Jel - Jelen - Jelenlét Szent István ünepének közelén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Dr. Boór Ferenc: Jel - Jelen - Jelenlét 
avagy jelképeink lehetséges olvasata a hajkorongoktól a kopjafákig

A 427. Hétvezér Est előadója – sokadik alkalommal - Boór Ferenc, a Fejér Szövetség alapítója és társelnöke.

Alig több, mint egy héttel Szent István elhunytának és ország felajánlásának 980. évfordulója előtt, azaz a majd' elfeledett hajdani "fehérvári törvénylátó napokat" és apostoli kegyeletet felidéző Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklat előtt és egyúttal kevesebb, mint két héttel az apostol magyar király újratemetésének és szentté nyilvánításának 935. évfordulós napja előtt, az azóta Szent István ünnepeként számon tartott nap előtt választotta ezt a címet, a legkevésbé sem oktalanul az előadó.

JEL-JELEN-JELENLÉT címmel az előadó néhány kiemelt emlék alapján hívja hallgatóit. a Hétvezér Est vendégeit mélyebb merengésre és - szokatlanul rövid, egy órásra tervezett vetített képes előadása után - azokról mélyebb beszélgetésre, eszmecserére egyben.

A szent király születési helyeként számon tartott esztergomi királyi várkápolna töredékekben megmaradt, „oroszlános életfa” néven ismert falfreskójának beszédes jelképeivel kezdi előadását, amelyről egyszer, régen, még a Hétvezér Esték első otthonának számító Hétvezér Sörkertben "Istergami oroszlánok és Szent István" címmel tartott már egy emlékezetes előadást. A töredékében megmaradt, ám a magyar hagyományőrző ötvösök és ékszerészek által az ún. "Harkay képeslap" alapján közismertté vált hét oroszlános falfreskó főképe és Badinyi-Joós Ferenc révén, mint "istergami" oroszlán vált ismertté és közkedvelt jelképpé a magyar hagyományos motívumokat kedvelők körében.

Kérdezhetnénk azonban, hogy:

       - Valójában mit is ábrázol a kép?

       - Van-e annak jelképeiben bármi több, mint ami első ránézésre abban olvasható?
       - Egyáltalán olvasható-e egy jelkép, ábra, rajz, ami rótt?

Bár a kérdés utolsó szavából már a válasz is (részben) sejthető, kiolvasható, mégis magyarázatra szorul, hogy mi az összefüggés aközött, ami rajzolt, ami írott és ami rovott. A képes összefoglalóban, most már valóban többek között, esik szó ugyancsak a freskó és Szent István királyunk szarkofágjának „meglepő” összefüggéseiről, a fogantatás legújabb tudományos eredményeivel összhangot mutató megdöbbentő részleteiről és a freskó jelképeinek már bizonyítható értelmezéseiről is az eltelt hét és fél évben ismertté vált más korabeli és távoli múltból származó régészeti és írásbeli emlék alapján.

S, hogy mennyire is érvényes (aktuális) az előadás akkor, mikor Székesfehérvár ünnepi heteiben, a hajdani fehérvári országgyűlések és törvénylátó napok alatt a koronázó templom romjai felett egy állványerdő takarja turisztikai csúcsidőben hetekig, több mint egy hónapig a magyar királyok koronázó és temetkezési helyét, Szent István király, Szent Imre herceg, III. Béla és Antiochiai Anna királyi pár és I. Nagy Lajos király - hosszú évtizedek és küzdelmek után végre - feliratokkal is ellátott síremlékeit Szent István elhunytának, temetésének és újratemetésének, szentté avatásának, a fehérvári törvénylátó országgyűlések évfordulós napjaiban egészen Magyarország legnagyobb ünnepéig (azaz a legutóbbi törvényhozó országgyűlésnek, az 1938. augusztus 18.-inak 80. évfordulóján is, amely újra törvénybe foglalta augusztus 20.-át, Szent István ünnepét), Szent István ünnepén.

Jel - Jelen - Jelenlét az előadás címe a "mai" jelek - jelenetek - jelenlétünk jellemző megnyilvánulásainak idején, s a nép száján terjedő hagyomány szerint Alba Regia, avagy Fejérvár Szent István által is lóitató helyként használt "királykút" emlékhelyén.

Szeretettel várunk minden érdeklődőt a beszélgetésre.

Az előadás ideje: 2018. Kisasszony - Új kenyér hava, azaz augusztus 7., kedd 18.00 óra

Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat