2013. július 20., szombat

Az ok és okozat összefüggéseket nem írja felül semmiféle hála

Obrusánszky Borbála már megint feltalálta, újra megtalálta ... a "spanyol viaszt"?!

OB: "A Kárpát-medencei úgynevezett őshonos elmélet ezen a ponton sem állja meg a helyét, hiszen nagyon sok vívmány nem a régi magyar területekről indult ki, hanem a folyóközi, kaukázusi és mezopotámiai térségből érkezett el hozzánk és Nyugat-Európába."

Hova vezet ez a folyton előretörő - s már ki tudja, hogy kinek is, de szörnyen vak - "hála"?!

Dr. C. George Boeree: Az “Indoeurópai” őshaza
(Shippensburg University of Pennsylvania)
Tételezzük csak fel, hogy igaz, s valóban nem a Kárpát-medencében találták fel - teszem azt - a "spanyol viaszt", akkor ez mit is bizonyít? Akkor a magyar nem lehet őshonos abban a hazában, ahol már tízezer évekkel ezelőtt is szik volt a szik, szék volt a szék és megannyi krónikában a "szikán" sziklán székelő székely ember Szikambriája volt a szaka-széki-székita szkíták fővárosa?! Csak mert a magyarnak nevezett, s igencsak megrekedt, elakadt "akadémia" berkeiben a finnugrizmus halálából most éled újra egy másik "honfoglalás mánia"?! Annak ellenére, hogy megannyi nyelvészeti, eredettani, régészeti, műveltségi, különösen is kéz- és földművességi, ... bizonyítékai vannak már annak, hogy a Kárpát-medence az őshazája - s már azt is sejtik sokan, hogy nem is csak - a magyar ember ős- és ókori emberré válásának?!

Obrusánszky Borbála többször is megfordult nálunk előadásaival, hiszen tényszerű adatainak ismerete nélkül a történelem sem állhat össze egésszé. Meghallgattatott és máskor is meghallgattatik mindaddig, amíg nekünk, a mi hallgatóságunknak, az általa gyűjtött tényadatokra alapozva sem akar tanítani oktalanságokat bizonyítékok nélkül, anélkül, hogy bármit is talált volna, amely azt bizonyítaná, hogy nem lehetett a magyarok őshazája éppen a Kárpát-medence, Kárpátia, más néven: Hungária.

A történelem, a valóság, ha közben elhallgatom azt, ami tudva lévő és már évtizedek óta ismert, az új és még újabb tények agyonragozásával sem lesz kerek, s ha szélte nincs, csak hossza, nem lesz több, mint megrögzött mantra, hogy egy székely mondásra hivatkozzam. Mantrája marad csupán annak, hogy a magyarok jöttek, mentek, de semmiképpen sem ott születtek, ahol most halnak, semmiképpen sem itt éltek, ahol most laknak. Borbála pedig képtelen összerakni a tényeket. Minduntalan kapva kap azokon a híreken, amelyek szerinte azt bizonyítják (holott nem bizonyítják), hogy nem őshonos a Kárpát-medencében a székely és a magyar.

Írtam már erről egyszer, hogy ez milyen veszélyes: Drága Obrusánszky Borbála is beleesett abba az öreg hibába?!, mint látható alább, mindhiába. Az ázsioszkítianizmus nekem a finnugrizmussal egyre megy. Bizonyítékok nélküli, ám mégis kijelentő módban közölt "megalomongolamánia" sem lesz történelem, még akkor sem, ha azt egy tehetséges szkíta-hun őstörténet kutató is mondja, vagy írja. Akkor sem, ha tömegekre is hathat a hatalmas Ázsiában hagyott nyomaink nem spanyol, s nem csupán viaszos lenyomata, mint tény, mint az egészséges igazság valóságra nyíló, ám mégis csupán egyetlen ablaka. Nekem hiába harsogja valaki, hogy "megtaláltam magunkat ott, na az volt valami, látjátok feleim: ott voltunk hon, nem itt, hol - lásd! - a part szakad", miközben védeni kellene azt, ami ősi, s dübörög százával, ezrével itt, a lábunk alatt!

No, de lássuk az írást, amiben közösségünk egy kitartó pártoló tagja újra válaszol, hogy tisztán lássunk abban, hogy hogyan is kell érteni, ha Borbála már megint felfedez valamit, aztán kiált egyet: úgy-e, hogy megmondtam, nem magyar, hanem spanyol viasz!

A bronzkor és a szemellenző
forrás: http://www.magyarostortenet.gportal.hu/gindex.php?pg=34706248

Megjelent egy írás a bronzkorról a Barikad.hu c. honlapon, szerzője a magyarok ázsiai eredetéhez körömszakadtáig ragaszkodó Obrusánszky Borbála.

Cikke itt olvasható: http://alfahir.hu/a_bronzkor_europai_emlekei
A szerző szerint a bronzgyártás Dél-Európában, feltehetően anatóliai, mezopotámiai hatásra, jó ezer évvel hamarabb kezdődött, mint Közép-Európában, tehát a kárpát-medencei őshonosság elmélete – szerinte – ezért sem állja meg a helyét.

Hibás logika!

Az, hogy valamilyen emberi tevékenység hol kezdődött, nincs összefüggésben azzal, hogy a mi őseink hol éltek ugyanakkor. (Hacsak nem akarjuk azt állítani, hogy mindig mindent a mi őseink találtak ki.) Attól, hogy a mi őseink itt éltek, bárhol máshol a világon bármit feltalálhattak az emberek.
De az időrendet illetően sincs igaza Obrusánszky Borbálának. Már a késő-rézkori eseményeknél tisztázódott, hogy „...a réz- és aranyművesség első virágzó időszakában, a korai rézkorban nem úgy történt, ahogy korábban gondolták, hogy na, természetesen ez is Anatóliából, Kis-Ázsiából az Égeikumon és a Balkánon keresztül jutott át Európába. A fémanalízis ugyanis kimutatta, hogy a híres várnai aranytemető anyaga, ahol egy-egy sírban akár több kiló aranytárgy is előbukkant, az bizony nem keleti eredetű arany, hanem az erdélyi aranybányákból származik.” - Nyilatkozta Bánffy Eszter, a Régészeti Intézet vezető ősrégésze, aki azért feltehetően kellően tájékozott ezen a téren. (link alább)
Rézkori rézfeldolgozó helyek a Kárpát-medencében.
(Cser-Darai: Magyar folytonosság a Kárpát-medencében
Nos, ha az az arany innen származott, akkor itt bizony fejlett ércbányászatnak kellett lennie, akár elismeri ezt valaki, akár nem. Ellentétben például a szerző által is emlegetett Mezopotámiával, ahol nincs, és soha nem is volt semmilyen felhasználható érc. Teljesen nyilvánvaló minden értelmes ember számára, hogy az ércfeldolgozást csak ott találhatták ki, ahol ahhoz az alapanyag rendelkezésre állt. Ma már azt is tudjuk, hogy Tutankhamon fáraó halotti maszkjának aranya is innen való.
„Másrészt - s ez talán még fontosabb - korábban azt gondolták, hogy minden délkelet-európai civilizáció Mezopotámiából jött, és minél északnyugatabbról való egy lelet, annál későbbre datálható. Ez az elképzelés megdőlt, mert kiderült, hogy azok a leletek, amelyeket korábban például a Kr. e. III. évezred végi mezopotámiai tárgyakkal véltek egykorúnak, itt 1500 évvel előbb megjelentek.”
http://www.otka.hu/otka-magazin/a-honap-kutatoja/2008-1/2008-marcius avagy

Bizonyára megvan az oka annak, hogy a Bánffy Eszterhez hasonló szókimondó hazai kutató ritka, mint a fehér holló. Hazai őstörténetünk morzsáit ezért inkább a külföldi régészek, történészek közléseiből tudjuk összegyűjtögetni. Itt van pl. John Dayton, aki a bronztárgyak elterjedését így mutatta be:

Olvashattuk Mario Alineinél, ill. Barfieldnél, hogy a Kárpát-medence a bronzkorban a virágzó fémkohászat révén Európa ipari központja volt. Michelangelo Naddeo olasz kutató szintén felfigyelt a Kárpát-medence központi szerepére. A 10000 éves magyar kontinuitás címmel megírt könyvében sorra veszi a régészeti leleteken megtalálható, jellemző szimbólumokat, és ezek révén levonja a következtetést: a legelőször itt megjelenő „markerek” gyakran hatalmas területeken elterjedtek, és néha még vissza is tértek. Így például az „arany bálvány” (másképpen Istenanya, ami megtalálható az alábbi kardokon is) amire „...a neolitikumbéli Kárpátiában bukkantak rá, később Pazyrikiába, Arsiába vándorolt, majd a honfoglalás idején visszatért.” (Arsia Pazyrikiától délre fekvő, közép-ázsiai terület.)
Naddeo alaposan körüljárta a bronzkort is, és ugyancsak érdekes következtetésekre jutott. Például, mindazok a késő-bronzkori fegyverek, amelyeket eddig golaseccának, germánnak, keltának, ugaritinak, mükénéinek, stb., tartottak, valójában egy helyen készültek. Erre utalt már óvatosan László Gyula is, amikor a Skandináviától Spanyolországig és Görögországig keresett hazai bronzkori exportcikkekről írt. Itt is meghatározó a fémanalízis, antimonbronzot ugyanis csak itt készítettek.

Az időpont ugyan itt is téves, (hiszen Hempel még a régi időrend szerint datált,) de a lényeg nem ez, hanem az, hogy az öntőformákat csak itt találták meg. A korrigált Kárpát-medencei időrendet a Cser-Darai páros Magyar folytonosság a Kárpát-medencében című könyvében láthatjuk. (77. oldal) Eszerint a réz 7500 éve, a bronz pedig 5300 éve jelent meg ezen a területen.

Tóth Imre 2013. július 20.

Nos, kedves Borbála! Minden elismerésünk azért a kutató munkáért, amelyet az eurázsiai sztyeppei saka-szaka-székita-szkíta műveltség feltárásában tesz, azonban ez még nem jelenti azt, hogy a génkutatás által is többszörösen igazoltan europid magyarok Ázsiából származnának.

Ferenc (az öreghegyi)

1 megjegyzés:

  1. A magyar történelem talán legvitásabb kérdései, hogyan keletkezett a magyar nép, hol volt az őshaza. Írott emlék nem maradt fenn az ősidőkről, ezért főként régészeti, néprajzi, genetikai, antropológiai és nyelvészeti eszközökkel kellett megközelíteni a feladat megoldását. A legújabb tudományos álláspont szerint a fejlődés más-más szakaszában másutt és másutt volt az őshaza is.

    VálaszTörlés