2011. augusztus 1., hétfő

Mi a különbség egy rovásírásos pléhtábla állítás és egy igényes rovásírásos településtábla állítás között?

Kedves Olvasónk!

Mint tudják, a "Hét áldás Fehérvárra" címmel megjelent felhívásunk alapgondolata ez:
Ébredj Fehérvár, Quo vadis Székelyföld, Éledj Dél-, Fel- és Őrvidék, és ébredj Kárpátalja!

Majd imigyen folytatódik rögtön az első ponttal:

Legyen és legyenek, kerüljön és kerüljenek …
1) Rovásírásos táblák testvérvárosunk, Csíkszereda tiszteletére Fehérvár fő (be- és kivezető) útjaira!

Azaz nem egyszerűen arról van szó, hogy legyen Fehérvárnak rovásírásos helységnévtáblája, hanem arról, hogy támogatjuk a székely autonómia ügyét, amelynek "fővárosa" - értsd: hirdetője a "Quo vadis Székelyföld" felhívással kezdődő 2003-as Nyilatkozattal - Csíkszereda, Fehérvár testvérvárosa!

Az országban azóta kétféle táblaállítási kezdeményezést láthatunk formailag.
Az egyik: "egyentábla" avagy sorozatban gyártott pléh-, avagy lemez-tábla állítása.
A másik: hagyományos fatábla állítása a helyi polgármesteri hivatallal és a Forrai Sándor Rovásíró Körrel karöltve, egy székely zászlóátadással egybekötve a székely autonómiát támogató nyilatkozat részeként!

Nos! A különbség formailag is óriási, de tartalmilag? Tartalmilag összehasonlíthatatlan!

Egyébiránt a lemeztábla ...



... olcsó (15.000Ft), "franchise" rendszerben vásárolható egyen termék (mint egy SPAR, TESCO vagy AUCHAN árucikk), kényelmes (nem kell hozzá kézmíves, közösség, összefogás, ...), gyors (ripsz és ropsz), jellegtelen (mintegy KRESZ tábla ízű, de nem az) "megoldás" a mire is? Hogy legyen! Legyen anélkül, hogy közvetlenül támogatná Székelyföld autonómiájának ügyét, a "Csíkszeredai Nyilatkozatot".
Sőt, egyes - egyáltalán nem megalapozatlan - vélemények szerint ízléstelen, s ezzel lejáratja a székely-magyar írás többezer éves múltra visszatekintő hagyományát és műveltségét!

Sajnáljuk, ha megbántanánk ezzel települési lakosokat. Ez nem szándékunk, de tekintsünk a fenti képekre! Milyen érzést keltenek? Nem giccsesek? Szépek? Ízlésesek? Tartalmasak?

A hagyományos fatábla:


Drága (sok órás, sok kezes munka a díja), egyedi (mint bármely települése Magyarországnak), fáradságos (kézmíves, közösségi összefogást és ízléses tervezést és kivitelezést igényel, ...), lassú (mint minden, ami egyedi) és a településre jellemző (minthogy tartalmazza a település címerét, vagy egyedi jellegzetességét) megoldás arra, amiért a Forrai Sándor Rovásíró Kör meghirdette. Megoldás, hogy felhívja a figyelmet, hogy legyen végre Székelyföldnek autonómiája, mint Magyarország településeinek egybecsengő vágya!
Sőt, egyes - egyáltalán nem megalapozatlan - vélemények szerint csakis egyedi megoldásokkal őrizhető meg az ősi székely-magyar rovásírás méltósága!

S még egy megfontolandó gondolat.
Amennyiben a rovásírás táblaavatást valamely párt kisajátítja, pártcélokra használja, akkor akarva-akaratlan a nemzetet megosztja és a tábla semmilyen "autonómia" és műveltség ügyét nem szolgálja!

Végezetül egy jó példa arra, ami nem fatábla (bár nem is egyszerűen pléhtábla), de lemeztábla és egyáltalán nem méltatlan sem a településhez, sem pedig a székely-magyar összetartozáshoz, sem pedig becses emlékünkhöz, a rovásíráshoz:


Amennyiben egyetért ezzel az írással, vagy amennyiben nem, vagy csupán véleménye van róla, nosza rajta, szóljon hozzá és írja meg! A Fejér Szövetség tévedhet ugyan, de feltétlenül szépet, jót és Fehérvárhoz méltó megoldást akar!

Fejér Szövetség Sajtószolgálata
2011/08/01/1

1 megjegyzés:

  1. Hivatalos táblának kellene lennie. Gyönyörű a faragás, kétség nem férhet hozzá, mindnyájan látjuk, de a hivatalos "kresztáblák" nem olyanok. A legjobb lenne odacsavarozni egy ugyanolyan kivitelű táblát a rendes Székesfehérvár-táblák alá. Attól még lehet beljebb is egy faragott székelykapu vagy fatábla - abszolút nem zárja ki egyik a másikat.
    Viszont akárminek az akármilyen kivitele kérdésével a nemzeti oldal megosztását kockáztatni mindenképpen dőreség volna.

    VálaszTörlés