Mintegy hét éve valljuk már, hogy "nem jöttünk mi sehonnan sem"

Mert a józan ész, a régészet, a génkutatás, a krónikás hagyomány, népdalaink és mondáink tömege, a művelődéstörténet emlékei, nyelvünk és gondolkodásmódunk, ... mind és mind azt valószínűsíti, amit Magyar Adorján megfogalmazott már több, mint hét évtizede, mi csak folytattuk, hogy

NEM JÖTTÜNK MI SEHONNAN SEM

NEM FOGLALTUNK TEHÁT HONT SEM

A fény újjáéledésének ősi ünnepén, mintegy kerecseny karácsonyi ajándékként tesszük közzé ezt az összefoglalót a kárpát-medencei magyarság ősműveltségéről egy pártoló tagunk jóvoltából (mely a forrásra, az Ősbemutató feliratra kattintva közvetlenül is olvasható)

Ajánljuk ezt az 55 diaképet és hozzáfűzött honlap bejegyzéseinket karácsonyi ajándokul, hogy merjünk hőseinkhez méltók lenni, a magyarságot felemelni, nem a másét lebecsülni, csak ami volt, elismerni, tudni és azt továbbadni, s mit őseink nagy tisztelettel célul tűztek, nem másolni, de őket meg- és azt, amit lehet elkövetni, avagy 

MERJÜNK ÚJRA NAGYOK LENNI!

Matek Kamill: Isten magyarjai - őstörténeti mozaik

Ha kedd, akkor HétvezérEst

Matek Kamill: Isten magyarjai

Matek Kamill őstörténet-kutató, kristálygyógyász lesz a Fejér Szövetség 170. Hétvezér Estjének vendége 2013. április 23-án.

Az előadó így vall saját magáról a honlapján:

„Hosszú utat jártam be virtuálisan az „anyagtudományoktól” a határtudományokon át egészen az ezotéria világáig. Úgy érzem, örökké úton leszek, hogy megfejtsem az ősi civilizációk ezoterikus és műszaki titkait. Gyalogoltam a dogonok földjén Maliban, Szudánban a piramisokkal és a Kerma Kultúrával ismerkedtem, Etiópiában a kolostorokat és sziklatemplomokat jártam, végig látogattam Peru és Bolívia ősi hagyatékait, Egyiptom összes feltárt piramisát, gyalogoltam Kolumbia elveszett városában, bejártam az egykori Mayax piramisait (Honduras, Guatemala , és Mexikó, Belize területén), Libanon megalitjait vizsgálgattam és Bosznia új feltárásain már a kezdetektől fogva jelen voltam. Ily módon raktam össze a világ őstörténeti mozaikját, amelyet igyekszem teljesebbé és teljesebbé tenni, másokkal is megosztani.”

Ezen az estén mindannyiunk számára érdekes kérdésekről fogunk hallani, mint pl. az ataiszi világ, a Maghar biblia, a Káldeus emlék erdete, a dél-amerikai, titokzatos barlang, és Nimród kincsei, amelyekből még voltak fellelhető darabok az iraki háború előtt. A helyszínekről diavetítést, fotókat láthatunk, amelyet az előadó saját maga készített. 

Az előadás helye: Királykút, Székesfehérvár, Mikszáth Kálmán út 25.
Az előadás ideje: 2013. április 23. (kedd) 18.00-20:00 óra

Forrás. www.istenihangok.com

Őstörténelmi tabutémák, tiltott régészet. Varga Zoltán lesz a következő Hétvezér esti előadónk!

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Varga Zoltán: Egy letűnt civilizáció üzenete - Ami a történelemkönyvekből kimaradt

Varga Zoltán, geológus, a Móricz János Kulturális Egyesület elnöke lesz a Fejér Szövetség vendége a Hétvezér Esték 164. előadássorozatán.

Az előadó Móricz János ecuadori felfedezéseiről, kutatásairól fog beszélni, amelynek magyar nyelvészeti őstörténeti vonatkozásai vitathatatlanok. Az Ecuadorban lévő Tayos barlang falait borító fémlemezeken magyar rovásfelirat olvasható. Az indián mondák tanúsága szerint valami óriási kataklizma elől mentették ide az ősi tudást a régiek.

Az este folyamán olyan tabutémákról is hallhatunk, mint pl. az óriáscsontvázak, ősi fejlett civilizációk, idegenek látogatása, és, hogy mi köze mindezeknek a magyarsághoz. Bár a kutatások, feltárások még nem fejeződtek be, a bemutatásra kerülő dokumentumok, filmek magukért beszélnek.

Márpedig, tetszik, vagy sem: "nem jöttünk mi sehonnan sem"

A honfoglalás elmélete nem más, mint "finnugrizmus", csak más köntösben!

"Nocsak, nocsak, a kurultájosok is beszálltak a hazugságözönbe, a történelemhamisításba???" - érkezett hozzám az üzenet, ami egyfajta meglepetést is sugall egyben, azonban, az igazságot megvallva, egyáltalán nem lepődtem meg azon, hogy a Kurultáj szellemében hogyan kísérelik meg minduntalan lejáratni azokat, akik a tényekre és a legvalószínűbb következtetésekre szorítkoznak, mikor elmélkednek.

Sőt, annyira nem ért váratlanul e történet, hogy e cikket azon nyomban úgy közvetítem, hogy melléteszem azokat a megjegyzéseimet, amelyek leleplezik a hamisságot az igazság morzsáinak tükrében. Tehát, lássuk az írást, s a beszúrt - csak a leglényegesebb érvelési hiányosságokra kitérő - megjegyzéseimet. Természetesen a cikk eredetiben is olvasható az alábbi forrás hivatkozásról.

BOUlDOg UKKÓ ÚJJÓ ŐSTENDÓt!

Az Új Jó NapÉv 9. napján, a tárkány hónap 21. napján zenés képek szkítákról, hunokról, onogurokról és avarokról, a besenyőkről, jászokról, kunokról és szarmatákról, a pannonokról, vendekről, vótokról és karatánokról, a palócokról, marócokról, darócokról és vandalúzokról, a hruszokról, nándorokról, dahákról és vlahokról ... a hős székelyekről és a jó magyarokról a nagyszentmiklósi kincsek és más régészeti leletek, festmények alapján.

Boldog Új Jó Esztendőt!

Hunok és/vagy magyarok - a 102. Hétvezér Est felvételei

Hunok és/vagy Magyarok?!

Máig jogosnak vélt kérdés, holott az elmúlt évezredben született krónikáink, avagy az elmúlt évezredben legismertebb nyugat-európai történetírók munkái, térképei, levelezései - a távol-keleti kutatók véleményéről már nem is beszélve - sem hagynak kétséget abban, hogy e kettő nagyon közeli egy, és a MAGYARnál hűbb örököse sehol a világon nincs annak, ami HUN volt valaha, avagy lehet ma, ha van. Azaz a kérdés nem helyes, ha úgy tesszük fel: HUN vagy MAGYAR?

Beharangozó Borbála előadása elé (3) - Nem székes, de fenséges

Az utolsó beharangozónk sem - bár ez most nem teljesen függetlenül tőlünk, de mégsem - a mi tollunkból való. S majd' hogy nem hibátlan, csupán egy icurka-picurka dolog hibádzik az utolsó sorban, ami szándékoltan talán épp' az írás csattanója volna. Volna? Valójában így is az maradt, hiszen alkalmat biztosított egy-két kiegészítő szóra azzal kapcsolatban, amely ugyancsak a hun-szkíta-székely-magyar rokonság bizonyítékait szaporítja. S nem is éppen utolsó sorban, hiszen e félreértés, vagy -írás is csak nyelvi igazolása lett - akarva-akaratlan - annak, amelyről hallhatnak azok, akik a keddi előadásra időt szakítanak.

S még mielőtt az alábbi szöveg csattanója visszacsattanna a feladóra, avagy ránk, helyesbítünk a szerző nevében is. Az Ordosz-fennsík déli peremén található Bai cheng neve, ami ma Tongwancheng,  a hun időkben - ha nem is éppen székes, de - valóban Fehérvár.

De! E településnév akkori jelentése még szorosan kötődött ahhoz a fogalomhoz, amely ugyanarról a FE gyökről eredeztethető, mint a FŐ, FElső, FElséges, FEnséges (azaz magasságos, hatalmas, égi), FÉnyes, "FEnomenális", ... hely, helység, település, amely - mint ilyen - nyilván különös önigazgatási kiváltságokkal is bírt, akárcsak egy "szék", avagy mint egy "széki" intézményrendszer "széke", avagy "székes" területe, helye, települése. Éppen úgy, mint ott, a távoli keleten, több birodalmi területen, ahol szaka-szkíták és szamurájok székeltek, azaz uralkodtak, s rendelkeztek a "szaka"-ságról, avagy a "szakák" területi önrendelkezéséről ("autonómiájáról"). S máig (siculi-)székely-sziklákként állnak őrt ott, hol szaka-székita-szkíták emeltek székhelyeket, FEhér - FEjér - FEjúr - FŐőr - tornyokat, FÉnyes FEhérvárokat, FEllegváras FŐvárosokat (FŐként sokat).

S bizony, akkor e tévedés, akár még bocsánatos is lehet, avagy az is, ha már megesett. Mondhatni: szakmailag meg is magyarázható.

Beharangozó Borbála előadása elé (2) - Van-tó kincse

A Van-tó kincse

2011, november 9 - 09:12
forrás: http://barikad.hu/van-t%C3%B3_kincse-20111109

Egy ötezer éves hordozható sütőt találtak a török régészek a Van-tó partjánál épült kastély közelében, az ország délkeleti részén.

Van-tó felett tornyosuló Van-kastély

*(Arvisura: káldi-káldeus és méd-medves,

majd mada-madaj-mandeus kiképzőközpont)

Kincsek a Van-tó körül

Az ősi civilizációs központként ismert Van-kastély körül már eddig is sok ókori lelet került elő. A rekordot eddig Tilkitepe tartja, amely a Kr. e. 5000-ből származó tárgyakat és temetkezési emlékeket rejtett. Az Isztambuli Egyetem régészei, Erkan Konyar vezetése alatt feltárásokat végeznek a környéken, hogy felderítsék az ottani korai leleteket. A régi mezopotámiai hagyomány ezt a vidéket tartja az egyik korai műveltségi központnak, ahol őseink, a szkíta népek – a mitikus vízözön után - megtelepedtek. (*érdekes: az Arvisura szerint az első ataiszi letelepedés még korábban, a Nagy Özönvíz előtt mintegy 720 évvel, Kr.e. 5.758-ban történt)

Beharangozó Borbála előadása elé (1) - Magyarka

Madzsar város a forrásokban

Magyarka - Madzsar városa a Kuma partján

2011, november 7 - 22:49
forrás: http://barikad.hu/madzsar_v%C3%A1ros_forr%C3%A1sokban-20111107

Bendefy László a kaukázusi magyarságról szóló könyvéből értesültünk először arról, hogy a középkorban állt egy csodás  város a Kuma-folyó partján, melyet Madzsarnak neveztek. A településről sok korabeli beszámoló készült, majd a város  újrafelfedezése után külföldi kutatók járták be a vidéket.

A szkíták pénze - Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség következő vendége

Ha kedd, akkor "Hétvezér Est"

Obrusánszky Borbála: A hun-magyar rokonság bizonyítékai (az estről felvétel készül) 

Különleges csemegének ígérkezik a Hétvezér Esték magyarságtudományi előadássorozatának következő, november 15.-i előadóestje, ugyanis nem más, mint a belső- sőt, talán nem túlzás, de a belső- és kelet-ázsiai szkíta-hun műveltség egyik legavatottabb szakértője, Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség 102. Hétvezér Estjének előadó vendége. Az estnek különlegességét az már csak fokozza, hogy éppen az elmúlt évtizedben tárták fel a hunok közel ezerhatszáz évvel ezelőtt alapított (Kr.u. 419) egyik fővárosát az ordoszi fennsík déli határán, amelynek neve mi is lehetett volna más, ha nem éppen Fehérvár (Bai cheng, ma Tongwancheng).

Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fővárosa Atilla korában

A fölművelés őshazája nem Mezopotámia ...

A földművelés őshazája nem Mezopotámia ... hanem HUNNIA (PONT)!

Földművesség és népvándorlás

forrás: http://magyarostortenet.gportal.hu;  http://www.leventevezer.extra.hu/Foldmuvesseg.pdf

"A Termékeny félhold? c írásban is láthattuk, hogy a földművelés nem Mezopotámiában és nem Kis-Ázsiában alakult ki először. Nézzünk, néhány további bizonyítékot ehhez." - kezdi a földművelési lehetőségek további elemzését Arató István cikkében.

Majd imigyen folytatja:

"Nemcsak a Hamurábi korabeli hét szűk esztendők és az Uruk-mítosz leírta fa-szűke igazolja a korabeli éghajlat hasonlóságát a maihoz. Ugyanis a régészeti feltárások is azt igazolják, hogy a régi Mezopotámiában a városok és a települések túlnyomó többsége ugyanúgy szorosan a két folyó (Tigris és Eufrátesz) mentén és között helyezkedtek, ahogy ez ma is van.

E folyóktól távolabb félsivatagos, sivatagos területek voltak az ős- és ókorban is, ahol sem a növénytermesztés (öntözés), sem az állattartás (itatás), s ezekből következően is – az emberi lét számára sem volt víz."

Adalék a tegnapi előadáshoz - Szakács Gábor cikke a Demokratában

Jövő heti Hétvezér est

Madártávlat

 A Hétvezér esték jövő heti vendégei  november 30-án, este 7 órai kezdettel Szakács Gábor és Friedrich Klára rovásíráskutatók lesznek, akik néhány éve felfedezték, hogy a boszniai piramisokban található írásjelek egy az egyben megegyeznek a ma is használt székely-magyar rovásírás jeleivel.

Azóta is gyakorta visszajárnak, kutatnak, sőt, látogató csoportokat is vezetnek.

"Napkő"

A boszniai piramisok Szarajevótól nem messze, Viszoko városa mellett találhatók. Korábban természetes úton keletkezett hegyeknek hitték őket, mígnem egy Amerikába szakadt bosnyák kutató, Semir Osmanagic  felfedezte azoknak mesterséges voltát. Ezek a gigantikus építmények sokszorta nagyobbak és régebbiek az egyiptomi Nagy Piramisoknál! A Nap-piramis belsejében járható alagút húzódik, különös titkokat, furcsán ismerős jeleket rejtve (akárcsak a mi Pilisünk). Vajon kik és mikor építették? Mi célból?

Mostanság miért hallgatják ezeket a felfedezéseket?

Szeretettel várunk mindenkit a Hétvezér sörözőbe (Székesfehérvár, Huba u. 7.)!

Hozzájárulás: 300 Ft