Nap és hold együtt az égen: A székely nép fennkölt menetelése - A kiáltvány
A székely nép október 27-i menetelése az önrendelkezésért fennkölt volt – nyilatkozta sajtószolgálatunknak Patrubány Miklós elnök, a menetelésen résztvevő MVSZ küldöttség vezetője, majd így folytatta: Az,
aki ere a napra időzítette a székely nép nagy megmozdulását, rendkívül
bölcsen, nagy tudás birtokában, vagy isteni ihlet alatt döntött. Ezen a
napon ugyanis, – amint arra a szentivánlaborfalvi katolikus templomban
megtartott ökumenikus jellegű szentmise után elhangzó áhitatában a
helybeli református lelkész figyelmeztetett – a reggeli fényes
napsütésben az égen ezüstösen csillogott a hold is. Létezhet-e ennél
alkalmasabb nap a cselekvésre, annak a népnek az érdekében, amelynek
zászlaját a nap és a hold ékesíti? Az Úr kegyelmi időjárással adott
jelet az Ő székely-magyar népének ezen a napon. Ezért azt mondom: Ettől
arra, Isten segedelmével a székely nép önrendelkezési harca
feltartóztathatatlan lesz.
A
Magyarok Világszövetsége a kezdetektől teljes meggyőződéssel támogatta a
székelyek „nagy menetelését”. Egész felvezető sorozatot közölve
sajtószolgálata révén felidézte a 2006-os gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlés határozatát is a székely nép által követelt önrendelkezésről.
A
Magyarok Világszövetségének mintegy száz fős küldöttsége Magyarország,
Erdély és a nagyvilág különböző pontjairól érkezve magával vitte a Tolnai Attila és Gál István
által készíttetett hatalmas, egyenként 3*5 méteres magyar, baszk,
dél-tiroli, katalán, skót és székely zászlókat, amelyeket az MVSZ fehér
címeres zászlaival együtt a rétyi útkereszteződésnél tartott központi
rendezvényre irányítottak. Az óriászászlókat vivő csoportot Oláh István térségi elnök, Bottyán Zoltán, térségi alelnök és Hompoth Zoltán vezette. Az MVSZ elnökét és Borsos Géza
térségi alelnököt, az SZNT alapító alelnökét, valamint kíséretüket
Szentivánlaborfalváról indulva mohácsi zászlósok vezették, és
ausztráliai zászlóvivő zárta a sort.
A szervezők szerint Bereck és Kökös, Gábor Áron
szülőfaluja és hősi halálának színhelye közötti ötven kilométeres
útszakaszon mintegy százhúszezren alkottak élőláncot, követelve a
székely nép önrendelkezését. A rendezvény kiáltványát, amelyet Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke olvasott fel, alább teljes egészében közzétesszük.
A székelyek „nagy menetelésének „ kiáltványa
Ma,
2013. október 27-én, a Bereck és Kökös között összegyűlt székelyek, a
velük szolidaritást vállaló erdélyi és kárpát-medencei magyarok
támogatásával, ismerve a nagyvilág magyar közösségeinek támogató
megnyilvánulásait, megerősítik a gyergyóditrói Székely Nemzetgyűlésen
kinyilvánított történelmi igényüket:
- élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását;
-
követelik, hogy Romániában az Európában gyakorolt normák
érvényesüljenek és a Székely Nép – Európa autonóm közösségeihez
hasonlóan – megélhesse önrendelkezését Székelyföld autonómiája révén;
-
ragaszkodnak a nyolc székely széket és 153 önkormányzatot magába
foglaló Székelyföldnek a Gyergyóditrói Nemzetgyűlés által kijelölt
ideiglenes határaihoz, és követelik, hogy a helyi közösségek
népszavazása véglegesítse azokat!
Székelyföld minden lakójának
közös hazája, függetlenül nemzeti, etnikai, nyelvi hovatartozástól,
ezért az államon belüli önkormányzás, a területi autonómia Székelyföld
minden lakója számára a teljes és tényleges jogegyenlőség intézményi
garanciája lesz.
Az
államon belüli önkormányzás regionális szintű hatalmat jelent, amelynek
demokratikusan létrehozott döntéshozó szerve van, és amely széleskörű
autonómiával rendelkezik a hatáskörök, valamint ezek demokratikus
gyakorlása terén, ugyanakkor rendelkezik a feladatok teljesítéséhez
szükséges eszközökkel.
Ez év március tizedikén, a Székely
Szabadság napján, a marosvásárhelyi Postaréten összegyűlt székelyek
beadvánnyal fordultak Románia kormányához, amelyben követelték, hogy a
sajátos történelmi, földrajzi, politikai, kulturális és gazdasági
jellegzetességekkel rendelkező Székelyföld alkosson önálló fejlesztési
régiót. Követelték, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió.
Követelték Székelyföld autonómiájának törvény általi szavatolását!
Követelték a párbeszéd megkezdését a székely nép legitim képviselőivel, a
Székely Nemzeti Tanáccsal és a székely önkormányzatokkal! Erre a
beadványra nyolc hónap elteltével válasz nem érkezett!
A
nagyvilág közvéleményéhez fordulva mondjuk el: változatlanul hisszük,
hogy a párbeszéd a társadalmi béke záloga, a székelyek pedig békét és
párbeszédet akarnak. A nagyvilág közvéleménye előtt kérjük ismételten
Románia kormányát, ne vegye semmibe hétszázezer polgárának akaratát,
akik egyben az Európai Unió polgárai is! Ugyanakkor felhívjuk a kormány
figyelmét, hogy a párbeszéd lebecsülése, a székelység akaratának
mellőzése, a székely jelképek folyamatos üldözése nem fogja sem
megtörni, sem elfárasztani a székely autonómiatörekvést. A mai napot
követően vagy érdemi párbeszéd kezdődik a székelység képviselőivel, a
székely nép kinyilvánított akaratáról, Székelyföld jövőjéről, vagy
sokasodni és erősödni fognak a tiltakozó megmozdulások beleértve a
polgári engedetlenséget is.
Kérjük Magyarország kormányát, kérje
Románia kormányától a két ország közti alapszerződés tiszteletben
tartását, különös tekintettel annak 15/9 cikkére. Nekünk, székelyeknek
alapvető érdekünk, hogy Magyarország és Románia között jó legyen a
viszony a békés, építő együttműködés és az Európai Unió tagállamainak
közös alkotmányos örökségének jegyében.
Kökös, Uzon,
Szentivánlaborfalva, Réty, Eresztevény, Maksa, Dálnok, Csernáton,
Ikafalva, Kézdivásárhely, Nyújtód, Lemhény, Bereck, 2013 október 27.
Izsák Balázs
A Székely Nemzeti Tanács elnöke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése