A szkíták pénze - Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség következő vendége

Ha kedd, akkor "Hétvezér Est"

Obrusánszky Borbála: A hun-magyar rokonság bizonyítékai (az estről felvétel készül) 

Különleges csemegének ígérkezik a Hétvezér Esték magyarságtudományi előadássorozatának következő, november 15.-i előadóestje, ugyanis nem más, mint a belső- sőt, talán nem túlzás, de a belső- és kelet-ázsiai szkíta-hun műveltség egyik legavatottabb szakértője, Obrusánszky Borbála lesz a Fejér Szövetség 102. Hétvezér Estjének előadó vendége. Az estnek különlegességét az már csak fokozza, hogy éppen az elmúlt évtizedben tárták fel a hunok közel ezerhatszáz évvel ezelőtt alapított (Kr.u. 419) egyik fővárosát az ordoszi fennsík déli határán, amelynek neve mi is lehetett volna más, ha nem éppen Fehérvár (Bai cheng, ma Tongwancheng).

Tongwancheng (Fehérvár), a déli hunok fővárosa Atilla korában

A fölművelés őshazája nem Mezopotámia ...

A földművelés őshazája nem Mezopotámia ... hanem HUNNIA (PONT)!

Földművesség és népvándorlás

forrás: http://magyarostortenet.gportal.hu;  http://www.leventevezer.extra.hu/Foldmuvesseg.pdf

"A Termékeny félhold? c írásban is láthattuk, hogy a földművelés nem Mezopotámiában és nem Kis-Ázsiában alakult ki először. Nézzünk, néhány további bizonyítékot ehhez." - kezdi a földművelési lehetőségek további elemzését Arató István cikkében.

Majd imigyen folytatja:

"Nemcsak a Hamurábi korabeli hét szűk esztendők és az Uruk-mítosz leírta fa-szűke igazolja a korabeli éghajlat hasonlóságát a maihoz. Ugyanis a régészeti feltárások is azt igazolják, hogy a régi Mezopotámiában a városok és a települések túlnyomó többsége ugyanúgy szorosan a két folyó (Tigris és Eufrátesz) mentén és között helyezkedtek, ahogy ez ma is van.

E folyóktól távolabb félsivatagos, sivatagos területek voltak az ős- és ókorban is, ahol sem a növénytermesztés (öntözés), sem az állattartás (itatás), s ezekből következően is – az emberi lét számára sem volt víz."