Patrubány Miklós: Az autonómia kivívásáho z paradigmav áltás kell
A sajtótájékoztatóról készült felvétel a képre kattintva megtekinthető |
Az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek politikai képviselete fel kell vállalja, az önrendelkezés ügyét.
Ez az első kérdés, amelyben gyökeres változásra van szükség. Ezzel
szemben például Erdélyben az elmúlt negyed században azt
tapasztalhattuk, hogy az RMDSZ rendre a román kormányban való
szerepvállalást választotta, és az autonómia ügyét csak elvétve,
leginkább a választási kampányokban hozta szóba – fejtette ki az elnök.
A
második kérdéskör, amelyen az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti
közösségek politikusaink változtatniuk kell, az a fogalmi készlet. Változó időkben megfelelően változó fogalmi készlettel lehet eredményes a harc.
Az autonómia fogalma részben elavult, részben pedig nincs a nemzetközi
jog által kellőképpen alátámasztva. Ezzel szemben az önrendelkezés
fogalmát a világ legfőbb politikai intézményei, és a nemzetközi jog
elvitathatatlan jogként, jus cogens-ként kezelik. Az
önrendelkezés, amely a világ minden népét megilleti, az adott államon
belüli önrendelkezéstől az önálló állam alapításáig terjedhet. Ezért ha egy közösség autonómiára törekszik, akkor önrendelkezést kell követelnie,
mert ez esélyt teremt számára az autonómia kivívására – fejtette ki a
paradigmaváltás második elemét Patrubány Miklós. Példaként Koszovó
függetlenségének a kivívását említette, és aláhúzta, hogy a Székely Nemzetgyűlés már 2006-ban, Ditróban az önrendelkezést célozta meg.
A magyar állam elsődleges feladata, hogy az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek önrendelkezési törekvéseit nyíltan támogassa
kormánya, országgyűlése, diplomáciai testülete révén, és minden
eszközével. Idáig el is jutott a magyar állam 1996. júliusában, amikor a
Magyar-magyar Csúcstalálkozó minden részvevőjének aláírásával kimondta,
hogy kisebbségben autonómia nélkül nincs jövő, és ezért a magyar állam
állandó feladatává tette az autonómia ügyének minden szinten való
felvállalását és támogatását1.
Az akkori magyar kormány, valamennyi magyar parlamenti párt, valamennyi
elcsatolt terület magyar érdekvédelmi képviselete és a kezdeményező
Magyarok Világszövetsége által aláírt dokumentumról később a magyar állam teljesen megfeledkezett. Nem csak a Horn-kormány, hanem valamennyi magyar kormány, ide értve az Orbán-kormányt is – állapította meg a Magyarok Világszövetségének elnöke.
Ezzel a vállalással szöges ellentétben a magyar állam egy negatív lépést követett el. 2005. szeptember 26-án, a Fekete hétfőn
a magyar állam olyan lehetőséget vetett el, amilyen egy évszázadban
egyszer adódik. Ekkor a budapesti parlament kezében volt a lehetőség,
hogy az erdélyi magyarság, és ezen belül a székelység autonómiáját
kivívja. Románia európai uniós csatlakozásának támogatásáról kétharmados
többséggel kellet döntenie az országgyűlésnek. Ám hiába kérte több
százezer magyar a nemzetinek vélt akkori ellenzéket, hogy ne szavazza
meg Románia csatlakozását mindaddig, amíg ott nincs magyar autonómia, a
Fidesz Gyurcsánnyal karöltve feltétel nélkül hozzájárult Románia
csatlakozásához! Most, Szerbia csatlakozásával egy újabb lehetőség
nyílik Magyarország számára, amellyel a délvidéki magyarok önrendelkezési törekvéseit érdemben támogathatná. Kíváncsian várjuk a fejleményeket… – vázolta az elmúlt két évtized legnagyobb nemzetpolitikai mulasztását Patrubány Miklós.
Az elcsatolt területeken élő magyar nemzeti közösségek és a magyar állam közös feladatának nevezte az MVSZ elnöke az utódállamokban folyamatosan tetten érhető történelemhamisítás elleni folyamatos, nyílt fellépést. Ez az önrendelkezési harc paradigmaváltásának egyik legfontosabb, eddig meg nem fogalmazott eleme. „Nincs
esélye sem autonómiának, sem önrendelkezésnek például Felvidéken,
mindaddig amíg Szlovákia a magyar nemzeti címert következmények nélkül
bitorolhatja. Mindaddig, amíg Szlovákia – annak ürügyén, hogy Pozsony
magyar királyi koronázó város volt – úgy tehet, mintha a Szent Korona
Szlovákia királyi koronája lett volna… Mindaddig amíg a magyar
királyokat Szent Istvántól kezdve szlovák királyokként tanítja. Ameddig
ezt Magyarország nem kéri ki magának, addig gyakorlatilag feláldozta a
felvidéki magyarságot” – mondta Patrubány Miklós, aki erdélyi
vonatkozásban a tarthatatlan romániai dáko-román kontinuitás elmélet és
például az 1848-49-es szabadságharc erdélyi történéseinek meghamisítása
elleni nyílt fellépést sürgette. „A történelemhamisítás leghalványabb
megnyilvánulásait is teljes erővel, mind nemzetközi porondon, mind az
adott országgal közvetlenül, az adott országgal szembeni kapcsolatban
cáfolni kell, és fel kell venni ellene a harcot” – mondta.
Elismételve
a külhoni magyar nemzeti közösségek önrendelkezéséért folytatott harc
szükséges paradigmaváltás előbb részletezett elemeit, a Magyarok
Világszövetségének elnöke így összegzett: „Ezek azok a feltételek,
amelyek esélyt adnak majd az önrendelkezési törekvéseknek, mert e nélkül
marad egy-egy nagy megmozdulás, miként volt a gyönyörű marosvásárhelyi
tüntetés, amelyen harmincezer magyar, székely ember fejezte ki idén
márciusban önrendelkezési igényét, vagy lesz ez a mostani székely
menetelés – minden további
következmény nélkül… Hiába várjuk, hogy az Európai Unió, vagy az ENSZ,
vagy akármelyik nemzetközi fórum megteremtse az autonómiát vagy az
önrendelkezést. Ezek legfönnebb tudomásul veszik azt, ha mi magunk
kiharcoltuk.”
Képek: Hungária TV
------------------------------ ------------------------------ ---------------
1 „Megerősítik,
hogy a határon túli magyarok identitása megőrzésének, közösségként való
fennmaradásának és fejlődésének, valamint a szülőföldön való
megmaradásának alapvető kérdése az önkormányzat, az autonómia
létrehozása, összhangban a működő európai gyakorlattal és a nemzetközi
normák szellemiségével. Összehangolt támogatásban részesítik a határon
túli magyar közösségek ennek megfelelő autonómiatörekvéseit, mint
helyzetük alkotmányos egyenjogúságon alapuló rendezésének eszközét. A
magyar kormány ezzel kapcsolatos nemzetközi fellépésén túlmenően kiemelt
jelentőséget tulajdonítanak a nemzetközi pártközi fórumokon és a nem
kormányzati szervezetekben végzett ilyen jellegű munkának.” – Az 1996.
július 4-5-én megtartott Magyar-Magyar Csúcstalálkozó Közös
Nyilatkozata, részlet.
MVSZ Sajtószolgálat
8075/131024
Küldöttségünk, a Fejér Szövetség küldöttsége a Magyarok Világszövetsége küldöttségével testvéri szövetségben vesz részt a Székely Meneten. Üzenetünk minden állam minden polgárához és mindenkori kormányaikhoz:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Küldöttségünk, a Fejér Szövetség küldöttsége a Magyarok Világszövetsége küldöttségével testvéri szövetségben vesz részt a Székely Meneten. Üzenetünk minden állam minden polgárához és mindenkori kormányaikhoz:
Élő áldozat minden nap,
míg a külhoni székely-magyar és bármely más őslakosság önrendelkezése
míg a külhoni székely-magyar és bármely más őslakosság önrendelkezése
másodlagos csak!
Üzenetünk a székely magyarsághoz: Székelyek! Székely Nemzetgyűlésbe!
Üzenetünk a magyarsághoz: Magyarok! Nemzetgyűlésbe!
Üzenetünk a magyarsághoz: Magyarok! Nemzetgyűlésbe!
Fejér Szövetség Sajtószolgálata
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése