Képletes látogatást teszünk Szentendrére Kiss Maotun István jóvoltából a 714. Hétvezér Estén (könyvbemutató)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Kiss Maotun István közíró: A Dunakanyar gyöngyszeme Szentendre - könyvbemutató előadás

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Kis Maotun István (szül. 1965. Budapest) lokálpatrióta, hagyomány kutató, író lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának, a Hétvezér Esték 714. előadó vendége. Előadónk iskoláit Szentendrén, a Bajcsy-Zsilinszky Általános Iskola ének-zenei szakán, majd a Ferences Gimnáziumban végezte. Tanulmányait a bécsi Wirschaftsuniversitӓten folytatta, végzettsége szerint mérlegképes könyvelő.

Egy képes, színes utazásra hívja a Hétvezér Est látogatóit könyvbemutatójával Kiss Maotun István - képletesen - Szentendrére. Ez a festői város a Dunakanyar és a Pilis kapuja, nem véletlenül lett a művészek városa. Szeretett városáról így ír:

"Családunk 135 éve él Szentendrén és én a negyedik generációhoz tartozom. Szentendreiként már gyermekkoromban volt szerencsém megismerkedni apám barátaival, akik festőművészek, grafikusok és szobrászok voltak és láthattam őket a műhelyükben, vagy Szentendrén festeni: Barcsay Jenő, Nyenyő bácsit, Czóbel Bélát és feleségét Modok Máriát, Pirk Jánost, Onódi Béla bácsit, Szánthó Imrét, és Szamosi Soós Vilmost, magyar szobrász- és éremművészt.

 

Szeretnék emléket állítani ezzel a könyvvel a családomnak, Nélkülük nem írhattam volna meg ezt a könyvet Szentendréről. A családi emlékeket, anekdotákat írom meg e könyvben, ahogy a családom és én láttam Szentendrét. Kiegészítve a város történelmével, a bronzkortól napjainkig, melyet nagyapám, apám és én is kutattam. Festők, szobrászok, keramikusok életrajzával és alkotásaival. Több mint 700 régi és új fotókkal, térképekkel felidézve a város szépségén túl az egyéni sorsokat, melyek élővé és széppé varázsolták a Dunakanyar gyöngyszemét, Szentendrét."

Történelmi-irodalmi előadóest az 1848-as márciusi forradalmi felkelés évfordulójára készülve...

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Fejes Zsolt történész: Március 15 kulisszatitkai - verses történelmi összeállítás

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Fejes Zsolt könyvkiadó, történész lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 630. előadója.

Előadónk harmadszor szerepel a Hétvezér Esték programján, első alkalommal a történelmi témájú "Dicsőséges Rongyos Gárda titkai" című összeállításával is megvillantotta előadói képességeit, ezért az elmúlt adventi időszakban már kifejezetten irodalmi műsorra kértük fel.

 

Most, harmadik alkalommal e kettő egyvelegével készül, azaz azon kívül, hogy újdonságként ható történelmi kulisszatitkokat tár  hallgatósága elé, mondandóját egyúttal sajátos verses összeállításának keretébe illesztve osztja meg velünk.

 

Megismerve előadói képességeit, bátran ajánljuk látogatóink figyelmébe ezt az előadást is és a Hétvezér Esték programját, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

 

2024. év Tavaszelő - Böjtmás - Kikelet - március havának 12. napján (kedden) 18:00 órától

a Királykút Emlékházba

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.) 

Fejes Zsolt könyvkiadó, történész

Március 15 kulisszatitkai - verses történelmi összeállítás

című előadására

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Hétvezér Est Székesfehérvár és környéke történetének nyitott és izgalmas kérdéseiről

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Dr. Szücsi Frigyes régész: Régészeti rejtélyek Székesfehérvárról és környékéről

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Szücsi Frigyes, a Szent István Király Múzeum munkatársa, az ún. avar - kései hun, vagy korai magyar ?! -  és az Árpád-kor történeti korszakainak kiemelkedő kutatója, számos Fejér vármegyei ásatás vezető régésze lesz ím már negyedik alkalommal a Fejér Szövetség közművelődési és közéleti előadás sorozata, a Hétvezér Esték előadója.

 

Szücsi Frigyes legutóbb majdnem egy éve, áprilisban tartott előadást körünkben A kagánságtól az Árpád-korig címmel.

Régész-történész előadónk ezúttal, a 624. Hétvezér Esten olyan székesfehérvári és környékbeli feltárási eredményeiből szemezget, amelyeknek az értelmezése izgalmas, nyitott kérdéseket vet fel és a hallgatóságát is gondolkodásra sarkallhatja.

 

Ajánljuk az előadást és a Hétvezér Esték programját figyelmükbe, azaz szeretettel várunk minden régi és új érdeklődőt

 

2024. év Télhó - Vízöntő - Boldogasszony - Fergeteg - január havának 23. napján (kedden) 18:00 órától

a Királykút Emlékházba

(Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.) 

Szücsi Frigyes régész-történész

Régészeti rejtélyek Székesfehérvárról és környékéről

című előadására

Figyeljék híreinket, hiszen ha kedd, akkor - biztosak lehetünk benne, hogy újra és elmaradhatatlanul - Hétvezér Est!

A Hétvezér Est Rendezősége nevében:
Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Hétvezér Estés emlékezés a szabadságharc eseményeire egy magyar arany érdemkereszt kitüntetéses író-újságíróval, Bánó Attilával

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Bánó Attila író, újságíró, grafikus: Adalékok az 1848-49-es szabadságharc történeteihez

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Bánó Attila író, újságíró, grafikus lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának 586. előadó vendége. Közvetlenül a március 15.-i állami munkaszüneti ünnepnapot megelőző esti előadásával a magyar szabadságharc eseményeire emlékezünk.

A köztársasági elnök által Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett előadónk, tapolylucskai és kükemezei Bánó Attila (szül.: Deggendorf, 1945. május 4.) író, újságíró, grafikus a 800 esztendős történeti múltra visszatekintő tapolylucskai és kükemezei Bánó család sarja. Szülei, Bánó Gábor és Hegedűs Erzsébet. Apai nagyszülei: Bánó Árpád (1852−1934) főszolgabíró, az eperjesi ágostai hitvallású kollégium és a sárosi evangélikus egyházmegye felügyelője, valamint Andreánszky Apollónia (1894−1961). Apai nagyapai dédszülei: Bánó József (1824−1910), Sáros vármegye másodalispánja, később országgyűlési képviselő, a képviselőház és a Magyar Történelmi Társulat alelnöke, illetve nagyjeszeni báró Jeszenszky Terézia (1823−1888).

Egy rendkívüli felajánlás Fehérvár számára a 385. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Tóth Sándor: Magyarország virágzása és romlása a középkorban

Tóth Sándor lesz ím már harmadszor a Fejér Szövetség által szervezett Hétvezér Esték előadás sorozatának 385. előadó vendége. Különös alkalom ez, hiszen előadónk nem csupán egy újabb - eddigi tapasztalataink szerint kivételesen rendezett, logikus és élvezetes - előadással jelentkezett, hanem egy rendkívüli és kivételes felajánlással is, amelyet ezen a Hétvezér Esten jelent be hivatalosan is a fehérvári közönségének jelenlétében.

Legjobb, ha magának az előadónak azon beharangozóját továbbítjuk mi is, amelyet a - több tagunk által is színesített - Fehérvár Anno és Most facebook csoport oldalán írt a minap bejegyzésében.

Zsidó-keresztyénségről beszélni "nem tévedés, hanem közönséges hamisítás"

A zsidó-kereszténység közönséges hamisítás voltáról... - Dr. Csohány János professzor új könyve

A Kazinczy Ferenc Társaság kiadásában, Debrecenben megjelent Dr. Csohány János egyháztörténész professzor új könyve, melynek címe Tegnap és tegnapelőtt. Írások a reformáció fél évezredes jubileuma elé. A 350 oldalas keménykötésű könyv pillanatképeket közöl a magyar protestantizmus századaiból, valamint történelmi arcképeket és kortárs portrékat, könyvismertetőket. Dr. Csohány János professzor hatalmas anyagismerete abban a könnyedségben érhető tetten, „amivel – látszólag szépirodalmat művelve, mégis páratlan tudás birtokában – hozzászól akár a legnehezebb kérdésekhez” – írja ajánlásában Kiss Endre József, a Kazinczy Ferenc Társaság titkára. Alább közzétesszük ennek egy példáját, Csohány professzornak a könyv 110. oldalán olvasható eszmefuttatását egy manapság divatos szóhasználatról, a zsidó-kereszténységről, pontosabban a zsidó-keresztyénségről.

Mintegy hét éve valljuk már, hogy "nem jöttünk mi sehonnan sem"

Mert a józan ész, a régészet, a génkutatás, a krónikás hagyomány, népdalaink és mondáink tömege, a művelődéstörténet emlékei, nyelvünk és gondolkodásmódunk, ... mind és mind azt valószínűsíti, amit Magyar Adorján megfogalmazott már több, mint hét évtizede, mi csak folytattuk, hogy

NEM JÖTTÜNK MI SEHONNAN SEM

NEM FOGLALTUNK TEHÁT HONT SEM

A fény újjáéledésének ősi ünnepén, mintegy kerecseny karácsonyi ajándékként tesszük közzé ezt az összefoglalót a kárpát-medencei magyarság ősműveltségéről egy pártoló tagunk jóvoltából (mely a forrásra, az Ősbemutató feliratra kattintva közvetlenül is olvasható)

Ajánljuk ezt az 55 diaképet és hozzáfűzött honlap bejegyzéseinket karácsonyi ajándokul, hogy merjünk hőseinkhez méltók lenni, a magyarságot felemelni, nem a másét lebecsülni, csak ami volt, elismerni, tudni és azt továbbadni, s mit őseink nagy tisztelettel célul tűztek, nem másolni, de őket meg- és azt, amit lehet elkövetni, avagy 

MERJÜNK ÚJRA NAGYOK LENNI!

Az igazság nem tűr mismásolást: nem háborús vereség a többszörös elárultatás, s az azáltali csonkolás

Térkép: 100 éve történt - Románia hátba támadta Magyarországot

Az első világháború egyik kulcspillanata 1916. augusztus 27. éjjelén zajlott, amikor az addig semleges Románia hátba támadta a szinte védtelen Erdélyt. A magyar honvédek Galíciában és Doberdónál ontották vérüket… a Monarchiáért. Ennek ellenére pár nap alatt létrejött a Mackensen-hadseregcsoport, amely méltó választ adott az orvtámadásra, kiűzve Erdély földjéről a betörőket, elfoglalva Románia fővárosát, Bukarestet és a Fekete-tengerig illetve az orosz seregekig kergetve a román hadakat. A történelmi Magyarország tehát nem a harctereken veszett el, hanem 1918-ban, jóformán puskadörrenés nélkül, Károlyi Mihályék példa nélküli hazaárulása folytán...

Atilla hadai állították meg "1300" éve az arab inváziót

A Szarmata Európa c. előadás 1. része
a képre kattintva megtekinthető

Egy másfél évvel ezelőtti Hétvezér Estét követően, mintegy fél évvel ezelőtt - több előadó visszalépése miatt - vállalkoztam arra, hogy az MVSZ által szervezett Szent László Akadémia tantárgyfelelőseként Szarmata Európa címmel egy háromrészes előadásban hívjam fel újra a figyelmet, hogy - jelen időszámításunk szerint - mintegy 1300 éve ugyanaz történt, mint napjainkban. Invázió volt az is, mint ez is, de akkor még háborús, nyílt katonai fellépéssel és a római birodalom ellen (azonban nemcsak, hanem a kereszténység ellen is) fellépve, ma viszont nem éppen nyílt katonai módszerekkel, de ugyancsak a felébresztett, avagy újraéledő "római szellemiség" és a kereszténység ellen.

Taksony magyar király volt az "utolsó" az ősi magyar hőskorból

A régi magyar naptár szerint Jégbontó hava 5. napja Taksony napja

Moritz von Schwind festménye Taksonyról
Josef Kriehuber litográfiája nyomán

Ki volt Taksony? Mi történt Taksony magyar király korában a magyar honban?

Merthogy király volt, azzal csupán azok vitáznak, akik történelmietlenül és a magyarokkal szemben csökönyösen elfogultan lekicsinylő, szolgalelkű módon csakis azokat kívánják elismerni királyoknak, akik a római pápa által is királynak nyilváníttattak, holott a magyar királyság a török megszállásig sohasem volt alávetve semmiféle világi vagy egyházi fennhatóságnak, s pápa is csak az lehetett, akivel szemben nem volt kifogása az apostoli magyar királynak.

Taksony - latinul Toxun, Taxis, görögül: Τάξις, takszisz (931? – 973?) magyar nagyfejedelem a 10. század közepén, Zolta nagyfejedelem fia, Árpád nagyfejedelem unokája. Születésének, halálának és uralkodásának pontos ideje bizonytalan." - szerepel magyarul a Wikipediában (https://hu.wikipedia.org/wiki/Taksony_magyar_fejedelem).

Hun vagy Magyar?

A Régi Jó Magyar Naptár szerint ma Fergeteg hava Hunor napja van.

Népünk és országunk nevének gyöke más nyelveken Hungar és annak a legkülönbözőbb elhajlásai, mint Ungur, Ungar, Unkar, Venger, Vegre, Vangar, Varhun, Avar, Agar, Hagar, Ogur, Ugor, Uhor, ..., míg saját nyelvünkön és a Földközi tenger partján és a legmeglepőbb helyein a világnak Magyar, Madzsar, Madar, Makar, Mahar, Majar, Madaj, .... S ezzel semmi baj, ahogy azzal sem, hogy legendáink gyönyörű mesevilágában, mint Nimród, Ménrót, Nemere, ... fiai Hunor és Magor, Hun és Magyar egy tőről fakadnak, testvérek voltak és lesznek, míg  világ a világ.

Azt kutatva, hogy hunok vagyunk avagy magyarok, mongolidok avagy europidok, jó ha megismerjük, hogy mit is tartanak és mondanak a hunokról és rólunk a kínaiak (hanok), mert az ázsiai hunokkal közvetlenebb kapcsolatban álló írástudó népet, kinek írásemlékeit nem tüntette el semmiféle politikai szél, keveset avagy talán nem is találni kerek e világon. S ne feledjük, hogy Kínában építettek csupán a hunoknak egyedülálló múzeumot!

Mert, ha nem jöttünk mi sehonnan sem, nem foglaltunk akkor hont sem!

"Mert azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne" - írta meg Ábel (nem a testvérgyilkos Káin!) végkövetkeztetését Tamási Áron.

Mert a székely és magyar kárpát-medencei ősnemzet! Tehát székhelyi avagy honi székely-hun-avar-magyar volt, mióta világ a világ. S ezen az sem változtat, hogy Európa iskoláiban, tehát a mieinkben sem ezt tanítják, vagy hogy sokan a legjobb gondolkodóink közül sem értik, hogy a Kárpát-medencéből népesítették be őseink Eurázsiát, pontosabban az eurázsiai pusztát (tehát elhajlott nyelven: a sztyeppét). Mint ahogy azt is nehéz kiverni a fejekből, hogy a magyar nomád volt vagy nomadizált. Azonban, ha már annyira ragaszkodunk ez utóbbihoz, akkor az alatt azt kell érteni, hogy a magyar háziasította az állatok javát, nem pedig követte, mint egy nomád, azaz vadász avagy halász. Azok nem mi voltunk. Mi letelepedett életmódot honosítottunk meg a Kárpát-medencében és terjesztettünk mindig, bárhova is vetette őseink egy részét a túlnépesedés, avagy az időnkét eluralkodó nagyravágyás.

Miért nem szeretik a magyarokat?
forrás: Cey-Bert Róbert Gyula, 2013. szeptember 30., hétfő

Hisszük, hogy Levente, holott Gorda napja van

Keresztény Levente napján Körősten Gordáról is essék szó!

Bíz' a! Hóman Bálint is hitte-vallotta a finnugor teóriát.
Vessük össze a június 20-i Catalaunumi csata emlékére
írásomban felvetett térképekkel és értelmezésekkel!

Leventéről írtam már az ősi naptár szerinti Levente-Bálint napon. Lásd ott: Február 14: Levente Bálint napja! Különben is, ma sem kevesen viselik e nevet, míg Gordáról, bizony, környezetemben egyről sem tudok. Holott micsoda név volt ez?! Akit érdekel, annak most elmondom (pontosabban leírom).

Egyes hagyományok szerint, amelyet - ha körülményesen is, de - bizánci-görög, örmény és más keleti krónikákkal még párhuzamba is lehet hozni*, Atilának számos fia közül egyet IRNIK vagy ERNÁK névvel jegyeztek le, mely valójában nem volt más, mint legkisebb fia, kit a Hunvész idején, mint gyermeket kellett keletre menteni a legidősebb Attila fiú, ALADÁR (előd-úr) és a legkisebb öccs, öcs-CSABA nevében uralkodni vágyó idősebb testvér-öccsök (DENGEZIK és ELLÁK) között folyó véres háborúból, mely az Aladár hívők győzelmével zárult.

A június 20.-i Catalaunumi csata emlékére

Honi hunok: gepidák és avarok most éppen Berettyóújfaluból
Nos, milyen népek is voltak a gepidák, vajon? 
S, ha már szóba jött, akkor a szarmaták, hunok és avarok?

Megjelent egy hír. Nem oly rég, azonban rendkívüli, ha valaki még nem felejtette használni az eszét, amiből a Jóisten mindenkinek - kinek többet, kinek meg még annál is többet, de - rendesen osztogatott. Azaz nem elégíti ki csupán, hogy a hírközlő miként is magyarázza - még mindig félre - a már nyilvánvalót. Muszáj írnom erről, mert újból és újból előkerül e hír a legkülönbözőbb világhálós honlapokon, oldalakon, azonban anélkül, hogy végre azt vennénk észre, ami e hírrel már megint - tehát nem először - bizonyított.

A hír ekképpen olvasható: "Magyarország egyik legnagyobb, az első századból való temetőjét találták meg egy autópálya építésénél. Az épülő M4-es útvonalán, Berettyóújfalunál egymásra építkeztek a gepidák és avarok."

Részletesebben erről a feltárásról már itt is olvashattak a történelem, vagy régészet után érdeklődőbb világháló látogatók: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20150526-gepida-lelet-regeszet.html. Az Indexen még meg is jelent a feltárásról egy rövid videó:

A képre kattintva megtekinthető a képes beszámoló a berettyóújfalui feltárásról

Költöztessük az Uralba az MTA történelmi osztályát és itthon foglalkozzunk a magyar őstörténettel végre

"Gondolkodik" az MTA történelmi osztálya, hátha nem amúgy, hanem emígy lehetett, csak be ne kelljen vallania, hogy egy bukott politikai éra által vezérelt "finnugri hülyeség" utolsó, de kitartó tudománytalan bástyája lett.

forrás: http://www.hirado.hu/2015/02/13/felerosodhet-a-regeszet-szerepe-a-magyar-ostortenet-kutatasaban/ nem mintha elolvasásra érdemes volna, csak hogy tudjuk, nem a levegőbe beszélek.

forrás: http://magyarostortenet.gportal.hu

Az MTA tőgyein nevelkedettek annyira begyöpösödöttek, ha újat találnak fel, az még orbitálisabb marhaság, mint az elődeik verme, amibe mélyen beleestek. Miközben semmi nem bizonyítja már, hogy átjáróház lett volna a Kárpát-medence, miközben teljesen világos tény, hogy Ámos-Árpád népe alig, ha tizedét-huszadát jelentette a Kárpát-medence már évezredek óta magyar kultúrájú népének, s miközben minden krónikánk, s megannyi régészeti lelet, génkutatás bizonyítja Kárpát-medence béli és európai folytonosságunkat, jelenlétünket, az MTA még mindig az Uralban keresi őseinket! Haj, de már nem, mint dél-keletről vándorló, hanem - minő újszerű gondolat! - észak-keletről vágtázó csodabogarakként szeretné feltalálni őseinket, őket-minket. Mit nekik embertan, génkutatás, hazai régészet, nyelvtudomány és műveltség-fejlődéstörténet, ..., megannyi társtudomány, mit nekik?! Ők még mindig a bedohosodott, siralmasan nevetséges, a finnek által is megtagadott és sohasem volt finnugor és manysi-vogul rokonság elmélet ködében tévelyegnek.

Hatmillió a "holocaust" áldozat, mielőtt megtörtént volna

Mintha nem volna elég, hogy a bűnt elismerje a világ, a hatmilliós holocaust mítosz úgy lett tananyag. S hogyan lehetséges, hogy azt más népekhez tartozó tömegek élve megégettetésére soha, sehol, senki nem halhatta? Hogy lett egyáltalán a "holocaust" szó egyetlen nép tömeges irtására kialakítva, miközben - talán - nincs is olyan nép a NAP alatt, amely nem szenvedett tömeges élve kivégeztetést. Hogy-hogy nem ismerünk sem egymilliós sem tízmilliós holocaust fogalmat, csak hatmilliósat, s azt is csupán egyetlen népre, fajra, vallásra - s csupán csak hallomásból, hallomásra?!

A felvétel a képre kattintva indul

Curt Maynard: Holocaust-tagadó vagyok és nem félek!

Levelesládánkba pottyant történelem óra - nem törtélemenóra

Így kezdődött, de sajnos máig tart!

Legalább mi, itt néhányan felidézhetnénk a kereken 100 évvel ezelőtt történt hadi eseményeket és végül az I. Világháború befejezését, amikor a győztes hadseregeink mindhárom fronton visszaverték az ellenségeket és egészen hazáig kergették a betolakodókat. Antant volt a neve az ellenségnek; a mai nevén: E.U.
TISZTELET A HŐSÖKNEK !!! 

TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS ÉS A VALÓS TÉNYEK

Mi volt, nem felejthető, mert múlt nélkül nincs jövő!

Ajánljuk mindenkinek.
Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Kérdőjelek: háború és történelem a Közel-Keleten

Háború Szíriában - Aleppo és Homsz

Válságosra látszik fordulni a szíriai polgárháború. Bízva abban, hogy nemcsak Németország és Oroszország veti el a külföldi katonai beavatkozás gondolatát, és végül mégiscsak sikerül politikai megoldással rendezni az évek alatt közel százezer áldozatot szedő „polgárháborút”, kevéssé ismert információt osztunk meg olvasóinkkal a harcok során leggyakrabban említett két szíriai város, Aleppo és Homsz régmúltjáról.

Háromezer évvel ezelőtt, Kr.e. I. évezredben Aleppo városa az önálló Arpad fejedelemséghez tartozott, állapítja meg a Cambridge Ancient History történelmi monográf sorozata. Az 1970-ben kiadott The New American Bible is, amelyhez VI. Pál pápa írt előszót,  909. oldalán megerősíti az önálló államisággal rendelkező Arpad fejedelemség létét. Az asszír haderő évekig ostromolta a fejedelemséget. Annak fővárosa azonban három évig ellenállt, míg végül Kr.e. 740-ben az asszír haderő a füstölgő romhalmazba bevonulva, ott már élő embert nem talált – tudósít az Aleppo városától északra húzódó Arpad fejedelemségről az Enyclopeadia Hungarica (Calgary, 1998).

Oláh-román értelmiség a nemcsak "román mániáról", a történelemhamisítás ellen

A magyar értelmiség részéről is hasonló kiállásra van szükség.

Már régóta hangsúlyozom:

Amíg nincs minden kárpát-medencei nyelven feltüntetve egy felirat (úton, útfélen, boltokon, közlekedési eszközökön, ...), addig nem kívánok sem angol, sem francia szöveget látni, ha értem és beszélem is, akkor sem!

 Marius Diaconescu történész Erdélyről és Romániáról

Ferenc (az öreghegyi)