10 év múlva nem lesz kérdés, ami ma. Hanem tény lesz.
Hja, azt mondjuk (persze komolyan nem gondoljuk, de mondjuk):
- Ugyan! 10 év múlva?! Lehet, nem is éljük meg!
Talán jól hisszük. Mert mi leszünk ezért is a felelősek és a ma még cseperedő gyermekeink azt kell, hogy mondják:
- Ugyan! 10 év múlva?! Lehet, nem is éljük meg!
Talán jól hisszük. Mert mi leszünk ezért is a felelősek és a ma még cseperedő gyermekeink azt kell, hogy mondják:
- Tudjátok, mit? Ha már kettőnk közül csak egyikőnk maradhat életbe, akkor döntsünk, melyikőnk legyen!
S mivel eddig sem tudtuk a nylon zacsi nyújtotta kényelem és a kényelmetlen disznószar szag közül a megfelelőt választani, remélem, dönteni fognak helyettünk!
Biztos. Csak egy kérdés marad. Hogy mi a világ legnagyobb kérdésére milyen választ adunk a saját nyomorult kis életünkben.
Igen. Hallom néhányunk sóhaját:
- Hjaj, ne dramatizálj! Mi közünk nekünk ehhez?
Mennyi? Annyi, amennyi a közélethez. A KÖZÉLETHEZ a magánélet helyett.
Hallom:
- Nem érünk rá erre!
Kimondatlanul:
- Aki ezt nem nézte meg, nem tudja, hogy mi lesz, azaz ő nem lesz felelős érte.
Hogy ez eddig miért nem jutott eszembe, pedig nagyon kényelmes.
KÉNYELMES!
Ez pedig kényelmetlen. Még a címe is az: KÉNYELMETLEN IGAZSÁG!
Lehet, hogy
az EGÉSZSÉG kényelmetlen?
az EGÉSZSÉG kényelmetlen?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése