Koppány napján pogányságról, kereszténységről, s más egyebekről

A régi székely-magyar naptárban Új kenyér hava Koppány napja augusztus 24. napja.

Koppány története a Képes Krónikában
(korábbiakban nem, vagy csupán egy mondatban szerepelt)

Sorsfordító napok közepén, augusztus 20. és augusztus 29. között néhány keresetlen szó arról, hogy mi volt és lehet még a szaka székiség, avagy a széki szakaság ott, ahol született, a magyar műveltség ősi birtokán.

Szó szerint a pogány kereszténységről avagy a keresztény pogányságról. No, meg a testvéri idegenségről, meg az idegen testvériségről is. Valamit a tudás mentes hitről, a hit nélküli cselekedetről, vagy a tehetetlen tudásról. Valami igazat kutatva a tudatlanság, a hiteltelenség és telhetetlenség gödreiből kiszakadni vágyakozás holdudvarán.

Paganus ~ vidéki, földműves avagy nomád önfenntartó, öntörvényű, ... stb.

A paganus kifejezés olyan volt hajdan, Koppány (Mihály?) és (Vajk?) István korában, mint ma a "paraszt" - hisz' nincs új a nap alatt. A város (kozmopolita) tégelyében egyre inkább élősködővé váló, átfogóbb, de messze felszínesebb (globalista) ismeretek tömkelegével elárasztott "városi" lenézte az önfenntartó, de sokkal inkább a helyi értékekben gondolkodót, s az életteréről (mondhatjuk bátran, a túlélésről) messze többet tudót, a "vidékit". A város lényege a hatalom, az erő, a pénz, ... koncentrációja, amely a vidékre rákényszeríthette akaratát. A magyar szemlélet sohasem volt csak városi, vagy csak vidéki, azaz a mai értelemben vett római katolikus (globalista) keresztény vagy csakis öntörvényű (lokalista) pogány.

Eleinkről az Istvánra keresztelt Géza király napján

Ma 2017. esztendő Jégbontó hava 25. napja, a régi székely-magyar "kalendáriumokban" Gejza, míg az újban Géza napja van. Tegnap Jégbontó hava "jégtörő" Mátyás napja volt, s ki kételkednék abban, hogy Mátyás király, sőt nagy magyar király volt. És István, mármint az Istvánnak keresztelkedett Gejza-Géjza nem volt király? Ő csupán fejedelem, esetleg nagyfejedelem volt? Semmi kétség, hogyha a Turul-házi leszármazottak sorát vizsgáljuk a mai történelemtanítás és "népszerűsítő" híradások alapján, egészen Géza fiáig, a szentté avatott Istvánig, kit aztán I. Istvánként őrzött meg a krónikás irodalom, avagy a lassan, de biztosan őrzött (vagy megrögzött?) emlékezet, sem országunk, sem államunk, sem királyunk nem volt. Igaz ez? Mintegy kétszáz esztendővel ezelőtt is így volt igaz? Királyunk, országunk, államunk csupán attól a pillanattól volt, hogy a Magyar Királyság elismerésében, avagy tudomásul vételében Bizáncnak és/vagy Rómának is valami szerep jutott? S, ha már szerep jutott, akkor a magyar királynak azonnal, minden előzmény nélkül az azóta sem meghaladott legmagasabb krisztusi cím, a "Rex Apostolicus" jutott? Ez nem elgondolkodtató?

Taksony magyar király volt az "utolsó" az ősi magyar hőskorból

A régi magyar naptár szerint Jégbontó hava 5. napja Taksony napja

Moritz von Schwind festménye Taksonyról
Josef Kriehuber litográfiája nyomán

Ki volt Taksony? Mi történt Taksony magyar király korában a magyar honban?

Merthogy király volt, azzal csupán azok vitáznak, akik történelmietlenül és a magyarokkal szemben csökönyösen elfogultan lekicsinylő, szolgalelkű módon csakis azokat kívánják elismerni királyoknak, akik a római pápa által is királynak nyilváníttattak, holott a magyar királyság a török megszállásig sohasem volt alávetve semmiféle világi vagy egyházi fennhatóságnak, s pápa is csak az lehetett, akivel szemben nem volt kifogása az apostoli magyar királynak.

Taksony - latinul Toxun, Taxis, görögül: Τάξις, takszisz (931? – 973?) magyar nagyfejedelem a 10. század közepén, Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan." - szerepel magyarul a Wikipediában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Taksony_magyar_fejedelem).