2015. június 29., hétfő

Konferencia Eszterházy János rehabilitációjáért

Prágai petíció 2.0 – Második prágai lépés Esterházy János rehabilitációjáért

Június 27-én, a kommunizmus csehországi áldozatainak emléknapján rendezték meg a prágai Magyar Kulturális Központban a „Visszaadni Esterházy Jánosnak becsületét“ című, nemzetközi tudományos konferenciát. Amint azt a rendezvény főszervezője, a csehországi Coexistencia – Együttélés politikai mozgalom magyar nemzeti tagozatának elnöke, Dr. Kocsis László Attila megnyitóbeszédében hangsúlyozta, a mostani konferencia megszervezéséhez az a Prágai petíció Esterházy Jánosért adta az indíttatást, amelyet a Magyarok Világszövetségének elnöke, Patrubány Miklós adott át a cseh parlament elnökének címezve három évvel ezelőtt, március 8-án Prágában, Esterházy János rehabilitálását kérve.

A konferencia, amely fölött Pető Tibor, Magyarország csehországi nagykövete vállalt védnökséget, egy héttel a visegrádi államok csúcstalálkozója előtt zajlott, és figyelembe véve a cseh parlament petíciós bizottságának ajánlását, a Prágai petíció második lépésének tekinthető.

Patrubány Miklós kiemelte Esterházy János nagyszerű emberi tulajdonságait, és Márton Áronnal, Erdély nagy püspökével párhuzamba állítva sorsát, mindkettőjüket a magyar nemzet huszadik századi kiemelkedő személyiségeinek nevezte. Minél inkább késik Esterházy János rehabilitálása, bűnösségének továbbra is fenntartott vádja egyre inkább a magyar nemzet egészére vetül – figyelmeztetett a Magyarok Világszövetségének elnöke, aki felhívta a cseh államot, hogy játsszon kezdeményező szerepet a visegrádi államok körében e méltatlan állapot megszüntetéséért. Minket magyarokat és a lengyeleket – Esterházy János édesanyjának lengyel volta miatt – elfogultsággal vádolhatnak, Szlovákia álláspontja ismert, ezért Csehországé lehet a kezdeményező szerep. Csehország nem háríthatja a felelősséget teljesen Szlovákiára, mondván, hogy a szlovák legfelső bíróság ítélte halálra, hiszen Esterházy János börtönbüntetése Csehországban zajlott, halála és a hamvaival való, sok évtizedes méltatlan bánásmód Csehországban következett be – hangsúlyozta az elnök.

Zárszavában Patrubány Miklós a V4-ek vezetőihez fordult: „Ha a visegrádi négyek nem tudják keresztülvinni Esterházy János rehabilitációját, az megkérdőjelezi ennek az államközi társulásnak a létértelmét. Mondhatnánk úgy is, hogy további fenntartása értelmét veszíti, hiszen ez az ügy nem az érdekekről szól, még csak nem is a politikáról. Ez az ügy ez értékekről szól, alapértékekről: az igazságról, a méltányosságról, a tisztességről. Ha pedig az alapvető értékekben nincs megegyezés, akkor a V4-ek fenntartása értelmét veszti.”

Egyetértek a konferencia címével, amit vehetünk felhívásnak is azok felé, akik Esterházy János becsületébe mindmáig belegázolnak – mondta, Duray Miklós, a Szövetség a Közös Célokért nevű szervezet elnöke. Kifejtette, hogy az Együttélés mozgalom, alapításakor éppenséggel Esterházy Jánost tekintette példaképének. Személyében az Együttélés elődjének adóztunk tisztelettel – mondta. Patrubány Miklós felhívását erősítve, Duray Miklós is a cseh politikusokat nevezte meg azoknak, akikre fő szerep juthat Esterházy János rehabilitálásában.

Martényi Árpád egyórás előadást tartott a Rákóczi Szövetségről és annak Esterházy János Emlékbizottságáról, amelynek elnöke. Végkövetkeztetése az volt, hogy Esterházy János emberi, politikai rehabilitálása megtörtént, csak a jogi rehabilitálása várat magára.

A tudományos konferencián magas szintű előadások hangzottak el cseh, magyar és lengyel történészek, kutatók részéről. A szlovák történészek távol maradtak.

Az eredetileg meghirdetett programban szerepelt Lengyelország prágai nagykövetének köszöntője is, amely a konferencia napján kiosztott programból már hiányzott. Sajtószolgálatunkat egy neve elhallgatását kérő szervező úgy tájékoztatta, hogy a szlovák fél tiltakozása miatt maradt távol a lengyel nagykövet.

A konferencia záró mozzanataként a Rozsnyói Református Egyházközség Alapiskolája diákjainak egy csoportja népviseletbe öltözve, „tiszta forrásból” merített magyar népdalokkal és néptánccal tisztelgett Esterházy János emléke előtt.

A „Visszaadni Esterházy János becsületét” című nemzetközi tudományos konferencia jelentőségét kellőképpen kidomborította maga az a körülmény is, hogy megrendezésére június 27-én, a kommunizmus áldozatainak csehországi emléknapján került sor. 65 évvel ezelőtt, ezen a napon végezték ki Milada Horáková cseh politikus asszonyt, akit 1940-ben a megszálló náci Németország hatóságai halálra ítéltek összeesküvésért, de büntetését utólag életfogytiglani börtönre változtatták. Tíz évvel később, 1950-ben a kommunisták összeesküvés és árulás vádjával ugyancsak halálra ítélték, és nem kegyelmeztek neki.

A konferencián elhangzott előadások kötetben jelennek meg, amelyet a szervezők eljuttatnak a V4-ek vezető politikusai részére, és bíznak benne, hogy ezzel döntő lépés születik Esterházy János tényleges rehabilitálása irányában, annál is inkább, hogy Oroszország annak a Szovjetuniónak az utódállamaként, amely részese volt az Esterházy János ellen elkövetett törvénytelenségnek, 1993. január 21-én már megtette ezt.


Vonatkozó korábbi közleményeink:


MVSZ Sajtószolgálat
8683/150629


„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.


Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése