Magyarok: Európában szamuráj jellemmel

A fenti mondatot egy japán kislány mondja az első (rövid) felvételen a felvidéki magyarokról. Hozzátesszük, s mindenki gondolkozzék el egy kissé a gondolaton, majd az ok és okozaton!

 
Magyarok:
Európa közepén szamuráj jellemmel

avagy

Szamurájok:
Japán szigetén magyar jellemmel

MAGYAR HOLD - HOLDANYA - ANYAFÖLD

A FÖLDről szólnak

Találkozzunk és tanácskozzunk

2012. Földanya hava 4. napján, azaz szeptember 4-én 17 órától
Kajászón, a Művelődési Házban
a fejér megyei gazdákkal és Ángyán Józseffel
és az Összefogás a Magyar Földért és Vidékért Egyesület képviselőivel
(Fejér Szövetség)

Részben magyarázatul, avagy mellékletként néhány részlet Dr. Boór Ferenc, "A székiség vezérelve" című, a Magyarok VIII. Világkongresszusán előadott tanulmányából:

A székiség elve szűkebb értelemben a „szubszidiaritás” elve, tehát az önrendelkezés és önkormányzatiság elismerésének, elfogadásának elve, természetesen beleértve ebbe a helyi sajátosságok, a hely- és ügyközeli döntés, a saját, kisebb közösségek hatáskörének elismerését, elfogadását egyben; tágabb értelemben viszont mégis inkább az egységes igazságos egészség elve, azaz

-          a létfeltételek és létezés elválaszthatatlanságának, a mértékletesség és méltányosság elve,

-          az önrendelkezés, az önigazgatás, az önkormányzatiság elve,

-          az ember és természet közötti kölcsönös folytonosság őrzésének elve,

-          az egyén és a közösségek mellérendelő joguralmi egyensúlyának, viszonyának elve;

-          a jogok és kötelezettségek arányosságának elve.

(...)

Meggyőződésem, hogy a székely, amint a magyar is, ősnemzet. Ősnemzete a Kárpát-medencének. Mint ahogy Magyar Adorján megírta már félszáz éve nem egy művében: „Nem jöttünk mi sehonnan sem”! Persze, jöttek rokonok, jöttek idegenek, jövevények. A rokonok, ha maradtak, magyarok is lettek, ha mentek még testvérek maradhattak, avagy idegenekké lehettek. Az idegenek pedig csak jöttek, mint jövevények, loptak és vittek.

(...)

Mégis kérdezhetné valaki, hogy miért is kell nekünk a székelység székiség elvével foglalkoznunk, még ha a legközelebbi „testvérnemzet” is, de – mondhatná – a magyarok mégsem székelyek részben vagy egészen. Azt kellene válaszolnom erre, hogy téved. Téved, ha magyar, akkor nem kell, hogy székely is legyen, avagy téved, ha székely, akkor nem kell, hogy magyar is legyen. Avagy hogyan is értette Kodály Zoltán, bizony már több évtizede, de mégsem olyan régen: „Ahhoz, hogy a magyar újra magyar legyen, előbb székellyé kell válnia!”? Miként válhat székellyé a magyar és magyarrá a székely?

A székely-e magyar, avagy magyar-e a székely? Egy a nemzet, vagy kettő az egyben?

Meggyőződésem, hogy a székely és magyar olyannyira kettő éppen, amennyire egy is, avagy együtt alkotnak egészet. Mikor a Székelyföld önrendelkezésének küzdelmeit látjuk ma, mikor tőlünk elszakítva kell túlélniük, s küzdeniük saját jogaikért, gondoljunk egy magjától megfosztott gyümölcsre, hogy a székelyek elszakítottsága, a magyarok keserves kettészakítottságát jelenti egyben! Önrendelkezésük a gyümölcs egészségének záloga egyben.

(...)

Meggyőződésem, hogy a székiség elve a magyarság túlélési elve is egyben (mint a mag a gyümölcsben). Azaz amennyire a magyarság és sorsa a székelység beteljesülése, virágzó megvalósulása, kiteljesedése, pontosan annyira a székelység és sorsa a magyarság megmaradásának forrása, túlélési esélye, maradék reménye is egyben.

(...)
A turáni nyelvekben a szaka szó jelentése (kivétel nélkül), valamely különösen őrzött, védett, sajátos önrendelkezési terület vagy hely. Nocsak! Nem szék-e ez? S véletlen volna, hogy a szamurájok önrendelkezési területe: szaka. Nocsak! Nem szék ez sem, csak szaka éppen?!
(...)

4. Az R1a jelű (európai) Y-DNA
kromoszóma eloszlása és központjai

Összeállt a kép: az arameus (a Biblia eredeti nyelve) is szaka ~ széki ~ szkíta eredetű ősnép, melyből a médek ~ madák ~ száli (fehér) szarmaták, daha ~ dáhok vagy dana ~ dánok (szanszkrit nyelvből, s Kézai Simonnál, …) ~ dákok és géták, szaka ~ szák pártusok és masszagéták, hunok, avarok és arszakidák a kárpát-medencei Ister (Duna) folyótól Khoraszánig mind származtak, ha a krónikások összecsengő szavai nem tévesek vagy hazugok.

Érdekes, mert a sztyeppe világának ez a Duna folyamvölgyétől a Koreai-öbölig nyúló mérsékelt övi területe mind a génkutatásban (4. kép), mind a szkíta-hun régészeti leletek feltárásában, mind pedig az ún. hun üstök lelőhelyeinek feltérképezésében (5. kép) éppen ezt a különböző korokban fel-fellobbanó, a Kárpát-medencéből kiinduló, de keletre terjedő, s egyöntetű és meghatározó műveltséggé váló saka-szaka-széki-székita-szkíta hont jeleníti meg, eleveníti fel.

5. A sztyeppe; a hun üstök lelőhelyei gyakoriságuk szerint; s a szkíta-hun leletekben gazdag eurázsiai terület

(...)

Következmény: A székek szerfalvakban, avagy faluszerekben laknak. Értsd: egy szék csak szerre (értsd: külön-külön is) életképes (önállóan és mellérendelten működő) közösségekből állhat! A székiség elve – a mellérendeltség elve – a magyarság túlélési elve és még annál is több, ősi hagyaték, melynek legavatottabb őrzői a székely-magyarok, s kiteljesedésének biztosítékai a magyar-székelyek, azaz a székiség elvét a Szent Korona Országaira kiterjesztő, s másoknak ezzel örök példát adó, tudatosodó magyarság; magyar nemzet! 

Fejér Szövetség Sajtószolgálat