Elhallgatott Krisztus előtti tény, kereszt-ény Köristenség

Hova tűnt Vörös Győző ím már hat évvel ezelőtti szenzációs felfedezése? Hova süllyesztették a tudást, a tényt, ami minden kétséget kizáróan bizonyítja, egyértelművé tette, hogy a Szent Korona Pantokrátora ősi köristenség jelkép, hogy Krisztus születése előtti az a kép, amelyet Krisztus képeként és mint Pantokrátor őriz a világ egyetlen Szent Koronájaként megnevezett ereklye, ereklyénk? Miért nincs újabb kutatásról hír? Miért hallgatják el - ha már tudták rég, ha nem - a korona kutatás, a keresztény műveltség egyik, ha nem a legjelentősebb felfedezését?

Vörös Győző

A Szent Korona Pantokrátorát egyiptomi királysírban is megtalálták

A hazai sajtó új ellenszenzációja 2012 nyarán keltett az olvasókban felháborodást. Egyik neves napilapunk a következőket írta: “nem királysírt fedeztek fel a magyarok Egyiptomban?” A cím tartalmával nem lett volna semmi gond, ha a végén kérdőjel helyett felkiáltójel szerepel.

Igen, a fenti cikkből és a vezényszóra beinduló ellentámadásból egyértelműen megtudhattuk, hogy a magyarokkal ismét baj van. Királysírt utoljára egy Karol Michailovszky nevű lengyel kutató talált, 1964-ben. Hogy miért is volna baj, azt csak a thébai templom körüli események ismeretében ítélhetjük csak meg. Foglaljuk tehát össze, mi is történt Thébában?

Zsidó-keresztyénségről beszélni "nem tévedés, hanem közönséges hamisítás"

A zsidó-kereszténység közönséges hamisítás voltáról... - Dr. Csohány János professzor új könyve

A Kazinczy Ferenc Társaság kiadásában, Debrecenben megjelent Dr. Csohány János egyháztörténész professzor új könyve, melynek címe Tegnap és tegnapelőtt. Írások a reformáció fél évezredes jubileuma elé. A 350 oldalas keménykötésű könyv pillanatképeket közöl a magyar protestantizmus századaiból, valamint történelmi arcképeket és kortárs portrékat, könyvismertetőket. Dr. Csohány János professzor hatalmas anyagismerete abban a könnyedségben érhető tetten, „amivel – látszólag szépirodalmat művelve, mégis páratlan tudás birtokában – hozzászól akár a legnehezebb kérdésekhez” – írja ajánlásában Kiss Endre József, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára. Alább közzétesszük ennek egy példáját, Csohány professzornak a könyv 110. oldalán olvasható eszmefuttatását egy manapság divatos szóhasználatról, a zsidó-kereszténységről, pontosabban a zsidó-keresztyénségről.