A régi székely-magyar naptárban Új kenyér hava Koppány napja augusztus 24. napja.
![]() |
| Koppány története a Képes Krónikában (korábbiakban nem, vagy csupán egy mondatban szerepelt) |
Szó szerint a pogány kereszténységről avagy a keresztény pogányságról. No, meg a testvéri idegenségről, meg az idegen testvériségről is. Valamit a tudás mentes hitről, a hit nélküli cselekedetről, vagy a tehetetlen tudásról. Valami igazat kutatva a tudatlanság, a hiteltelenség és telhetetlenség gödreiből kiszakadni vágyakozás holdudvarán.
Paganus ~ vidéki, földműves avagy nomád önfenntartó, öntörvényű, ... stb.
A paganus kifejezés olyan volt hajdan, Koppány (Mihály?) és (Vajk?) István korában, mint ma a "paraszt" - hisz' nincs új a nap alatt. A város (kozmopolita) tégelyében egyre inkább élősködővé váló, átfogóbb, de messze felszínesebb (globalista) ismeretek tömkelegével elárasztott "városi" lenézte az önfenntartó, de sokkal inkább a helyi értékekben gondolkodót, s az életteréről (mondhatjuk bátran, a túlélésről) messze többet tudót, a "vidékit". A város lényege a hatalom, az erő, a pénz, ... koncentrációja, amely a vidékre rákényszeríthette akaratát. A magyar szemlélet sohasem volt csak városi, vagy csak vidéki, azaz a mai értelemben vett római katolikus (globalista) keresztény vagy csakis öntörvényű (lokalista) pogány.



