2018. október 8., hétfő

A Magyar Szent Korona

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Csomor Lajos: A Korona készítésének helye és ideje (I. rész) 


A 434. Hétvezér Est vendége Csomor Lajos aranyműves, művészettörténész lesz, aki évtizedek óta kutatja a magyar Szent Korona történetét, eredetét és magát a Koronát is. Sok kutató, szakember, történész régóta fáradozik a magyar Szent Korona titkainak megfejésén. A kutató sorában Papp Gábor művelődés történészen kívül talán Csomor Lajos nevét ismeri legjobban, a tárgyban járatos érdeklődő. Azonban míg Papp Gábor a művelődéstörténet eszközeivel, azaz a fennmaradt írásos és íratlan történeti emlékek rendszerezésével, leírásokból, emlékek, szokások, hiedelmek és a szájhagyományok alapján fennmaradt emlékekből igyekszik a Szent Korona valódi történetét megrajzolni, addig Csomor Lajos egy másfajta kutató munkával és másfajta megközelítést használ munkája során. 

Elméleti kiindulásának, feltételezéseinek a gyakorlati nyomait kutatja évtizedek óta, hogy összerakja azokat az apró mozaikokat, amelyek önmagukban is cáfolhatatlan információk  és a Szent Korona valódi történetét mutatják meg a hozzáértőknek. Hol és mikor készült a Szent Korona? Csomor Lajos szerint – aki eredetileg aranyműves - a korona tartalmazza azokat a műszaki, szakmai jeleket, miszerint egy időben és egy helyen készítették a részeit. Ezért azonos technológiával készült tárgyak, régészeti leletek keresésébe fogott. Csomor Lajos 1983 óta, azaz 35 éve kutatja a Szent Korona titkait, ahogyan ő nevezi Őfelsége a Szent Korona titkait, amelyekről több könyvet is írt már. Idézet a Fejér megyei Hírlap ez év , azaz 2018,
január 14.-i számából, amely Csomor Lajossal készült, melyben a legújabb kutatásainak eredményeiről számol be: „A Szent Korona művészettörténeti szempontból a világ egy legértékesebb műtárgya, régészeti szempontból az egyik legkülönlegesebb. Nemcsak a jelképe, hanem a tulajdonosa is a magyar államnak, rendelkezik a Magyarország feletti főhatalommal. Szakrális tárgy is, mert a hatalom, amit hordoz, Jézustól származik – méltatta a Szent 
Koronát Csomor Lajos.„ Az előadás során legújabb a kutatási  eredményeken túl, a közel négy évtizedes kutatómunka olyan részleteibe is bepillanthatnak az érdeklődők, amelyek még Őfelsége a magyar Szent Korona történetében a szakemberek körében is kevésbé ismertek. Ráadásul – a tervek szerint- ez az előadás első része lesz annak a több estét átívelő
sorozatnak, amelyet Csomor Lajos a Hétvezér Est közönségnek a figyelmébe szán.






Az előadás ideje: 2018. Magvető hava, azaz október 09. kedd 18.00 óra 
Helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25 

Fejér Szövetség Sajtószolgálat  


6 megjegyzés:

  1. Szapolyai János = Salamon kiráj = Atila =Révay Péter ''koronaőr'' = Álmos stb

    https://szkitia.blog.hu/9999/12/31/kitalalt_kozepkor_vagy_vilagkor_matatasok_folytatas_339

    legalol

    VálaszTörlés
  2. http://tartarossz.blogspot.com/2019/09/a-szent-koronarol-viimikhael-dukas.html A korona VII. Dukász Mihály fiának szánt korona - Komnénosz Anna (Porhürogenntéosz) és Kónsztantinosz (Dukász) Porphürogenétosz(Porhürogennétosz)frigyének. Semmi köze a hunokhoz.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Azért kerülhetett magyar földre, mert Szent László király lánya felesége lett Alexios bizánci császár fiának II. Joannésznak, aki Komnénosz Anna nevű lányát korábban eljegyezte Alániai Mária és Dukász Mihály fiával Kónstantinosz Dukásszal, Joannész fia megszületésekor azonban Anna lánya elveszítette a trónoz való jogát, így érvénytelen lett az eljegyzése Kónstantinosznak a Dukász koronának pedig további szerepe ezért Bizáncban nem lehetett, mert fiatalon el is hunyt Dukás fia.

      Törlés
    2. Ezért helyesebb ha nem magyar Szent Koronának, hanem Dukász-koronának nevezzük, erdetét pedig a grúz-bizánci kontextusban vizsgáljuk tovább. VII.Gergely pápa skizma utáni egységesítő törekvései miatt is lehet, hogy a latin és görög rész valóban egy volt és kifejezte a skizma utáni újraegyesítést ezen latin-görög jelképességével!

      Törlés
  3. A rajta ábrázolt (Geobitzas)Géza sem biztos, hogy Géza - a grúz templomokban található grúz királyok atrributuma van a kezében.

    VálaszTörlés
  4. Magyarország alkotmányos államformája nem királyság, hanem népköztársaság! Azért az, mert az első teljeskörű, írott és mai napig érvényben lévő alkotmányunkat a Magyar Tanácsköztársaság alkotmányát 1919 nyarán fogadták el, korábbin ilyen írott alkotmány nem is létezett!

    VálaszTörlés