Vendégünk Kassab Adonisz

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Kassab Adonisz: a Közel-keleti kereszténység múltja és túlélési esélyei 

Keresztényüldözés a Közel-Keleten napjainkban  

Kassab Adonis szír-magyar kettős állampolgárságú keresztény újságíróként – az orientalista.hu - A kelet hangja című internetes újság főszerkesztője, lesz a 283. Hétvezér Est vendége, egy éven belül másodszor. Az Obama által felfegyverzett ISIS Közel-keleti keresztényüldözései, a keresztény templomok, és emlékek rombolása, pusztítása és a Szíriában kialakult helyzet lesz előadásának fő témája. Ahhoz, hogy megértsük, mi köze van ehhez a világnak, a nem is oly rég még kereszténynek tartott és a ma már erősen fogyatkozó keresztény Európának – melynek Európai Unióra keresztelt mai változata tagadja, de legalábbis hivatalosan nem vállalja keresztény gyökereit, - nekünk, magyaroknak különösen ismernünk kell napjaink egyik megdöbbentő történéseit, hiszen sokkal közelebbi kapcsolatban van történelmünk a kereszténység valódi gyökereivel, mint azt tudjuk, feltételeznénk.  

Rendkívüli Hétvezér Est Fehérvár Országzászló terén most a szíriai konfliktusról

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Kassab Adonis: A szíriai konfliktus

Rendkívüli Nyílt Hétvezér Est

 az Országzászló tér helyreállításáért és a kitaszítottság ellen

 Székesfehérvár, Országzászló tér

2014. július 1. 19:00

Előadást tart: Kassab Adonis, újságíró
A SZÍRIAI KONFLIKTUS
Nagyhatalmi küzdelmek Szíriáért – „Az új világrend Szíriából fog elindulni” (Putyin)

(Eső esetén: Miss Tee Teabolt, Ady Endre u. 32. I. em.)

A Fejér Szövetség vendége ezúttal egy fiatal szíriai újságíró, az orientalista.hu Közel-Kelettel foglalkozó hírportál szerkesztője.

Az előadó kiváló ismerője a szíriai helyzetnek és ezek nemzetközi összefüggéseinek. A legutóbbi szavazás idején nem tudott részt venni a szíriai elnökválasztáson, mert hazánk megszüntette diplomáciai kapcsolatát országával. Azonban az itt élő honfitársaival együtt rendezett, jelképes szavazáson az addigi miniszterelnökre, Bashar al-Assadra adta le a voksát. Szíria népe is hasonlóan döntött, így „Damaszkusz fiatal oroszlánja” a szavazatok 89%-át megszerezve nyerte meg a júniusi választásokat.

Hol vannak ... Árpádnak istenei? Hol van ... Árpád királya?

A szíriai Árpád város

Arpad város romjai
forrás: rovasoldal.eoldal.hu

forrás: http://magyarno.com, 2013. november 16., 11:46

Sokan észrevették már, hogy régi, közel-keleti térképeken feltűnően nagyszámú magyarul hangzó helységnév van. Ezek közé tartozik az Arpad név, pontosan ugyanúgy írva, mint a magyar Árpád, csak éppen az ékezetek hiányoznak.

Sokan fel is tették már a kérdést: lehetséges-e ennyi hangnak pontos sorrendben való, véletlen egyezése? Mi ennek a matematikai valószínűsége? Tudomásom szerint eddig még senki sem ismertette a magyar olvasóközönséggel a szíriai Arpad történetét, pedig meg van írva, elég hozzáférhető helyen, a Cambridge Ancient History-ban.

Kérdőjelek: háború és történelem a Közel-Keleten

Háború Szíriában - Aleppo és Homsz

Válságosra látszik fordulni a szíriai polgárháború. Bízva abban, hogy nemcsak Németország és Oroszország veti el a külföldi katonai beavatkozás gondolatát, és végül mégiscsak sikerül politikai megoldással rendezni az évek alatt közel százezer áldozatot szedő „polgárháborút”, kevéssé ismert információt osztunk meg olvasóinkkal a harcok során leggyakrabban említett két szíriai város, Aleppo és Homsz régmúltjáról.

Háromezer évvel ezelőtt, Kr.e. I. évezredben Aleppo városa az önálló Arpad fejedelemséghez tartozott, állapítja meg a Cambridge Ancient History történelmi monográf sorozata. Az 1970-ben kiadott The New American Bible is, amelyhez VI. Pál pápa írt előszót,  909. oldalán megerősíti az önálló államisággal rendelkező Arpad fejedelemség létét. Az asszír haderő évekig ostromolta a fejedelemséget. Annak fővárosa azonban három évig ellenállt, míg végül Kr.e. 740-ben az asszír haderő a füstölgő romhalmazba bevonulva, ott már élő embert nem talált – tudósít az Aleppo városától északra húzódó Arpad fejedelemségről az Enyclopeadia Hungarica (Calgary, 1998).