2015. június 28., vasárnap

Hisszük, hogy Levente, holott Gorda napja van

Keresztény Levente napján Körősten Gordáról is essék szó!

Bíz' a! Hóman Bálint is hitte-vallotta a finnugor teóriát.
Vessük össze a június 20-i Catalaunumi csata emlékére
írásomban felvetett térképekkel és értelmezésekkel!
Leventéről írtam már az ősi naptár szerinti Levente-Bálint napon. Lásd ott: Február 14: Levente Bálint napja! Különben is, ma sem kevesen viselik e nevet, míg Gordáról, bizony, környezetemben egyről sem tudok. Holott micsoda név volt ez?! Akit érdekel, annak most elmondom (pontosabban leírom).

Egyes hagyományok szerint, amelyet - ha körülményesen is, de - bizánci-görög, örmény és más keleti krónikákkal még párhuzamba is lehet hozni*, Atilának számos fia közül egyet IRNIK vagy ERNÁK névvel jegyeztek le, mely valójában nem volt más, mint legkisebb fia, kit a Hunvész idején, mint gyermeket kellett keletre menteni a legidősebb Attila fiú, ALADÁR (előd-úr) és a legkisebb öccs, öcs-CSABA nevében uralkodni vágyó idősebb testvér-öccsök (DENGEZIK és ELLÁK) között folyó véres háborúból, mely az Aladár hívők győzelmével zárult.
* figyelem: e kis megjegyzés jelecske arra vonatkozik, hogy ami itt a Csaba leszármazottakról szerepel, nem történelem, hanem számos nép történelmében szereplő regevilág, azaz csupán keleti (tehát nem magyar) forrásokból való rege-regölés; itt: főként Padányi Viktor krónikás kutatásai alapján

Nos, IRNIK-ERNÁK, aki a mi krónikáinkban magyar néven CSABA, a Tárih-i Üngürüszben KABA néven szerepel, Atila királynak valóban ÍRMAGJA lehetett, ha meggondoljuk, hogy a Turul-ház visszatérése a Kárpát-medencébe az ő leszármazotti ágán, azaz ÁLMOS révén történt meg krónikáinkban Atila király halála után 100-104, míg a mai történelemtanítás szerint mintegy 440-444 évvel.


Nos, tehát eme IRNIK-ERNÁK-ÍRMAG-CSABA királyfinak két, egyes leírások szerint ikrekként született, fiáról tudósítanak a regős énekek és krónikák, kik közül az elsőszülött neve OGURD vagy GORDAs volt, míg a másodszülötté MUAGYER vagy MUAGHERis. Apjuk hun-ono-gur avagy megmaradt hungar birodalmát előbb GORDA, majd később MUAGER örökölte.

Azaz a GORDA név Atila nagy király unokájának, pontosabban ÍRMAGjának, a hunvész után keleten (h)onogur-hungarként visszatérő turul-házi CSABA idősebb fiának neve, s egyben a legkülönbözőbb krónikákban a HUNGAR népnév alternatív megnevezéseként is fellelhető HUNUGOR[1], hunOGUR[3], onOGUR[4], hAGAR-AGAR[2] népnevünk egyik őrzője.


Erről Hóman Bálint egyik munkájában így emlékezik: "Az Árpád-ház eredetmondájában ugyanez a Magyar vagy Magyer király az őskorba visszahelyezve állítólagos Hunor testvérével – akiben az „ugor” népnévvel kapcsolatba hozott „Ugorda-Gorda” történeti alakját vélik felismerni – a hun-magyar dinasztiák és népek névadó őseként szerepel, míg az ősanyák Dula „alán” királynak a testvérpár által elrabolt leányai. Az alán házasság kétségtelenül a magyarok és szavirok, vagy „fekete alánok” 5–6. századi kapcsolataira utal, s arra enged következtetni, hogy az egymástól már korábban elvált két nép a 6. század elején – Gorda idejében – még barátságos szomszédi viszonyban élt egymás mellett." (lásd: itt!)

A fentiek alapján tehát Ogurd-Gorda Álmos Szép-nagybátyja lehetett. Ám ezt már nem részletezem, mert koránt sem történelem.

Nem állítom, hogy mindez így történhetett, de arra, hogy a régi naptárunkban e név miért és miként is szerepel, ez az írás némi történeti, krónikás hátteret jelent, amely esetleg múltunk iránt jóravaló kíváncsiságot is teremt. S, minthogy GORDA és GORDÁS még sok jó magyar ember vezetékneve lehet, ha keresztneve már nem is, nekik ezzel kívánok egyúttal ... erőt, egészséget, s hosszú életet!

forrás: Dr. Padányi Viktor: Dentu-Magyaria 3 .rész
Ferenc (az öreghegyi)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése