Tavaszelő-Böjtmás-Kikelet hava Baján napja van...

Március 7. a régi magyar naptárakban Tavaszelő-Böjtmás-Kikelet hava Baján napja

Nem vagyok nyelvész, csupán magyarul gondolkodó és beszélő, író és olvasó csupán. Régóta vizsgálom saját szavaimat annak okán, hogy tudjam, mit miért is mondok, mondunk így vagy úgy magyarul, s ebben a nevek még inkább mérvadók lehetnek talán, ha másért nem, talán azért, amiért megszületett és köztudott lett a "nomen est omen", avagy a "név kötelez" közmondás.

Miért Fejér a mi vármegyénk és miért is Baján az avar bán? S miért is tette, tehette azt a Bor-Kalán nemzetség korabeli főembere, amit tett, ha igaz, mert miért is hinném, hogy nem az, amit ránk hagyott Katona József művével a főhősről, aminek címe: Bánk bán! Egyáltalán van-e köze annak, ami avar fővezér neveként maradt ránk, mint Bat-Baján, vagy Bát-Baján, ahhoz, ami Bán, vagy Bát?!

Még korábban is merengtem én a kérdésen, hogy az, ami ma fehér, miért fejér, s hogy az egészséges és igazságos Magyarországon nem egy, hanem több is volt, ami vármegyeként Fejér és Fehér. Régi nevén Székesfehérvár is székes volt, de fejér, mint az ország fő, királyi városa, amint a mára Romániához csatolt erdélyi magyar székhely, Alsó-Fehér vármegye és Erdély fő városa, Gyulafehérvár, ami fehér, tehát voltaképp fejér.

Ez is nyelvlecke Gábortól

Ide a nyelvrégítőkkel !

Ősi nyelvet örököltünk,

mely nem csak szép, hanem jó.

Ezt ma megerőszakolni,

bizony mondom, nem való !

Tizenkilencedik század

közepétől legalább,

virulni kezdett a nyelvünk,

mint egy liliom nyaláb.

Czuczor Gergely, Fogarasi

azt már régen belátta,

egységes a szókincsünk és

nem franciasaláta.

Hivatalos lett a magyar,

tagadhatatlan e tény,

addig közel ezer évig

árnyékban bujkált szegény.

Történelmi tavaszi nap-éj egyenlőség, hogy repedezik a finnugor fennható?

Ma épp tavaszi nap-éj egyenlőség napja van.

A régi magyar naptárban: Kikelet hava, Tavasz ünnepének napja.

S a vihar, amit éppen azon tanszéken megvédett doktori dolgozat kavart, amelynek vezetője a Szent László herma relikviájának hitelességét bizonyította, nem ül el, mert további, attól független kutatások is ugyanabba az irányba mutatnak. A doktori dolgozat pedig éppen azon a tanszéken született, amelynek vezetője annak a nyugalmazott egyetemi tanárnak és múzeum igazgatónak fia, akinek Tudománytörténeti Vándorkiállítása általunk is terjed, s már nemcsak a csonka, hanem az egészséges Kárpát-honban.

S bár sokan vagyunk, akik Magyar Adorján polihisztor, vagy épp néhai Varga Csaba grafikus és nyelvész tanait tartjuk elfogadhatóbbnak, azaz hogy az, ami magyar volt és maradt, az nem jött ide sehonnan sem, hanem Kárpát-medencei alakulat, s Atila nevének eredetét sem tartjuk (miért is tartanánk?!) germánnak csak azért, mert az ó-germánban a jelentése atyácska (melyik volt előbb, az atya, vagy a népének mondája?), mégis jó látni, ha repedezik az összetákolt finnugrisztika, avagy oszlik végre a doh-, dög- és dühszag (már bocsánat).

Kitart a Magyar Állam a nemzetromboló finnugrizmus mellett

A Magyar Állam nemzeti ünnepünkön, március 15-én az MTA-n kívül a világon már semmilyen „todományos” körben sem elismert – pontosabban már vitára sem méltatott, ráadásul a magyar nemzetre, ősi műveltségi emlékeinek gondozására nézve mérhetetlenül hátrányos – finn-ugor kutatást dicsérte kitüntetéssel!

"HONTI LÁSZLÓNAK, az MTA rendes tagjának, a Károli Gáspár Református Egyetem professzor emeritusának a finnugor nyelvtudomány területén elért világszerte elismert tudományos eredményei, valamint egyetemi tanári, publikációs és közéleti tevékenysége elismeréseként;"

Lássunk egy hat évvel ezelőtti (éppen a pozsonyi győzelem 1101. évfordulóján megjelent) írást csupán csak annak megítélésére, hogy mennyire tudományos az MTA!

Szkíta - hun jövevények az orosz nyelvben

forrás: Ősmagyar nyelvek (2008.07.07) 

SZKÍTÁK VAGYUNK! - mondják az oroszok. Mi vagyunk azok! - mondják az ukránok. A szkíták indoeurópai népek voltak! - dicsekszenek Európa tudósai. (Már csak a valódi szkítákat - a magyarokat - nem szabad szkítáknak nevezni.)

S z k í t a - h u n   j ö v e v é n y e k   a z   o r o s z   n y e l v b e n ?