Boór Ferenc, Balatongyörök, 2015.06.04.: Fáj még Trianon, 95 éve fáj

Tisztelt Emlékező Honfitársak!

Minden igaz magyar embernek fáj még Trianon – 95 éve fáj.

De nem gyászolni jöttünk ma ide. Nem temetni fogunk.

Csupán emlékezni, mert felejteni bűn, emlékezni muszáj.

Trianonra emlékezve bennem mindig e dal motoszkál:

Szellő zúg távol, alszik a tábor, Alszik a tábor, csak a tűz lángol.
Rakd meg, rakd meg magyar bajtárs azt a tüzet,
Isten tudja, mikor látunk megint ilyet!

Emlékezzünk!

1920. június 4. 16 óra 32 perc

Szellőzúgásnak fárad a hangja, Kis falucskának szól a harangja.

Hallga, hallga, szól a harang, bim-bam, bim-bam,

Lelkünk mélyén kél rá visszhang, bim-bam, bim-bam, bim, …, bim, …

Magyarországot felnégyelték. Felnégyelte az Európát hatalma alá kényszerítő szervezett bűnözés. 

Hogy történhetett ez, miközben az I. Nagy Háború végén Magyarország katonailag a legkevésbé sem volt gyámoltalannak, erőtlennek vagy vesztesnek mondható? Seregeit nem külső ellenség fegyverezte le. Magyarország feldarabolásához kellettek, nélkülözhetetlenek voltak a férgek, a belső – máig magyarnak tartott – hazaárulók: a károlyik, szamuelik és kón kun bélák, vörös inges terroristák és fehér galléros aljasok. Megírta már Karácsony Sándor, hogy a vér nem válik lélekké, magyar az, akit a magyar lélek egészen áthatott.

Ne legyenek kétségeink abban, hogy amit Trianon tett, az a magyar nép történetében a legkevésbé sem volt egyedülálló. Az is csak ideiglenes következménye volt a gyűlöletnek és megvetésnek Európa növekvő nagyhatalmai részéről az egészséges magyar királyság, a Kárpát-medencei magyar birodalom iránt. Ennek gyökere a római birodalom bukásáig hatol. Trianon, a bosszúéhes ármány a római világhatalmi szerepet unos-untalan dicsőítők, azt újraálmodók, azt istenítők részéről egy pillanatra sem megszűnő állapot. Az volt, az maradt és tán lesz is mindenkor.

Kr. u. 454, … ha igaz …, s Atila király halála után kitört a Hun Vész. Az utódlásért harcba szálló idősebb testvér, az előd úr, tehát értjük, hogy az older-elder Aladár és a korábban még egységes hunok alatt országnyi vezető szerepre jutott, de góttá és burgunddá, s maradvány varangból frankká hajlott "testvéreink" a magyarok ősiségéhez, hagyományaihoz ragaszkodó szarmata-jász-kun-székely-hun, tehát értjük, hogy magyar-hun seregeket majdnem teljesen kiirtották, megsemmisítették. Atila egységes királysága ezernyi darabra szaggattatott az uralkodni vágyásban elhajlott – hajdan még szkíta tudatú – szkíta kapitány spánokból lett hispánok, szkíta gétákból lett gótok, vándor venger hungarokból lett garmann-germánok, gallman és partigall-portugál omborok vagy angar-umberekből lett angol emberek és a sakák fiaiból lett sashson-szászok által. Az egységes Kárpát-medence Melegvizes Birodalma is darabokra hullott. A mai világtörténelem valami gót, gepida és longobárd, tehát már nem géta-szkíta, nem gyepi-daha-szkíta, s nem is a’la hungobárd birodalmakról papol, s hogy ezen államokról mit ír és mond a római világuralmi eszmét szolgáló irodalom, abban annyi az igazság, annyi bizonyított, amennyi Trianonban igaz volt.

Zeng Trianon: Divide et impera! – Oszd meg és uralkodj!

Kr.u. 566-568, ha volt, s egy Bát-Bakát-Bajánnak avagy Nagy Bán-Bajánnak nevezett, a hun-avarok (értsd magyarul a hajdan még zöldelőket, mint avarok) maradékából lett uralkodó szüntette meg egy csapásra a szétszakítottságot, s teremtett egységet, nem is akármilyet (a történelem ennél, hogy avarnak nevez magyarokat, többet már nem hamisíthatott). 

Kr.u. 768-791, ha az is és akkor volt, egy XIX. századi festményen a magyar Szent Koronával Rómában megkoronázott Nagy Király, avagy Nagy Károly, akit már nem maradvány hun-avar-varangként, hanem frankként énekeltek volt, majd’ egy egész népet kiirtatott. Az Európai Unió megalakulásakor ezt a hol volt, hol nem, így volt, vagy nem így volt történelmi alakot eszményítették, mint az első egységes európai államalapítót. Nem csodálatos? Ez és az se volt Trianon?

Kru. 895, ha akkor volt, a (nyugaton bármennyire is mocskolt, de) bizonyítottan utolsó nagy király, Atila írmagja által megmentett turulos uralkodóház honvisszafoglalása nem várhatott. Többet nem, mint 100 évet, s a Csaba leszármazott Álmossal és Árpáddal a Kárpát-medence egészséges egysége újra helyreállíttatott. Semmivé vált a néhai Trianon. Annak ellenére, hogy akkor még nyíltan ki is mondatott:

„decretum ... Ugros eliminandos esse”

„rendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak” 

Kr.u. 907-ben ez a néhai Trianon utolsó sóhaja volt, de úgy-e nem hisszük, hogy az 1920-as Trianon aljas, hátsó szándéka kimondatlanul is nem ugyanez volt?! Az európai összsereget ezzel a paranccsal küldte ellenünk – valóban az a gyermek?! – IV. Lajos. Ő uralkodott? Azonban Pozsonynál Árpád nem alkudozott, a túlerőben lévő seregeket uszító ájtatos és kevésbé ájtatos hajcsárok majd’ mindegyike fűbe harapott. 

Kr.u. 1241/42 nem volt-e Trianon? Nem volt-e Trianon, mikor a nagy mongol sereg ellen csupán IV. Béla zakatolt? S miután a mongol birodalom krónikásai lejegyezték történelmük legnagyobb vereségét az üldözött király által hátrahagyott magyarságtól, a visszatérő, avagy visszahívott második országalapító darabjaira hullott állapotából építette fel újra az Apostoli Magyar Királyságot. Ezt vállalta ahelyett, hogy szövetséget kötött volna, vagy alkudozott volna egy mongolok által adományozott európai helytartóságról.

Kr.u. 1526 nem volt-e Trianon? Nem volt-e Trianon Mohács is, mikor az ifjonc II. Lajos magyar király cserben, vagy cselben, vagy a Cselében hagyatott, mikor a magyar sereg az első jelentősebb, de nem végzetes vereségét elszenvedve a magyar király a töröktől még megfutott, de testőreitől orvul hátba szúratott? Az ország három, majd négy részre szaggattatott. 

Kr.u. 1703-1711; Miért bontottak zászlót a kurucok Rákóczi zászlaja alatt, alig hogy a török uralom alól Magyarország már felszabadíttatott?

Kr.u. 1764 válaszol: Egyesítő volt-e az a magyar Szent Koronával felesketett felszabadító, akinek utódja Mádéfalván az ősi jogaikhoz ragaszkodó, nemzetgyűlésbe gyülekező székely-magyarokat irtatott.

A SICULICIDIUM nem volt-e TRIANON?

Kr.u. 1848/49 nem volt-e Trianon? Nem volt-e Trianon, mikor a magyarság által megbuktatott Habsburg uralkodó Miklós cárnak kezet csókolt, csak rohanja le végre a világ legerősebb és leghatalmasabb seregével a Habsburgokat a magyar tróntól megfosztó, s az osztrákokat tönkreverő, nyelvétől is eltiltott, de poraiból is feltámadó Magyarországot.

Kr.u. 1867: A torzó, a kiegyezés férgei által gúzsba kötött Magyarország nem volt-e mégis, még így is, még mindig szakrális nagyhatalom? 

Kr.u. 1903-ban, a XIII. Leó pápa halála utáni pápaválasztás megvétózása erre a kérdésre is válaszolt, s ez már Trianon küszöbéig hatol. A történetesen éppen az 1848-as szabadságharcot leverő Ferenc József császár Apostoli Magyar Királlyá koronázottságából fakadó jogával élve évszázadok óta példátlan módon vétózott, s nem lett pápa a háttérhatalom által kiválasztott Mariano Rampolla del Tindaro bíboros. Ezt már nem tűrhette az akkor már elegendő világi és egyházi befolyásra szert tett pénzügyi háttérhatalom. Az új pápa, X. Piusz megválasztása és jóváhagyása után 1904. január 20-án kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúciójában kiközösítés terhe mellett tiltotta meg a vétó-emelést, azaz a Magyar Apostoli Királyság jogfosztása és szétdaraboltatása már akkor és Párizsban elhatároztatott, és 16 év után Trianonban végre is hajtatott.

Hogy Trianon mennyire is volt következménye egy a Nagy Háborúban vesztes állammal szemben hozott ún. jogos békediktátumnak, avagy sokkal inkább kell, hogy lássuk, hogy aljasabb háttérhatalmi szándék az, ami ilyen döntést hozathatott? Erre válaszoljanak a nem magyar államférfiaktól származó nyilatkozatok! 

Francesco Nitti, olasz miniszterelnök, 1924. szeptemberében nyilatkozta ezt: "Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugszanak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula, … a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek." 

Tomás Garrigue Masaryk, Csehszlovákia első elnöke: "Választanunk kellett Csehszlovákia megteremtése vagy a népszavazás között."

S, hogy miért is mondta ezt?

André Tardieu háromszoros francia miniszterelnök, A béke (La paix) című könyvében tett nyilatkozata válaszol: "Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében." 

Andrej Hlinka páter, a legnagyobb szlovák párt, a Szlovák Néppárt vezetője 1925. június 4-én a következőket mondta: "Mindannyiunk lelkében lobogjon a magyar haza emléke, mert ezer esztendős magyar uralom alatt nem szenvedtünk annyit, mint a cseh uralom hat éve alatt." 

Herbert Henry Asguit, aki 8 évig volt angol miniszterelnök, 1925-ben nyilatkozta: "Ez a béke nem államférfiak munkája, hanem súlyos és végzetes tévedések eredménye."

Lord Viscount Rothermere, a Daily Mail kiadója és főszerkesztője, 1927. június 21.-i számában megjelent (Magyarország helye a nap alatt – Hungary’s Place in the Sun) című cikkében a következőket írta: "Két fiam esett el a háborúban. Nemes eszmékért áldozták az életüket és nem azért, hogy e dicső nemzettel ilyen igazságtalanul elbánjanak. Addig nem lesz nyugalom Európában, amíg revízió alá nem veszik a galád és ostoba trianoni szerződést." 

Lloyd George angol miniszterelnök 1929. október 7-én mondott beszédében hangzott el: "Az egész dokumentáció, melyet szövetségeseink a béketárgyaláson rendelkezésünkre bocsátottak, csaló és hazug volt." 

S, hogy Reményik Sándor szívében a Három szín, a nemzeti lobogó miként zakatolt, ahhoz hallgassuk meg a szavalatot! 

Ekkor még Trianon nem az önfeladásról szólt, hiszen katonai háborúval megtörni a magyar nemzetet lehetetlen volt. Magyarország mintegy két évtized alatt feltámadott felnégyelt állapotából, s a királyság nélküli, Horthy Miklós kormányzása melletti Apostoli Magyar Királyság 1937-re Európa 5. de legalábbis 6. legerősebb állama volt, amely senkinek nem tartozott. Amelynek olimpikonjai a berlini olimpián nem lengették karjukat a legfelső dobogón, mikor a nemzeti himnuszuk harsogott, amint tették ezt a futballista, vagy távfutó franciák és angolok. 1936-ban a berlini olimpiai stadionban Elek Ilona vagy Zombori Ödön ugyanúgy nem emelte Heil Hitler-köszöntésre kezét, ahogyan 1938-ban a berlini Opera díszpáholyában sem tette ezt a kormányzó és felesége, holott Magyarország Németország szövetségese volt.

A Második Nagy Háború után, a „párizsi békében” jutalmat kapott a köpönyegforgató, s óriási összeesküvésnek áldozatává jelölték ki a hajdan hatalmast, az egyetlen lehetséges szövetségben tisztességesen harcolót, a testvérként keblein nevelt és növelt, majd kívülről ellenünk uszított nemzeteket magába foglaló Apostoli Magyar Királyságot. Mi több, ma már ott tartunk, hogy nem a zsidó üldöző elfajulók, hanem éppen a trianoni bábállamokból idemenekült zsidóknak is menedéket nyújtó Magyarország az, amely az Unióban tömeges mészárlással vádolható. Vajon mely tananyagból vizsgáztatnak a holo-professzorok?

Elindult egy csendes, álnok mérgezés, amelynek hatékonysága mára messze meghaladja azt a szégyent, azt a megcsonkított gyalázatot, amiről a Trianon utáni megannyi kisharang zakatolt. A katonai vereség, az ország mesterséges szétdarabolása – ha páratlan gyalázat is volt – messze eltörpül ahhoz képest, amit ez a métely, ez a belső féreg vagy méreg nemzetünk testében máig okoz és fokoz, még ha lassan is ható. A magyar lélek elleni háború az, ami ilyen hosszú időre fenntarthatta Trianont, az intézményesült magyar gyalázatot.

Magyarország felelős kormányának nyilatkozataiban nem szerepelhetne más, csupán az, hogy Magyarország nem tartja sem erkölcsileg, sem a nemzetközi jogban elfogadhatónak, tehát érvényesnek azokat a megállapításokat, szerződéseket, amelyeket a felhatalmazás nélküli és jogfosztott magyar állami képviseletnek beállított magánszemélyekkel íratott alá egy Trianonban összeült bábhatalom. 

Hogyan is lehetséges az, hogy még mindig fennáll mindaz, amit egy elfajult világnézet alkotott e név alatt: Trianon? 

Pálóczi Horváth Ádám által lejegyzett kuruc népdal válaszol

"Menj el, menj szegény magyar, a kétség partjára,

Tekints az ingadozó reménység pólcára,

S te, aki tűztűl, vastúl nem tudsz megborzadni

Borzadj, mikor a vég-sors hideg jelt fog adni.

Vezettessed magadat szem-bekötve, vakon,

Elfajult testvéridtől csinált ál-utakon,

Kik őseink hamvait rútul megtapodták,

Arany szabadságunkat aranyon eladták.

Menj, add egy olyan kézbe, szabadságod fékit,

Mely egyszer úgy betöltse a balsors mértékit,

Hogy megérezd, amit még sokan nem éreznek:

A szabadság, s a rabság, miben különböznek!" 

E sorokat hallva nem jut-e eszünkbe az, ami eddig történt, s ami ma történik Európában és Hazánkban?! Nem jóslat-e ez a kis dal, amely egy szabadságharcban kristályosodott ennyire sokatmondóvá és szájról-szájra terjedve szabadon.

Megkerülhetetlen a kérdés:

Csatlakozásunk az Európai Unióhoz, az Európai Unióban, a NATO-ban gyakorolt szerepvállalásunk nem ugyanazt ismételgeti-e, erősíti-e folyamatosan, amit Trianon hozott?

Tudjuk-e, merjük-e tudni, hogy

 2004-ben Magyarország a 7. legnépesebb európai államként csatlakozott az Európai Unióhoz (de hogyan, milyen feltételekkel?):

• elfogadva a föld forgalmi tőkébe sorolását (amely sem a 15-öknek, de a velünk együtt csatlakozó Máltának, Szlovéniának sem volt elfogadható),
• elfogadva a Benesi-dekrétumokkal Szlovákia csatlakozását, hogy úgy legyünk szövetségese egy testünkből mesterségesen létrehozott államnak, hogy törvénybe foglalva hozza magával a magyarok kollektív bűnösségének vádját.

2007-ben, alig három év múlva Románia csatlakozásának feltétel nélküli elfogadása milyen szerepvállalás volt? Miközben Erdély önrendelkezését (autonómiáját) deklarálta még az is, a gyalázatos, a rajtunk kívül önnön érdekeikkel szemben senki által be nem tartott, csak ellenünk hivatkozott diktátum is, melynek neve Trianon. Válaszol végre valaki, hogy mi az, ami a trianoni szerződésből általunk elismerhető és betartandó?!

2011-ben a nemzetinek nevezett és remélt országgyűlés

• a 49 per XX-as törvényre hivatkozva a záró rendelkezéseiben alkotmányként hozott a joggyakorlatba egy alaptörvényt, amit ugyanannak a törvénynek előszavában hitvallásként még megtagadott,
• amelyben bármely magyarországi lakos állampolgárságtól függetlenül választhat és választható. Nem kell, hogy magyar állampolgár legyen a polgármester, az önkormányzati tisztviselő, Magyarország európai képviselője. Annak ellenére sem, hogy a sokat vitatott és magyarra fordítás nélkül és példátlan gyorsasággal megszavazott lisszaboni szerződés is tartalmazza a vonatkozó 72. cikkelyében, hogy minden állam saját hatáskörben szabadon dönthet arról, hogy állampolgársághoz köti-e a választási és választhatósági jogot,
• s amely törvény szerint minden hazánkban menedékjogot nyert menekült is részt vehet a népszavazásokon, ha lenne oly kérdés, amely az új törvény alapján népszavazással vitatható,
• mert e törvény szerint sem az alaptörvény, sem nemzetközi szerződés az állampolgárok, a magyar nép által nem vitathatók,
• azaz csakis a szabad mandátummal és közpénzből az átlag többszörösének megfelelő jövedelemmel rendelkező, állítólag demokratikusan „választott?” és névleg lelkiismeretük szerint, ám gyakorlatilag bemondásra szavazó, kiszavazásuk esetén a pártjaik által pénzbüntetéssel sújtható képviselők jogosultak dönteni arról, ami népszavazásra már nem bocsátható.

Tisztelt Emlékező Honfitársak!

Tisztelt Igaz Magyarok!

Minden valóban magyar embernek fáj még Trianon – 95 éve fáj, és mindaddig fájni fog, míg a magyar nemzet egészsége, Magyarország igazsága helyre nem állíttatott.

Ne várja, ne higgye senki, hogy igazságos egészsége nélküle, személyes kiállása nélkül helyreállítható! Erre a reménységre már nem kárhoztatható a 100. évforduló. Azelőtt kell megtagadnunk, megsemmisítenünk mindazt, ami Trianon, mielőtt azt vesszük észre, hogy az már rég meghaladott, mert ezernyi apró megalkuvással mi magunk írtuk felül, teljesítettük túl, ami Trianon volt!

Tudjuk, ahogy Babits Mihály tudta volt (Áldás a magyarra című versében):

Ne mondjátok, hogy a haza nagyobbodik.

A haza, a haza egyenlő volt mindig

ezer év óta már, és mindig az marad,

mert nem darabokból összetákolt darab:

egytest a mi hazánk, eleven valami!

Nem lehet azt csak úgy vagdalni, toldani.

Máskor is hevert már elkötött tagokkal.

Zsibbadtan alélt a balga erőszakkal.

De mihelyt fölengedt fojtó köteléke,

futni kezdett a vér elapadt erébe.

Visszakapta, ami soha el nem veszett.
Nagyobb nem lett avval. Csak egészségesebb."

Emlékezzünk, ahogy Garay János mondta volt:

„…csak törpe nép felejthet ős nagyságot, csak elfajult kor hős elődöket.

A lelkes eljár ősei sírlakához, s gyújt régi fénynél új szövétneket.”

Cselekedjünk, ahogy Fekete Gyula írta volt:

„Az élet és igazság szolgálatában akkor is lelkiismereti kötelesség a küzdelem, ha biztos vereséget ígér!”

A bátorság, a becsület, a tisztesség nem mástól, csakis önmagunktól való, belőlünk áradó, elsősorban tőlünk várható. Nem adja vissza sem cím, sem poszt, sem jelkép, sem nem egy zászló. Csak a három, a magyarok igazsága: a szellem szabadsága, a szavahihetőség bizománya, s az együtt cselekvés adománya, amely nemzetbe kovácsol, s a ráadás az egyetlen, az egészséges és igazságos megváltás, mely e három egységével, csakis együtt mindenható!

A Jóisten áldását kérve és töretlen bizalommal az ősi erényben kívánok erőt, egészséget és kitartást ahhoz, hogy Trianon napja ne gyász, hanem csak egy eltörölt törött világ emlékköve legyen! Legyen csak egy elhalványuló törpe folt.

Köszönöm, hogy meghallgattak, hogy elmondhattam, amit gondolok.
Vesszen Trianon!

Letölthető PDF-ben innen

Fejér Szövetség Sajtószolgálat