Bognár Ferenc Flórián: Hungár népnevünk ókori művekben, térképeken, s a Bibliában is...

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Bognár Ferenc Flórián őstörténet kutató: Hungár nevünk a Bibliában

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

Bognár Ferenc Flórián őstörténet kutató, a Professzorok Háza titkáraként számos magyarságtudományi konferencia szervezője lesz a Fejér Szövetség közművelődési és közéleti előadás sorozata, a Hétvezér Esték 546., azonban Pünkösd (május) havi első előadó vendége.

 

Legutóbb mintegy másfél évvel ezelőtt Horvát István történész Jászok címmel újra szerkesztett és előadónk jóvoltából könyv formában újra kiadott tanulmányát bemutató őstörténeti előadása is szolgált meglepő (mondhatni feledett, vagy talán feledtetett?) újdonságokkal.

 

Azonban mostani előadásában, amelynek kezdeti kutatási eredményeiről még évekkel ezelőtt, első Hétvezér Estés előadása során hallhattunk előadónktól (lásd vonatkozó - évekkel korábbi - honlap bejegyzésünket is!), még meglepőbb, s nyilván nem egyszerűen feledett, hanem feledtetett tényekről, adatokról, a magyarok Hungár nevének ókori, bibliai forrásaiból ismerhetünk meg részleteket.

Matek Kamill lesz az 514. Hétvezér Est előadó vendége

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Matek Kamill őstörténet-kutató: Az aranykor ismerete - az "őrzők" tudása
 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Matek Kamill őstörténet-kutató lesz a Fejér Szövetség 514. Hétvezér Estjének vendége ím már másodszor.

Amint első szereplésének beharangozójában már írtuk, az előadó így vall saját magáról a honlapján: „Hosszú utat jártam be virtuálisan az „anyagtudományoktól” a határtudományokon át egészen az ezotéria világáig. Úgy érzem, örökké úton leszek, hogy megfejtsem az ősi civilizációk ezoterikus és műszaki titkait. Gyalogoltam a dogonok földjén Maliban, Szudánban a piramisokkal és a Kerma Kultúrával ismerkedtem, Etiópiában a kolostorokat és sziklatemplomokat jártam, végig látogattam Peru és Bolívia ősi hagyatékait, Egyiptom összes feltárt piramisát, gyalogoltam Kolumbia elveszett városában, bejártam az egykori Mayax piramisait (Honduras, Guatemala , és Mexikó, Belize területén), Libanon megalitjait vizsgálgattam és Bosznia új feltárásain már a kezdetektől fogva jelen voltam. Ily módon raktam össze a világ őstörténeti mozaikját, amelyet igyekszem teljesebbé és teljesebbé tenni, másokkal is megosztani.”

Ezen az estén is mindannyiunk számára érdekes kérdésekről fogunk hallani, A kutató által bejárt helyszínekről diavetítést, fotókat láthatunk, amelyet az előadó saját maga készített.

Várunk minden régi és új érdeklődőt

2021. év Kisasszony - augusztus havának 24. napján (kedden) 18:00 órakor 

a Királykút Emlékházban

Matek Kamill őstörténet-kutató

"Az aranykor ismerete - az "őrzők" tudása"
című előadására

 

A Hétvezér Est rendezősége nevében a

Fejér Szövetség Sajtószolgálata

Grandpierre Atilla könyvbemutató előadása az 501. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Grandpierre Atilla: A magyarság őstörténelmének rendkívüli és világtörténelmi jelentősége 

A Fejér Szövetség 501. Hétvezér Estjének előadó vendége Grandpierre Atilla csillagász, zenész, őstörténet kutató, az MTA köztestületének tagja lesz.

Atilla, a 400. Ünnepi Hétvezér Est előadója, 10. alkalommal látogat el hozzánk. S mint akkor, most is egy rég várt könyvbemutatóval érkezik, őstörténeti kutatásainak legteljesebb összefoglalójával. Képekben gazdag tanulmány kötetét tekintve látványos és rendkívül izgalmas eurázsiai körutazás részesei lehetnek az est vendégei.

Beharangozóként szolgáljanak Atilla szavai és a könyv borítóképén olvasható "annotációja":

Csillagászként jutottam el a Világegyetem lényegének felfedezéséhez. Ennek egyenes következményeként fedeztem fel az Élő Világegyetem legfontosabb jelképeit. Ezek egyike az Egyháromság jelképe a kettős kereszt alakjában a kozmikus Életfa, a kozmikus élet, anyag és értelem egysége, az élő, eleven Egy jelképe. Az Élő Világegyetem lényegének megértése kulcsot adott kezembe a magyar nemzeti jelképek megértéséhez. A Világfa, a hármas hármasság, a hét életszentség, a kettős kereszt, a hármas halom jelképeihez. Árpád népének régészeti leletein éppen ezek a jelképek a leggyakoribbak és legjelentősebbek. Kulcsot kaptam őseink világlátásához, és ennek révén feltárult a magyar őstörténelem a maga teljes fényében. 11 tudomány, az átfogó tudomány és 10 szaktudomány eredményeit foglaltam össze tíz éven át írt könyvemben, az Ősi Magyarországban, amely sokoldalúan megvilágítja a magyarság őstörténelmének rendkívüli és világtörténelmi jelentőségét, valahogy úgy, ahogy a vakok országába érkezett elefántról kialakult egyoldalú nézetek egyszercsak összeálltak egy egységes egésszé, s megtanuljuk látni az őstörténelmünket – őseink szemével. A kirajzolódott kép lélegzetelállító, és rendkívüli jelentőségű mindannyiunk élete és jövője számára. Maga a történelem világítja meg, kik vagyunk, és mi a feladatunk ebben a világban.

Hungar, 'Ungar, Vangar, Venger vagy Magyar, Madzsar, Magor, Major, Maja (ejtve: magya)

Azt is kérdezhetnők akár, hogy

Hun vagy magyar? Itthon vagy otthon? - és gondolkozzunk el a kérdésen is, ne csak a feleleten, mantrázva az egyszer hallottakat és/vagy olvasottakat!

Ajánljuk figyelmünkbe az alábbi írást, ám mielőtt ide idéznénk, hozzátesszük egy régi pártolónk hozzászólását - amolyan előszóként - a magyarostortenet.gportal.hu honlapról:

2017.03.29. 18:29

Botond

A hunokról: "a korabeli római leírásokkal ellentétben egyáltalán nem ölték halomra a hunok a korábbi római Pannónia provincia lakóit. Sőt, a leletek tanúbizonysága szerint kiválóan együttműködtek az eltérő etnikumú népek a rómaitól nem sokban különböző, működő gazdaság termékeit előállítva." 

Sági Károly Szántódpuszta története a magyar államalapításig c. könyvében már 1983-ban a következőket írja: "Bizonyítható, hogy a menekülés a (kollaboráns) vezető rétegre korlátozódott, a termelő tömeg régi lakóhelyén maradt. A pannóniai római államgépezet felbomlásával megszűnt a bérelt földek járadékainak fizetési kényszere, az újoncállítási kötelezettség, megszűntek az adók és szolgáltatások, s ez Pannónia dolgozó tömegei számára átmenetileg kedvező helyzetet teremtett. Nehéz elképzelni, hogy a dolgozó tömeg a mögöttes tartományokba költözött volna azért, hogy újból nyakába vegye a római állami élet gyűlöletes igáját." 

Tekintsünk el most a "szocialista" máztól, a lényeg a lényeg: Bármely korszakát nézzük az őstörténetnek, korrekt vizsgálat esetén mindig ez a vége. Népirtó inváziók, totális népességcserék csak a rosszindulatú történészek meséiben léteznek. (Legalábbis ami a KM történetét illeti.)

Ráhangolódás Grandpierre Atilla keddi Hétvezér előadására (2. rész)

Véletlenek márpedig nincsenek! Pontosabban vannak, vannak dolgok, amelyek néhányunk által nem véltek. S aztán kiderül, hogy mások által nagyon is véltek, avagy mégsem véletlenek. Így van ez Grandpierre Atilla előadásával is a héten.

Július 7-én, azaz hetedik hónap hetedik napján,

Grandpierre Atilla hetedik, azaz 7. alkalommal szerepel körünkben, s épp a 7 vezérről elnevezett Hétvezér Esték programján, s ki másról, ha nem Árpád  Nagykirályról tartana előadást Árpád neve napján, a Pozsonyi csata 1108. évfordulóján!

Fehérvár! Fehérvár patriótái! Hol töltitek az első kedd estét 2015. júliusában, ha nem az Országzászló téren, a Fejér Szövetség Hétvezér Esték előadássorozatának 278. előadásán?! Úgy-e költői a kérdés, hisz nincs az a program, ami felérne azzal, ami a jelenlévőkre vár! 
Ráhangolásként fogadjátok szeretettel Atilla készülő könyvének második, kicsiny morzsácskáját!

Grandpierre Atilla: 
A Kárpát-medence ásványkincsei és a fémművesség eredete

A puszta székhelyi szkíta-hun-avar-magyar népe a Bécsi-medencétől a Koreai-öbölig

"Nem jöttünk mi sehonnan sem,

ám jártunk-keltünk leginkább a pusztán közlekedve a Bécsi medencétől a Koreai öbölig, szinte mindenütt,
ám őshazánk úrszéke, országunk nem volt más soha, mint az, ami ma is, székhelyünk,
székely-székhelyeink hona: a Kárpát-haza" Ferenc (az öreghegyi)

A szkíta-hun lelet gazdag terület: a puszta, amely a legnyugatibb csücskétől, a Bécsi-medencétől nyúlik egészen a Koreai-öbölig

Bakay Kornél: A kihirdetett magyar őstörténet alkonya

KAMU, ami előbb, mint utóbb csapja ki már a biztosítékokat?!

Elég volt a "Hol volt, hol nem volt" kamu todományból!

Megjelent egy cikk.

http://www.magyarregeszet.hu/wp-content/uploads/2013/07/Banffy_13Ny.pdf

Már megint. Telis-tele adatokkal, amelyekről már nem egyszer olvashattunk és szólhattunk, s amelyek valóságtartalmára kaptunk - szerencsére egyre kevésbé hallgatag - elfogulatlan kutatóktól kőkemény (tehát tömérdek mennyiségben) sziklák közül, földből előkerült, kézzelfogható, azaz szikla-szilárd bizonyítékokat. Hogy mit is jelentek, s hogy éppen mit nem is bizonyítanak. A fenti cikk azonban az őslakosok magas műveltségét - már megint - takargatva, elhallgatva még mindig dél-keletről származtat a Kárpát-medencébe  félművelt, csökött képességű bevándorlóknak tulajdonított - holott éppen nekik újszerű, míg az őslakosok által már évszázadok (ha nem évezredek) óta ismert - találmányokat.

Elég, ha csak a töredékét olvassa el valaki annak, amit az őstörténeti-történelmi rovatunk (http://fejerszovetseg.blogspot.hu/p/nem-jottunk-mi-sehonnan-sem.html) végén összegyűjtött bejegyzéseink tartalmaznak. 

Bizonyítják azt ősi neveink, hogy akik jöttek, nem feltétlen eleink

Mindenkinek azt tudom csak ajánlani, hogy vegye figyelembe, mikor arról nyilatkozik, hogy honnan is származnak őseink, hogy Árpád népe csak töredéke volt azoknak, akik jöttek, ha az uralkodó házban - mint Árpád-ház - meghatározók is voltak, úgy 4-500 évig.  Arról nem is beszélve, hogy hányan voltak azon őseink, akik - ahogy világosan megírta ezt Magyar Adorján is - nem jöttek sehonnan sem, hanem itt éltek és szaporodtak a Kárpát-medencében. Azok tán nem voltak a mi eleink?! Nem ők beszéltek "ó-magyarul" éppen, s adták, mint anyanyelvet tovább, ha már az "árpád atyák", avagy katona vitézei beházasodni jöttek, no meg rendet tartani?!

Kedden Kispesten a székhelyiségről, pénteken Egerben a székiségről és a szakaságról

Félrevezethető nép házát, s hazáját veszti

A HAZA a magyarok HÁZA, ... HOZZÁ HŐN ragaszkodnak,

melyet hol "HUN" HONNAK, "HON" meg HUNNAK is mondanak,
s mire mindig MAGYAR ANYA iránti nagy tisztelettel gondolnak!

Mi, magyarok, legalábbis azok, 'kik szeretnek magyarul gondolkodni és a nyilvánvaló pénzügyi és gazdasági hátrányokat is vállalva nem hajbókolnak a "praktikusan" leegyszerűsítő, mindent számszerűsítő, ezáltal elsekélyesítő szemléletnek, szóval mi, "nacionalisták", azaz honszerető, nemzeti érzelműek szeretjük a párhuzamokat.

Hétvezér Est szeptember 14-én Tóth Imrével

A Fejér Szövetség előadás sorozatának, a Hétvezér Estéknek szeptember 14.-i vendége a „Magyar Őstörténet, avagy nem jöttünk mi sehonnan sem” című könyv szerzője, a „magyarostortenet.gportal.hu” őstörténeti honlap szerkesztője, Tóth Imre. Előadásának címe: LÁBUNK ALATT, MAGYAR FÖLDBEN ŐSTÖRTÉNET!
Igen. „Voltak, akik jöttek, s mentek, kalandoztak idegenben. Jóval kevesebben, mint akiknek nyomait e föld fedi el.” hangzott el nem is olyan régen egy korábbi őstörténeti esten, s most újra ez lesz a téma. Csak most régészeti szemüveggel. Tóth Imre könyvének alcíme, Magyar Adorján híres mondata a Fejér Szövetség egyik jelmondata is lett: „nem jöttünk mi sehonnan sem”.

Miközben a viták azon, hogy voltak-e „finnugorok” egyáltalán, s hogy a velünk 4%-ban sem vérrokon finnek velünk éltek még két-háromezer éve, már nemcsak hogy eldőltek, de a Magyar Akadémia falain kívül már hallani is alig lehet ilyeneket (legalábbis az olvasottabbak körében), eközben továbbra is makacsul tartja magát a hit, (a régészet, a génkutatás eredményeinek nyilvánvaló cáfolata ellenére is) hogy a magyarok, avagy őseink tömegei mégis csak Ázsiából jöttek. Jöttek, igen, és mentek, avagy beolvadtak sokan. Álmos ás Árpád turulos magyarjai, a „magyari urak” is így érkeztek, mint jó testvérek, majd nemesek, de nem úgy a magyar nyelv. Föld- és kézműves nemzetünk azonban még annyira sem, sőt, a csizmát is díszesen varrták és hordták már őseink a Kárpát-medencében, miközben saruban jártak és tán háncspapucsot is szőttek már nyugaton és délen! Igaz. Álmos, avagy Árpád népe nem. Azt azért nem …, különben nem hívták volna őket őseink ide!

Az előadás helye: Székesfehérvár, Huba u. 7. (Hétvezér Sörkert)
Időpontja: 2010. szeptember 14. 19:00-21:00