Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató előadásával nyitjuk az őszi előadássorozatot a 698. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató, muzeológus: Az évkör ünnepei a nyár derekától őszkezdetig

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Első alkalommal lesz Dr. Limbacher Gábor (Budapest, 1958) néprajzkutató, muzeológus, gépész-mérnök, szociológus a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának előadó vendége.

Jóvoltából a 698. Hétvezér Estén hazaszeretetről, magyarságtudatról, kereszténységről és népi vallásosságról hallhatnak látogatónk egy rendkívüli összefoglalót. Az évkör ünnepei a nyár derekától őszkezdetig. A kör végtelen, az Isten jelölője. Időbeli megjelenése a Teremtő ajándéka és útmutatója. A körbe foglalt kereszt Krisztus azonosítója. Az évkörben ezt a napfordulók és nap-éjegyenlőségek láttatják. Az évköri ünnepek az örökkévalóhoz, a szakrálishoz kapcsolnak, és a hétköznapi élet, nemzeti lét erőforrásai. Teljes munkássága, művei rávilágítanak és bebizonyítják a keresztény hit, vallásosság szoros kapcsolatát a szakrális lét, a hagyományok kapcsolódása, a természeti és krisztusi törvények megtartásának fontosságára. A hagyományos népi, nemzeti létforma és a keresztény hit és erkölcs közös gyökerének megmutatása, végig kíséri pályafutását, munkásságát. E gondolatok kifejtésével mutatja be Dr. Limbacher Gábor a főbb évi ünnepeket Szent Annától Szent Mihályig, vetített képekkel.

Előadónk ars poeticájának rövid összefoglalását itt mondja el, Gróf Eszterházy János (1901-1957) szavait idézve: 
 

 

Európa jövőjét a jövőtlenségében elemzi Tóth Máté, az energiajogász a 697. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Tóth Máté energiajogász: Mi lesz veled Európa?

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Harmadik alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték - ezúttal 697. - előadója Dr. Tóth Máté (Kiskunfélegyháza, 1984) jogász, közgazdász, író, egyetemi oktató, gazdálkodástudományi PhD, LL.M. (Boston, Suffolk), energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke. Gazdaságtudományi doktori (PhD) fokozatot a SZIE doktori iskola angol nyelvű, SzEEDSM Doctoral Program in Business Administration Sciences programján kapta. 

2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Energiagazdász képzésében, az energetikai szabályozás oktatója volt.

 

Nincs jobb, mint mikor a beharangozóban magát az előadót idézhetjük:

"Tóth Máté vagyok, ügyvéd, energiajogász. Mire figyelmeztet minket, európaiakat az északi sarkon fellobbanó gázfáklya lángja? Mire az egykor volt Római Birodalom bukása? Na és mire a mai Mississippi? Egyetlen dologra: az elmúlásunkra. A gazdasági mutatók, a vásárlóerő, a termelékenység visszaesése és a kimaradás az innovációból, az energiaárak, a geopolitikai leértékelődés, az elnéptelenedés és közelgő demográfiai összeomlás végül: az identitásvesztés, mely történelmileg még sorsszerűnek is tűnik. Ez a hét jelenség világossá teszi, merre tart Európa. Az ebből eredő gazdasági, politikai folyamatokról  és várható következményeiről is hallhatunk az előadásban."

Mérföldkő az Árpádházi Boldog (Tössi) Erzsébet szarkofág fedelének hazahozataláért folyó küzdelemben

Szent István ünnepének - vigíliáján - előestéjén, a 696. Hétvezér Est keretében, szent időben és szent helyen, a Királykút Emlékházban áldotta meg Brückner Ákos Előd plébános atya (Szfvár–Nagyboldogasszony–Nepomuki Szent János plébánia) a kezdeményezőket és az aláírásgyűjtőket, hogy aztán másnap, augusztus 20-án, Szent István ünnepén adhassuk át a Városházán Vargha Tamásnak és Cser-Palkovics Andrásnak a mintegy 18.500 aláírást tartalmazó és nemzeti szalaggal átkötött kötegeket.

 

Felemelő és biztató, hogy sem a svájciak, sem mi nem vagyunk egyedül!

 

A kezdeményező Michel Bakocs és felesége Szilvia Sztruhar Verebes Csabával karöltve mindent, de minden tőlük telhetőt megtett azért, hogy felfedezzék a magyarországi magyarok is az utolsó aranyágacska utolsó leánykájának boldogító történetét és emlékeit, s hogy Árpádházi Boldog (Tössi) Erzsébet szarkofág fedele ne csupán a néhány éve Székesfehérvárott megrendezett Királyok és Szentek Kiállítás legkiemelkedőbb műtárgyaként porosodjék tovább a Zürichi Nemzeti Múzeum elzárt pinceraktárában, hanem méltó helyen, Szent István városában nyerjen végső és méltó nyughelyet. 

Talán fellebben végül "a koronahercegnő fátyla", s mégis hazatérhet szemfedője az Árpád-ház utolsó aranyágacskájának, III. András leánykájának... (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Sztruhár Szilvia és Michel Bakocs (Svájc): Árpád-házi Boldog Erzsébet – Az utolsó Árpád-házi királylány szent élete

Tudjuk-e,

miért van a svájci Töss város címerében

az Árpád-házi kettős kereszt és hármas halom?!

 

Tisztelt Városvezetés!

Tisztelt Szerkesztőség! 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

A Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 696. előadó vendégei Michel Bakocs (1967, Svájc Uster zürichi kanton), valamint felesége Sztruhár Szilvia (Újvidék) lesznek Svájcból. Michel Bakocs, aki maga is magyar  felmenőkkel rendelkezik apai ágon, már régóta kutatta szabadidejében a magyar történelmi emlékeket Svájcban, majd egész Nyugat-Európában. Így ír erről egy  visszaemlékezésében: 2014-ben, amikor Winterthurban dolgoztam, az esti forgalmi dugóban ragadtam, és ekkor pillantottam meg egy kirakatban Töss falu címerét, amelyen a magyar királyi apostoli kettős kereszt volt látható. Töss - ma már csak egy kerülete Winterthur városnak Zürich kantonban, Észak - Svájcban – nevét a rajta átfolyó Töss folyóról kapta. Ez a felfedezés arra ösztönzött, hogy alaposabban utánanézzek a Töss kolostor történetének. 

Találtam Svájcban néhány olyan helyet, amelyek  kapcsolatba hozhatók a magyarok 10. századi kalandozó hadjárataival, és ezeket a történelmi helyszíneket svájci történészekkel és régészekkel közösen felkerestük. Különleges, történelmi jellegű kirándulásunk volt Dr. Salamin Andrással, a svájci hun-völgy kutatójával Magyarországról, a Valais kantonban található Hun- völgybe, a Val d’Anniviers-be. (lásd: Dr. Salamin András: A svájci Hun-völgy különös története).

Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartás Nagyboldogasszony Ünnepének helyreállításáért

 „A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon.”

Dr. Karácsony Imre: Szent László király élete

MEGHÍVÓ

 Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartásra

 

Amint azt az örök törvény, az Aranybulla 1. cikkelye is tartalmazza,
az ország Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlásának napján,
Szent István eredeti törvény- és ünnepnapján,
a király halálának 987. évfordulóján,
a kenyérszentelés ősi napján
az
1038.
év
Nagyboldogasszony napjára emlékezve
hívunk és várunk minden együttérző fehérvári honfitársunkat

2025. augusztus 15-én (pénteken) 17 órakor
Fehérvár (újkori 12.) Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatának
kegyeleti szertartására a hajdani koronázó templom "Romkert"-jébe.

77 éve nem állami munkaszüneti ünnepnap Nagyboldogasszony napja

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Varga Tibor jogtörténész: „HUNGARIA EST SEMPER LIBERA!” - Nagyboldogasszony és a magyar szabadság

 

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt,

lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

/Jel 12,1/

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Közeledik a magyarok ősi ünnepnapja,  Nagyboldogasszony napja, Magyarország védőszentjének napja, amelyet Szent István tett Magyarország legnagyobb ünnepnapjává. Szűz Mária menybevételének napjaként számos európai országban máig munkaszüneti nap és 1891-től Magyarországon is az volt egészen 1948-ig, azaz a törvénytelen (elcsalt) választásokkal hatalomra jutott kommunista kormány - "a múltat végképp eltörölni" szellemben végrehajtott - intézkedéséig, ezzel a legrégebbi állami ünnepnapunk eltörléséig. Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Országáért Alapítvány alapítója lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 695. előadó vendége. Tibor az augusztus 15.-ét megelőző Hétvezér Estéink rendszeres előadó vendége. Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak.

Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti; értelmezése szerint a tan lényege az igazság és ige, célja az ország „lelki felébresztése”. Dr. Varga Tibor jogtörténész alapvetése, hogy sok nemzetnek van történeti alkotmánya, de Szent Korona eszméje csak a magyaroknak van.

„A történeti alkotmánynak van Istene, tud Istenről. Az írott alkotmányoknál az ember határozza meg addig, amíg él. Pillanatnyi. Nincs örök élete. A történeti alkotmánynak az a lényege, hogy ami kezdetben igaz volt, az ma is igaz.”

Minden hatalom a Szent Koronából ered, de a Szent Korona Istent közvetíti, ezért van szükség a koronázásra. Ahol a Jóisten jelen van, ott az élet van jelen. Élő lelket lehelni csak Isten tudott a teremtményébe.

Fontos kérdés az is, hogy mit tekintünk nemzetnek. Megkülönböztethetünk politikai nemzetet és népi nemzetet. Ez kapcsolódik a lelkülethez, amely népeket emel fel és taszíthat romlásba, ezért érdemes foglalkozni a magyar lélekkel. A mi Szent Korona eszménk erről szól, hogy életet lehel mindenbe, és így megszemélyesül a Szent Korona. Vallja, hogy a magyarság egészét meghatározza Nagyboldogasszony.

Utazzunk együtt Jókai Mórral a székesfehérvári kisvonaton a 694. Hétvezér Estén (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

RECO Hagyományalapú Környezetvédelemért Alapítvány: Regélő kisvonat Jókai Mór születésének 200. évfordulóján

Regélő kisvonatokkal ünneplik Jókai Mór születésének 200. évfordulóját.
Kilenc városban indulnak Jókait felidéző tematikus városnéző járatok

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

A Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 694. rendezvénye szó szerint értendően rendhagyó lesz. Rendhagyó a szó annak az értelmében, hogy ez a Hétvezér Est „kihelyezett” Hétvezér Est lesz. Kihelyezett abban az értelemben, hogy csatlakozik a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 9 magyar város városnéző kisvonatai tematikus irodalmi utazásokhoz. A Jókaihoz kötődő helyszínek – például Debrecen, vagy Pápa – a nagy író életének meghatározó pillanatait idézik fel. A „RECO” Alapítvány kezdeményezésében a nosztalgiajáratokon Bánffy Edit és Papp István előadásában irodalmi hanganyag hallható. A programot Praznovszky Mihály irodalomtörténész szakmai közreműködésével állították össze. A szervezők célja, hogy a szépirodalom és Jókai Mór személyes élete iránt is felkeltsék az érdeklődést, különös tekintettel a Laborfalvi Rózával közös emlékekre. Székesfehérváron augusztus 5-én, kedden 18 órakor indul a speciális programmal bővült városnéző kisvonat, amelyre előzetesen és a helyszínen is lehet jegyet váltani.

Balatonfüred, Berettyóújfalu, Debrecen, Győr, Kecskemét, Pápa, Tata, Vác és Székesfehérvár, városnéző kisvonatai előre meghirdetett időpontokban Jókai tematikával bővítik szolgáltatásukat. Az író vasúthoz való kötődése inspirálta a „RECO” Hagyományalapú Környezetvédelemért Alapítványt a különleges járatok elindítására.