Az ok és okozat összefüggéseket nem írja felül semmiféle hála

Obrusánszky Borbála már megint feltalálta, újra megtalálta ... a "spanyol viaszt"?!

OB: "A Kárpát-medencei úgynevezett őshonos elmélet ezen a ponton sem állja meg a helyét, hiszen nagyon sok vívmány nem a régi magyar területekről indult ki, hanem a folyóközi, kaukázusi és mezopotámiai térségből érkezett el hozzánk és Nyugat-Európába."

Hova vezet ez a folyton előretörő - s már ki tudja, hogy kinek is, de szörnyen vak - "hála"?!

Dr. C. George Boeree: Az “Indoeurópai” őshaza
(Shippensburg University of Pennsylvania)

Tételezzük csak fel, hogy igaz, s valóban nem a Kárpát-medencében találták fel - teszem azt - a "spanyol viaszt", akkor ez mit is bizonyít? Akkor a magyar nem lehet őshonos abban a hazában, ahol már tízezer évekkel ezelőtt is szik volt a szik, szék volt a szék és megannyi krónikában a "szikán" sziklán székelő székely ember Szikambriája volt a szaka-széki-székita szkíták fővárosa?! Csak mert a magyarnak nevezett, s igencsak megrekedt, elakadt "akadémia" berkeiben a finnugrizmus halálából most éled újra egy másik "honfoglalás mánia"?! Annak ellenére, hogy megannyi nyelvészeti, eredettani, régészeti, műveltségi, különösen is kéz- és földművességi, ... bizonyítékai vannak már annak, hogy a Kárpát-medence az őshazája - s már azt is sejtik sokan, hogy nem is csak - a magyar ember ős- és ókori emberré válásának?!

Nos, felfedeztetett, s majd hogy nem félre is értetett

Tejivás elterjedése brit kutatók nyomán (Kr. e. 5-6000)

Tejben-vajban fürdő Kanaán

Ez a zárómondat nagyon vicces (persze csak elütés lehet, tudom):

"Ezek alapján nagyon valószínű, hogy az első délkelet-európai tejivók joghurtot, vajat és sajtot állítottak elő, majd később friss tejet is fogyasztottak."

:))))))))

Végül is én nem is akarok vitatkozni a délkelet-európaiakkal. Ők lehet, hogy előbb az érlelt, avagy "romlott" tejet ették néhány száz évvel azután, hogy látták, hogy a "székhelyi székiták" a friss tejet itták, s ami megalvadt, kárba veszni azt sem hagyták, tették-vették nem tétlen-vétlen, s ették, vagy néha-néha ajándékba is adták, tehát másoknak is megmutatták.

Hun vagy Magyar: Az édentől keletre - Obrusánszky Borbála előadása most következik

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Obrusánszky Borbála: Az Édentől Keletre – avagy a „Hun-Magyar rokonság bizonyítékai” előadás folytatása (2. rész)
2012. március 13. 18 óra (!), Székesfehérvár, Királykút, Mikszáth Kálmán út 25. (az estről felvétel készül)

2012. január 24-én Borbála betegsége miatt maradt el a 2011. évben elkezdődött eurázsiai hun történelmi előadás folytatása. Borbála újra "harcra" kész, s a belső- és kelet-ázsiai szkíta-hun műveltség egyik legavatottabb szakértőjeként előadó vendégünk lesz újra, ha nem is a 111. Hétvezér Estére, de nem sokkal megtoldva, nem sokat késlekedve, a 117. Hétvezér Este újra Borbáláé, azaz szkítáké, hunoké, magyaroké.
Ajánljuk mindenki figyelmébe az alábbi - nem csekély - bejegyzéseket:

111. Hétvezér Est: Hun vagy Magyar? - az Édentől Keletre (későbbre került)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Obrusánszky Borbála: Az Édentől Keletre – avagy a „Hun-Magyar rokonság bizonyítékai” előadás folytatása (2. rész)
 
2012. január 24. 19 óra, Székesfehérvár, Királykút, Mikszáth Kálmán út 25. (az estről felvétel készül)

Obrusánszky Borbála, a belső- és kelet-ázsiai szkíta-hun műveltség egyik legavatottabb szakértője lesz ismét a Fejér Szövetség előadó vendége. Munkásságát az előző előadása előtt több bejegyzésünkben is bemutattuk, részletek itt olvashatók:

OB: Hunok és Magyarok (teljes előadás)

Obrusánszky Borbála: A hunok és magyarok rokonságának bizonyítékai

A 102. Hétvezér Est előadása felvételről már megtekinthető az erről szóló bejegyzésünkben:

http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/11/hunok-esvagy-magyarok-102-hetvezer-est.html

Hunok és/vagy magyarok - a 102. Hétvezér Est felvételei

Hunok és/vagy Magyarok?!

Máig jogosnak vélt kérdés, holott az elmúlt évezredben született krónikáink, avagy az elmúlt évezredben legismertebb nyugat-európai történetírók munkái, térképei, levelezései - a távol-keleti kutatók véleményéről már nem is beszélve - sem hagynak kétséget abban, hogy e kettő nagyon közeli egy, és a MAGYARnál hűbb örököse sehol a világon nincs annak, ami HUN volt valaha, avagy lehet ma, ha van. Azaz a kérdés nem helyes, ha úgy tesszük fel: HUN vagy MAGYAR?

Beharangozó Borbála előadása elé (3) - Nem székes, de fenséges

Az utolsó beharangozónk sem - bár ez most nem teljesen függetlenül tőlünk, de mégsem - a mi tollunkból való. S majd' hogy nem hibátlan, csupán egy icurka-picurka dolog hibádzik az utolsó sorban, ami szándékoltan talán épp' az írás csattanója volna. Volna? Valójában így is az maradt, hiszen alkalmat biztosított egy-két kiegészítő szóra azzal kapcsolatban, amely ugyancsak a hun-szkíta-székely-magyar rokonság bizonyítékait szaporítja. S nem is éppen utolsó sorban, hiszen e félreértés, vagy -írás is csak nyelvi igazolása lett - akarva-akaratlan - annak, amelyről hallhatnak azok, akik a keddi előadásra időt szakítanak.

S még mielőtt az alábbi szöveg csattanója visszacsattanna a feladóra, avagy ránk, helyesbítünk a szerző nevében is. Az Ordosz-fennsík déli peremén található Bai cheng neve, ami ma Tongwancheng,  a hun időkben - ha nem is éppen székes, de - valóban Fehérvár.

De! E településnév akkori jelentése még szorosan kötődött ahhoz a fogalomhoz, amely ugyanarról a FE gyökről eredeztethető, mint a FŐ, FElső, FElséges, FEnséges (azaz magasságos, hatalmas, égi), FÉnyes, "FEnomenális", ... hely, helység, település, amely - mint ilyen - nyilván különös önigazgatási kiváltságokkal is bírt, akárcsak egy "szék", avagy mint egy "széki" intézményrendszer "széke", avagy "székes" területe, helye, települése. Éppen úgy, mint ott, a távoli keleten, több birodalmi területen, ahol szaka-szkíták és szamurájok székeltek, azaz uralkodtak, s rendelkeztek a "szaka"-ságról, avagy a "szakák" területi önrendelkezéséről ("autonómiájáról"). S máig (siculi-)székely-sziklákként állnak őrt ott, hol szaka-székita-szkíták emeltek székhelyeket, FEhér - FEjér - FEjúr - FŐőr - tornyokat, FÉnyes FEhérvárokat, FEllegváras FŐvárosokat (FŐként sokat).

S bizony, akkor e tévedés, akár még bocsánatos is lehet, avagy az is, ha már megesett. Mondhatni: szakmailag meg is magyarázható.

Beharangozó Borbála előadása elé (2) - Van-tó kincse

A Van-tó kincse

2011, november 9 - 09:12
forrás: http://barikad.hu/van-t%C3%B3_kincse-20111109

Egy ötezer éves hordozható sütőt találtak a török régészek a Van-tó partjánál épült kastély közelében, az ország délkeleti részén.

Van-tó felett tornyosuló Van-kastély

*(Arvisura: káldi-káldeus és méd-medves,

majd mada-madaj-mandeus kiképzőközpont)

Kincsek a Van-tó körül

Az ősi civilizációs központként ismert Van-kastély körül már eddig is sok ókori lelet került elő. A rekordot eddig Tilkitepe tartja, amely a Kr. e. 5000-ből származó tárgyakat és temetkezési emlékeket rejtett. Az Isztambuli Egyetem régészei, Erkan Konyar vezetése alatt feltárásokat végeznek a környéken, hogy felderítsék az ottani korai leleteket. A régi mezopotámiai hagyomány ezt a vidéket tartja az egyik korai műveltségi központnak, ahol őseink, a szkíta népek – a mitikus vízözön után - megtelepedtek. (*érdekes: az Arvisura szerint az első ataiszi letelepedés még korábban, a Nagy Özönvíz előtt mintegy 720 évvel, Kr.e. 5.758-ban történt)

Beharangozó Borbála előadása elé (1) - Magyarka

Madzsar város a forrásokban

Magyarka - Madzsar városa a Kuma partján

2011, november 7 - 22:49
forrás: http://barikad.hu/madzsar_v%C3%A1ros_forr%C3%A1sokban-20111107

Bendefy László a kaukázusi magyarságról szóló könyvéből értesültünk először arról, hogy a középkorban állt egy csodás  város a Kuma-folyó partján, melyet Madzsarnak neveztek. A településről sok korabeli beszámoló készült, majd a város  újrafelfedezése után külföldi kutatók járták be a vidéket.

A szkíták pénze - Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség következő vendége

Ha kedd, akkor "Hétvezér Est"

Obrusánszky Borbála: A hun-magyar rokonság bizonyítékai (az estről felvétel készül) 

Különleges csemegének ígérkezik a Hétvezér Esték magyarságtudományi előadássorozatának következő, november 15.-i előadóestje, ugyanis nem más, mint a belső- sőt, talán nem túlzás, de a belső- és kelet-ázsiai szkíta-hun műveltség egyik legavatottabb szakértője, Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség 102. Hétvezér Estjének előadó vendége. Az estnek különlegességét az már csak fokozza, hogy éppen az elmúlt évtizedben tárták fel a hunok közel ezerhatszáz évvel ezelőtt alapított (Kr.u. 419) egyik fővárosát az ordoszi fennsík déli határán, amelynek neve mi is lehetett volna más, ha nem éppen Fehérvár (Bai cheng, ma Tongwancheng).

Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fővárosa Atilla korában

Drága Obrusánszky Borbála is beleesett abba az öreg hibába?!

Mitől lesz az ember finnugrista, avagy újabban ázsio-szkítianista? Attól, hogy abba az öreg hibába esik, hogy függővé válik. Saját művének vagy kutatási területeinek eredményei homályosítják el a valóságra és mások véleményére - eredendően még kíváncsi - szemeit. Azaz saját eredményeit a másokénál már sokkalta, de sokkalta jobban szereti, sőt, az igazságnál is jobban szereti. Ezt az öreg hibát is izmusként jegyzik és áldozatait nárcisztikusoknak nevezik.