tudták, hol kell kopogni. Egyébként a „szlovák
állam tulajdonát képező okmányokat”, amelyekről beszéltek – azaz a
személyi igazolványomat és az útlevelemet is – kifizettem, így szerintem
az az enyém.