Hol vannak ... Árpádnak istenei? Hol van ... Árpád királya?

A szíriai Árpád város

Arpad város romjai
forrás: rovasoldal.eoldal.hu

forrás: http://magyarno.com, 2013. november 16., 11:46

Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helységnév van. Ezek közé tartozik az Arpad név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak éppen az ékezetek hiányoznak.

Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Mi ennek a matematikai valószínűsége? Tudomásom szerint eddig még senki sem ismertette a magyar olvasóközönséggel a szíriai Arpad történetét, pedig meg van írva, elég hozzáférhető helyen, a Cambridge Ancient History-ban.

KAMU, ami előbb, mint utóbb csapja ki már a biztosítékokat?!

Elég volt a "Hol volt, hol nem volt" kamu todományból!

Megjelent egy cikk.

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/07/Banffy_13Ny.pdf

Már megint. Telis-tele adatokkal, amelyekről már nem egyszer olvashattunk és szólhattunk, s amelyek valóságtartalmára kaptunk - szerencsére egyre kevésbé hallgatag - elfogulatlan kutatóktól kőkemény (tehát tömérdek mennyiségben) sziklák közül, földből előkerült, kézzelfogható, azaz szikla-szilárd bizonyítékokat. Hogy mit is jelentek, s hogy éppen mit nem is bizonyítanak. A fenti cikk azonban az őslakosok magas műveltségét - már megint - takargatva, elhallgatva még mindig dél-keletről származtat a Kárpát-medencébe  félművelt, csökött képességű bevándorlóknak tulajdonított - holott éppen nekik újszerű, míg az őslakosok által már évszázadok (ha nem évezredek) óta ismert - találmányokat.

Elég, ha csak a töredékét olvassa el valaki annak, amit az őstörténeti-történelmi rovatunk (http://fejerszovetseg.blogspot.hu/p/nem-jottunk-mi-sehonnan-sem.html) végén összegyűjtött bejegyzéseink tartalmaznak. 

A fölművelés őshazája nem Mezopotámia ...

A földművelés őshazája nem Mezopotámia ... hanem HUNNIA (PONT)!

Földművesség és népvándorlás

forrás: http://magyarostortenet.gportal.hu;  http://www.leventevezer.extra.hu/Foldmuvesseg.pdf

"A Termékeny félhold? c írásban is láthattuk, hogy a földművelés nem Mezopotámiában és nem Kis-Ázsiában alakult ki először. Nézzünk, néhány további bizonyítékot ehhez." - kezdi a földművelési lehetőségek további elemzését Arató István cikkében.

Majd imigyen folytatja:

"Nemcsak a Hamurábi korabeli hét szűk esztendők és az Uruk-mítosz leírta fa-szűke igazolja a korabeli éghajlat hasonlóságát a maihoz. Ugyanis a régészeti feltárások is azt igazolják, hogy a régi Mezopotámiában a városok és a települések túlnyomó többsége ugyanúgy szorosan a két folyó (Tigris és Eufrátesz) mentén és között helyezkedtek, ahogy ez ma is van.

E folyóktól távolabb félsivatagos, sivatagos területek voltak az ős- és ókorban is, ahol sem a növénytermesztés (öntözés), sem az állattartás (itatás), s ezekből következően is – az emberi lét számára sem volt víz."