Elhunyt Borbély Imre, a "subsidiaritas" állhatatos híve (újabb hírekkel bővítve 01.30-án)

Eltávozott eszmei atyánk egyike, a szubszidiaritás - általunk székiségnek nevezett vezérelv - eredeti tartalmának híve és őrzője, Borbély Imre. Tegnapelőtt volt csupán, hogy Székesfehérvárott hallhattuk és láthattuk előadni Borbély Imre fiát, Borbély Zsolt Attilát, s ma a következő hír érkezett, amit meg kell osztanunk tagjainkkal és minden olvasónkkal.

Borbély Imre, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei régióelnöke.
A felvétel 2001 márciusában készült. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Életének 69. évében, súlyos betegség következtében vasárnap elhunyt Borbély Imre erdélyi vegyészmérnök, politikus, politikai elemző - tájékoztatta az MTI-t a család. Elsőként szólalt fel magyarul a román parlamentben.

Globalizmus, avagy székhelyi székely Székiség

Sokan nem értik, hogy a Fejér Szövetség tagjai és tisztviselői hogyan is értik és miért is állítják, hogy világunkban már rég nincs másról szó, minthogy

"a világ globalizmusa áll ma szemben a székhelyi székiség elvével".

 Az udvarhelyi gyűlés határozata, 1505.

«Mi, a székelyek földjének országlakosai és a székelyek minden egyes székének és összes nemének általános egyeteme emlékezetül adjuk jelen oklevél soraival mindenkinek, akit illet, hogy midőn az Úr 1505. évében, Szent Erzsébet királyné ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön Udvarhely mezővárosban említett országunk bizonyos ügyeinek elrendezésére és némely visszaélések megjavítására országunk régi szokása szerint általános gyűlést tartottunk, akkor más igen szükséges dolgok között láttuk, hogy országunkban az általános gyűlések lazasága az országlakosok felülvizsgálatra fellebbezett sok ügyének végzését napról napra halasztja, és ennek következtében az ilyen halasztások miatt nem kevesek jogaiban különböző károk keletkeznek. Kézzelfoghatóan tapasztaltuk azt is, hogy kedvezés, harag, ellenszenv és egyéni érdek gyakran nem engedi, hogy országunkban a bírák és a választott bírák kiderítsék az igazságot.»

Székelyföld autonómiáját támogatni nekünk KÖTELESSÉG!

Székelyföld autonómiáját (magyarul: önrendelkezését) támogatni nekünk, magyaroknak magától értetődő KÖTELESSÉG! S az általunk támogatott önrendelkezést sem értelmezhetjük másként, csak egyféleképp': egyaránt TERÜLETI, KÖZMŰVELŐDÉSI és GAZDASÁGI önrendelkezés! Ebben nincs "apelláta", hiszen a már rajtunk kívül mindenki által megsértett trianoni és párizsi békediktátum is ezt tartalmazta. Márpedig gyümölcsöző béke addig nem lesz és nincs, míg a diktátum alkotók azt sem teljesítik, amit magukra kötelezőnek jelentettek ki.

Breton és baszk szervezetek is kérték belépésüket az SZNT luxemburgi perébe – AUDIÓ

---

forrás: erdon.ro

A franciaországi Breton Kulturális Intézet, és a spanyolországi Baszk Nemzeti Párt is kérte belépését abba a perbe, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) két képviselője indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az Európai Bizottság ellen a nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezésük bejegyzésének az elutasítása miatt.
Erről Izsák Balázs, az SZNT elnöke számolt be péntek délután a Kolozsvári Magyar Napok keretében szervezett, az erdélyi autonómiatörekvésekről szóló pódiumbeszélgetésen.

A Szent László-MTA utolsó előadása: A székiség vezérelve

Szt.László-MTA: december 21. és 28. – Bakk István és Dr. Boór Ferenc előadása

 

A Szent László Magyarságtudományi Akadémia (Szent László-MTA) Magyar nemzet c. tantárgya keretében szombaton, december 21-én 17 órakor "A Pálos Rend szerepe a magyar nemzet életében" címmel Bakk István tartott előadást, amely itt tekinthető meg:
http://new.livestream.com/accounts/2560855/events/2489667

A Szent László-MTA keretében idén még egy előadás lesz, december 28-án, amelynek címe: A székiség vezérelve. Előadó Dr. Boór Ferenc.

Mindkét előadást élőben követhetik a világhálón, ide kattintva:

http://new.livestream.com/accounts/2560855/events/2489667

MVSZ Sajtószolgálat

8163/131218

A fejérek Székelyföldre - Erdély ősszékébe - mennek

Együtt kell menetelnünk a székelyekkel! Székelyföldre fel!

Előbb Székelyföld nyerje el az önrendelkezését, aztán beszélgessünk Erdély országról is! Ha a Székelyek visszaszerezték azt, amit elvesztett Magyarország is Erdéllyel: az önrendelkezést, akkor jöhet Erdély kérdése.

A székelyeknek, Székelyföldnek egészen természetes, hogy a Székelyföldet alkotó székely Székek (a nyolcak) is önrendelkeznek. Sőt! Az is, hogy léteznek ezeken belül is még további fiú Székek is, mint ugyancsak önrendelkező területek. Ezt hívjuk mi régóta úgy, hogy a Székiség Elve. S ezt hívják úgy minden turáni nép - sőt, a hajdani szamurájok - nyelvén, hogy "szaka". Azaz a szakák, kiemelt, őrzött, védett, önrendelkezési területek ott, ahol ma nem is élnek már székelyek. Ám mielőtt abba belemerülnénk, hogy a szaka-szkíta kifejezés honnan is ered és mit is jelent, térjünk a lényegre!

Másnak szubszidiaritás, nekünk székiség, nem kell "integráció", de kell a szövetkezés!

Kedves Barátaim és Sorstársaink!

A végkimerülés határán a Kajászói Gazdatanács és szövetségesei így kiáltottak fel:

A székely székek mintájára,
a székely rendtartás szabályai szerint alakuljanak a Gazdatanácsok és 

jöjjön létre a Gazdatanácsok Szövetsége!

 http://www.youtube.com/watch?v=t2JArA397bA

Magyarok: Európában szamuráj jellemmel

A fenti mondatot egy japán kislány mondja az első (rövid) felvételen a felvidéki magyarokról. Hozzátesszük, s mindenki gondolkozzék el egy kissé a gondolaton, majd az ok és okozaton!

 
Magyarok:
Európa közepén szamuráj jellemmel

avagy

Szamurájok:
Japán szigetén magyar jellemmel

MAGYAR HOLD - HOLDANYA - ANYAFÖLD

A FÖLDről szólnak

Találkozzunk és tanácskozzunk

SZÉKHELYISÉG - Nem jöttünk mi sehonnan sem - PALLAGOK

SZÉKHELYISÉG - SZÉKHELYISÉG - SZÉKHELYISÉG - SZÉKHELYiHELYSZÉK - SZÉKHELYISZÉK - SZÉKHÉLŐISZÉK

A magyarság nem a finnugoroktól származik?

2012-04-08 forrás: http://www.hevesmegyei-hirhatar.hu/hir/a-magyarsag-nem-a-finnugoroktol-szarmazik

Székelyföldre akkor látogatunk Magyarországról, ha Erdélyország egyedi, rusztikus, történelmi hangulatát szeretnénk megtalálni, és érezni lelkünkben. Gyergyószentmiklós határában őstörténeti szempontból felbecsülhetetlen emlékek húzódnak meg. Magyar népünk gyökereit takaró, mesterségesen épített táji emlékek ezek, amelyeket a gyergyói nép pallagoknak nevez. A pallagokat Magyarországon a szakemberek agroteraszoknak nevezik, a román történészek pedig dák agroteraszoknak hívják. Ezek a szakrális pallag-képződmények jelen vannak még Csíkban, Udvarhelyen, Királyföldön, Kalotaszegen, az Aranyos mentén, Torda vidéken, a Mezőség bizonyos részein, a meleg Szamos felső folyásán, az Iza völgyében, valamint a Keleti- és a Nyugati Kárpátok között is.