Székely Szabadság Napja Maroshegytől Marosvásárhelyig és hányaveti fejér megyei sajtómagatartás

Székesfehérvárott a maroshegyi Székes Fejér Város Csíki Székelykapujánál fejezte ki a Fejér Szövetség és a Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete összetartozását és egyetértését, együttérzését a Marosvásárhely főterén összegyűlt székely testvéreikkel és énekelték el - talán éppen egy időben velük - a székelyek himnuszát.

Nem hagyjuk veszni Erdélyt sem, Istenünk! - hangzott a zárszó után.

Testvérvárosunk, Csíkszereda is tüntet a Székely Szabadságért

Tisztelt Ráduly Róbert Kálmán Polgármester Úr!

Igen tisztelt Testvérvárosunk, Csíkszereda Önkormányzata, Polgármesteri Hivatala!

Fogadják minden elismerésünk és tiszteletünk azért, amit a székelyföldi, hazánktól elszakított magyarok összefogásának érdekében tesznek nap, mint nap és hogy az önrendelkezési küzdelmeikben a mostoha körülmények közepette is rendületlenül kitartanak!

Szeretnénk, ha tudnák, hogy Csíkszereda testvérvárosában, Székesfehérvárott

2015. március 10-én 17 órától

a Székely Szabadságért Önökkel együtt tüntetve 

fejezzük ki együttérzésünket a 2012. év tavaszi fordulónapján
Fehérvár délnyugati kapujában közösen avatott

Székes Fejér Város Csíki Székelykapuja alatt!

A Jóisten áldásával:

Dr. Boór Ferenc

az MVSZ Fejér Megye elnöke

a Fejér Szövetség elnökségi tagja 

Önrendelkezést Székelyföldnek - szolidaritási megmozdulás Fehérvárott 2014.12.23. 17:30-tól

Tisztelt Honfitársak!
Tisztelt Városvezetés!
Tisztelt Szerkesztőségek!

Ezúton tájékoztatjuk Önöket, hogy a Fejér Szövetség a holnapi naptól csatlakozik székely testvéreink székelyföldi, s különösen sepsiszentgyörgyi tiltakozásához.

A Fejér Szövetség tiltakozásul a székely és magyar nemzeti imádságok és nemzeti zászlók romániai korlátozása ellen december 23-tól előre láthatólag Vízkereszt napjáig kitűzi a Székes Fejér Város Csíki Székelykapujára a székely nemzeti lobogót!

A zászló kitűzésére 2014. december 23-án 17:30-kor kerül sor a Maros hegyen, a körforgalomban felállított székelykapunál, amelynek idején a résztvevőkkel együtt énekeljük el a teljes Székely Himnuszt!

Felvételeink a Székelyek Nagy Menetelése eseményről

A mise után a Székely menetre gyülekezve Szentivánlaborfalván

Élő áldozat minden nap, míg a külhoni magyar őslakosság önrendelkezése másodlagos csak!

Patrubány Miklós: Az autonómia kivívásához paradigmaváltás kell

A sajtótájékoztatóról készült felvétel
a képre kattintva megtekinthető

Mai sajtótájékoztatóján Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke ismételten bejelentette, hogy az MVSZ teljes meggyőződéssel támogatja a székelység önrendelkezési törekvéseit, és vázolta annak a nemzetpolitikai paradigmaváltásnak a körvonalait, amely nélkül meglátása szerint nincs esélye az autonómiának. Külön szólt az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségekre háruló feladatokról, és külön a magyar állam felelősségéről, illetve rendelkezésére álló lehetőségekről. Az egyik sarkalatos feltétel, amely e harc minden magyar szereplőjének feladata, az utódállamokban tetten érhető történelemhamisítás elleni nyílt fellépés. Szlovákia szabadon bitorolhatja a magyar nemzeti címert, Szent Istvántól kezdve szlovákként taníthatja az összes magyar királyt. „Ameddig ezt Magyarország nem kéri ki magának, addig gyakorlatilag feláldozta a felvidéki magyarságot” – fogalmazott az MVSZ elnöke, aki a dáko-román kontinuitás cáfolását is sürgette.

Fejérek, menetelésre fel október 20-án az elszámoltatásért, majd 26-án és 27-én a székelyek önrendelkezéséért (frissítve)!

A Fejér Szövetség tagjai októberben 2X menetelnek

Először október 20-án menetelünk Ócsáról Budapestre, a Dózsa György útra a deviza hitelesekkel és együtt érzőikkel, majd október 26-27-én Székelyföldön a székelyekkel!

Mindkét esetben az ÖNRENDELKEZÉSÉRT menetelünk. Közvetve csupán a saját önrendelkezési jogainkat védendő, közvetlenül honfitársaink, testvéreink és sorstársaink mellett felsorakozva, az ő önrendelkezésükért kiállva menetelünk a Kárpátok hegyeiig, ha kell, mert mi mindannyian, önrendelkezésünkben sértettek

ÖSSZETART(OZ)UNK!

A fejérek Székelyföldre - Erdély ősszékébe - mennek

Együtt kell menetelnünk a székelyekkel! Székelyföldre fel!

Előbb Székelyföld nyerje el az önrendelkezését, aztán beszélgessünk Erdély országról is! Ha a Székelyek visszaszerezték azt, amit elvesztett Magyarország is Erdéllyel: az önrendelkezést, akkor jöhet Erdély kérdése.

A székelyeknek, Székelyföldnek egészen természetes, hogy a Székelyföldet alkotó székely Székek (a nyolcak) is önrendelkeznek. Sőt! Az is, hogy léteznek ezeken belül is még további fiú Székek is, mint ugyancsak önrendelkező területek. Ezt hívjuk mi régóta úgy, hogy a Székiség Elve. S ezt hívják úgy minden turáni nép - sőt, a hajdani szamurájok - nyelvén, hogy "szaka". Azaz a szakák, kiemelt, őrzött, védett, önrendelkezési területek ott, ahol ma nem is élnek már székelyek. Ám mielőtt abba belemerülnénk, hogy a szaka-szkíta kifejezés honnan is ered és mit is jelent, térjünk a lényegre!

Autonómiát Székelyföldnek!

Az MVSZ támogatja a székelyek nagy menetelését

Magyarok Világszövetsége támogatja a székelyek október 27-re meghirdetett "nagy menetelését" a székely nép önrendelkezéséért, és Budapestről induló autóbuszt is szervez, jelentette be sajtószolgálatunknak Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke.

Patrubány Miklós elmondta: a Magyarok Világszövetsége, mint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) létrejöttének serkentője, a kezdetektől fogva támogatja a székely nép önrendelkezési törekvéseit felvállaló testületet, így természetes, hogy a székelység "nagy menetelését" is, amelynek menetoszlopa a tervek szerint Háromszék és Barcaság határán, a 11-es úton Berecket, Gábor Áron szülőfaluját és Kököst, a székely ágyúöntő mester halálának a helyszínét köti majd össze, jelezvén, hogy miként 1848-ban, úgy "Háromszék nem alkuszik" most sem. 

Tíz éve történt Csíkszeredában: Quo vadis Székelyföld? konferencia - Zárónyilatkozat

„Székely vagyok,

annak a népnek a fia,

amely Urunk születése után

a negyedik században … telepedett meg, és amely ma

az Erdélyi Fejedelemségben él.”

Kőrösi Csoma Sándor

Sabathu/India, 1825. január 28.

„Azon bíró, ki Isten és ország törvényeitől elhajolva,

könyörgés, vagy ajándék által megnyeretve részrehajló lenne,

száműzessék, minden ingóságai felprédáltassanak, ingatlan jószágai elvétessenek,

s Székelyföldön soha ne lakhassék.

Ekként bűnhődjön még az is, ki maradásában, vagy visszajövetelében fáradozna.”

Székely Constitutio

Udvarhely, 1505. november 23.

Önrendelkezést Székelyföldnek (budapesti felvételek)

Budapest, 2013. március 10.

A fejérek zászlaja is ott leng majd a székely zászló mellett Budapesten

Fehérváriak! Álljunk testvérvárosunk mellé, álljunk ki testvéreinkért!

Tisztelt Polgármester Úr, Kedves András!

A Fejér Szövetség nevében azzal a kéréssel fordulunk Önhöz, hogy támogasson bennünket abbéli törekvésünkben, hogy több magyarországi településhez hasonlóan Székesfehérvár Városházára is kitűzessék a székely zászló, kifejezve a fehérváriak együttérzését székely testvéreink területi önrendelkezési törekvései iránt és tiltakozásunkat a román hatóságok önkényeskedése ellen.

Amennyiben Önök már elhatározták a zászló kitűzését, úgy Szövetségünk ez alkalommal természetesen egy emberként sorakozik fel a Városvezetés mellé.

Tervezzük továbbá, hogy egy szerény esemény keretében zászlót tűzünk ki a székelyekkel való testvéri közösségünket városunkban legfényesebben kifejező, Csíkszereda és Székesfehérvár polgármesterével és a Székely Nemzeti Tanács elnökével közösen avatott maroshegyi székelykapura.

Székelyföld - Székfoglaló - Székelyföld Önrendelkezéséért

"Székelyföld - Székfoglaló"
honismereti előadás sorozat

(www.szekelyhon.hu)

     A honismereti rendezvény sorozat célja Székelyföld autonómiatörekvésének segítése, a székelység önazonosságának erősítése és Székelyföld általános -, majd székenkénti bemutatása. A sorozatnak az aktualitását az adja, hogy idén, azaz 2012 tavaszán (április, május) egymillió szavazat összegyűjtésére kerülhet sor az Európai Unió legalább hét tagországából azért, hogy az Európai Parlament normát alkosson a kisebbségben élő nemzeti közösségek jogállásáról. Ez lehetőséget teremtene az autonómiaformák majdani egységes elismeréséhez. 

  Az előadások helyszíne a Kőbánya-Kispesten (KÖKI) 1997-től működő Bujdosó Székely Vendéglő, amely családias székelyes hangulatával méltán ideális hely gasztro-kulturálsi rendezvény megtartásához. Az étterem kb.100 fő vendég kényelmét tudja biztosítani. 

December 1-én nincs mit ünnepelni, sem Kárpátalján, sem Erdélyben

Ünnepelhetünk-e december elsején?

 forrás: erdely.ma

Gyásznap: A székelynek van-e, mit ünnepelnie? E kérdésekre csak egy helyes válasz lehetséges: NINCS. Elképzelhetetlen, hogy e napon székely ember önként, senkitől nem kényszerítve ünnepeljen. Csak a gerinctelen csörtető, a haszonleső renegát ünnepelhet. Akár bevalljuk, akár nem, december elseje az erdélyi magyarság számára gyásznap!

Jogos a kérdés: kinek ünnep e nap? Lehet-e ünnepelni annak, akinek épp az 1918-as események miatt nem lehet haza-országa, csak állam-országa? Ünnepelhet-e a székely nép, amelyet nem kérdeztek meg arról, hogy akar-e idegen uralom alatt élni? Lehet-e ünnepelnie annak a közösségnek, amelyet bár megillet az önálló államalapítás joga is, de számára még a Románián belüli belső önrendelkezést, a területi önkormányzást sem engedélyezik?

Ha a román demokrácia a tolerancia szellemében működne, akkor ügyelnének arra, hogy Románia nemzeti ünnepe olyan nap legyen, amely összeköti az itt élőket. Ha történelmi példa után nézhetnénk, rögtön példaként megemlíteném az 1595-ös havasalföldi felszabadító háborút, ahol huszonnégyezer székely, tizenháromezer erdélyi magyar mellett nyolcezer havaselvi és háromezer moldvai harcolt. Együtt verték ki Szinán pasa hadseregét, győzték le a Târ­govişténél és Giurgiunál vívott csatákban. A törökök kiverésének napja lehetett volna a közös küzdelmek, az együttműködés napja a Romániában élők számára, természetesen, ha kollektív jogokat is biztosítanak mind­annyiunknak. Sajnos, az intoleráns román nacionalisták számára ennél fontosabb volt mindig a román uralom alá jutott magyarság megalázása, felszámolása.

A székely nép statisztikai eltüntetése

Sajtószolgálatunk alább közzé teszi Gyergyószék Székely Tanácsának állásfoglalását a 2011-es romániai népszámlálás ügyében.

Megszámláltattunk és kevésnek találtattunk!

A 2011-es romániai népszámlálás legnagyobb csalása a székely nép statisztikai eltüntetése.

Jelen állásfoglalás aláírói, hasonlóképpen a Székely Nemzeti Tanács küldöttei és minden öntudatos székely ember tudtuk, hogy a népszámlálás egyedi alkalom arra, hogy az önrendelkezés útjára lépett székely nép statisztikailag is felmutassa magát a román hatalomnak és Európának egyaránt.

1.      Általánosan ismert volt, hogy a 2011-es népszámlálási szabályzat előírásai alapján a székelyeket (secui-1103-as, ungur- 1102-es és maghiar-1101 kódszámokkal) a magyar -1100 gyűjtőkód alatt összesítik és a magyar etnikum főcsoportjába, sorolják!

2.      A politikai pártok (RMDSZ, MPP és EMNP), a SzNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett és az írott és elektronikus lakájsajtó által felerősített propaganda, amely a székelyeket „székelymagyar” identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult, és súlyosan félrevezette nem csak a székely embereket, de általában a közvéleményt is.

3.      Ennek a székelyellenes propagandának legfontosabb és kézzelfogható eredménye egy évezredes történelmi közösségnek, a székely népnek a statisztikai eltüntetése lett!

4.      A székely nép statisztikai eltüntetése a nemzetközi jogalapját szünteti meg a székelység önrendelkezési törekvéseinek.

5.      Az úgynevezett „székelyföldi magyarság” autonómia igénye a kisebbségi jogok kategóriájába sodródik és a román hatalom jóindulatára bízatik!

6.       Az egyszerű emberek ezen a szándékos félrevezetése súlyos károkat okozott a székelyek önbecsülésében, gyengítette a közösségi szolidaritás érzését, csorbította emberi jogukat önazonosságuk szabad megvallását illetően.

7.      A székely nép, mai létének tagadásával súlyosan sérült a székelység önrendelkezésre alapozott, kialakulóban levő jövőképe.

Aki más tollával ... maga esik ... !

Nem pléh táblákat kéne állítani, hanem társadalmi és önkormányzati összefogással az egyetértést Székelyföld önrendelkezésének biztosításában elérni, s aztán ebbéli akaratunkat kinyílvánítani! Többek közt rovásírásos táblaállítással is. Hányszor kell ezt még elmondani!

http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/08/mi-kulonbseg-egy-rovasirasos-plehtabla.html

Hölgyek és Urak! Nem elég a leckét felmondani, azt alkalmazni is kell, s nem épp a célt "elsikkasztani"!