Tavaszelő-Böjtmás-Kikelet hava Baján napja van...

Március 7. a régi magyar naptárakban Tavaszelő-Böjtmás-Kikelet hava Baján napja

Nem vagyok nyelvész, csupán magyarul gondolkodó és beszélő, író és olvasó csupán. Régóta vizsgálom saját szavaimat annak okán, hogy tudjam, mit miért is mondok, mondunk így vagy úgy magyarul, s ebben a nevek még inkább mérvadók lehetnek talán, ha másért nem, talán azért, amiért megszületett és köztudott lett a "nomen est omen", avagy a "név kötelez" közmondás.

Miért Fejér a mi vármegyénk és miért is Baján az avar bán? S miért is tette, tehette azt a Bor-Kalán nemzetség korabeli főembere, amit tett, ha igaz, mert miért is hinném, hogy nem az, amit ránk hagyott Katona József művével a főhősről, aminek címe: Bánk bán! Egyáltalán van-e köze annak, ami avar fővezér neveként maradt ránk, mint Bat-Baján, vagy Bát-Baján, ahhoz, ami Bán, vagy Bát?!

Még korábban is merengtem én a kérdésen, hogy az, ami ma fehér, miért fejér, s hogy az egészséges és igazságos Magyarországon nem egy, hanem több is volt, ami vármegyeként Fejér és Fehér. Régi nevén Székesfehérvár is székes volt, de fejér, mint az ország fő, királyi városa, amint a mára Romániához csatolt erdélyi magyar székhely, Alsó-Fehér vármegye és Erdély fő városa, Gyulafehérvár, ami fehér, tehát voltaképp fejér.

Számtalan példát mondhatunk nyelvünkben, de nemcsak, hanem majd' minden nyelven Európa területén, ahol váltóhangként szerepel kiejtésben, s írásban is a H és a J, lásd és halld, mikor Jesszust kiáltva idézik itt Jézus nevét, holott Mexikóban Jézus az egyik legelterjedtebb keresztnév, s ejtve "Hézusz", amint Juan is "Huan", Jose is "Hozé", s sorolhatnánk majd végtelen a példákat még.

 

Nos, nem kell ahhoz sokat kutakodni, hogy megerősítse a véleményt, hogy fejér és fehér nem értelmében más, hanem csupán kiejtésében eltérő lelemény. Ez tény. S amint a nyelvünkben mindig az első szótag hangsúlyos, e kifejezésben is fő a "fe". Gyöke annak, ami fennen fényes, azaz felsőbb is, de nemcsak azért, mert feje mindannak, ami élettel teli lelemény, hanem fogalmi is, egy szóbeli, beszélő fejlemény. A "fe" tehát minőség egyben, amit tovább képezve melléknevesíteni is lehetett, hiszen a fő úr, mint ember, az kiejtésben lehet feer, vagy feér. Nem kell ehhez német ember, sem germán nyelv, hisz Lél, nem németül Leél, s mint Lehel sem volt (vagy lett) germán ember. S Álmos, vagy Árpád e fő emberének fia, avagy jermeki gyermekének neve Boór, mint Bánkunk ős nemzetségének tartott Bár- avagy Bor-Kalán nemzetségének gyökere.

Nos, ha a "fe" és az "er" társult volt, akkor a "feer" közé kívánkozott (magyarul) egy mássalhangzó, egy elválasztó hang, azaz hang- és írásjel, s erre kiválóan alkalmas egy könnyed "h", vagy ha tetszik, hát "j", kiejtésben máig is gyakran váltó hangjegy, majd írásjel. Így született meg a fő "fe" gyökből a "fe-er" és "fe-ér", ami ma már "fehér" inkább, mint "fejér", ha értjük is, főként mi, fejérek itt, Fejérben, hogy mit jelent, vagy jel(kép)ez!

Visszatérve tehát arra, hogy a Baján név miként is keletkezett, a válasz ezután könnyedén születhet, hiszen felettébb gyanús is, hogy mennyi névben ismerni fel a már említett Bor-Kalán nemzetség első tagjával szabályosan váltóhang képzéssel rokonítható, hasonmás neveket. Lásd: Boór, Baár, Beér és Poór, Peér, de még Paál, Peél vezeték- avagy család neveket, hiszen a "b" váltóhangja "p", az "r"-ré pedig az "l". főként az ún. raccsoló nyelveken.

Kézenfekvő tehát, főként ha meggondoljuk, hogy a fényes nap, s elvonatkoztatott értelme szumír (s még más ókori nyelveken is) bár és bál, sőt bél is volt és lehetett, s akkor a Baján név első tagja is kifejezhetett valami főséges fényeset, valami fenséges, felsőbbségi helyzetet. S lám, a "bán", sőt a "bát" is hosszan, hosszú magánhangzóval ejtetett, mondhatni kiejtésben hangsúlyosan a "bán" akár "baán", s a "bát" akár "baát" is, s a bát úr, bizony bátor is lehetett. Jelentése így, vagy úgy mindkettőnek, a bánnak és bátnak is főember. A király, vagy kán-kaán-kagán nevében eljáró határügyi, határvédő, őrző-védő fejedelem, azaz a király legfőbb embere, ha nem éppen ő maga a király egy királyok királya alatti, vagy épp a' nélküli területen. Száz szó, mint egy, mondhatni tehát, hogy a bán, az baán és baján néven is neveztethetett, amint a bat-bát-baát meg a bakát névnek gyökere is lehetett!

Elértünk tehát e név eredetének egy lehetséges megfejtéséhez, bizonyítás nélkül természetesen, hiszen azt meghagyjuk azoknak, akik maguk már nyelvészek is egyben, azaz nemcsak magyarul és más nyelveken beszélve írnak és olvasnak krónikás vagy tudományos műveket, de a nyelvnek művészei is egyben, s módszereikben nem elégszenek meg csupán azzal, hogy valami hasonlít valamihez, hanem több szempontból is megvizsgálják azt, ami vélemény, de még nem tény, ám akár az is lehet!

Március, avagy Tavaszelő-Böjtmás-Kikelet hava 7. napja, Baján napja, azaz akár távoli rokona is lehet mindannak, ami régen és ma is még Fejér néven szerepel. Kívánok minden Baján és Batbaján névre keresztelt honfitársamnak ez alkalomból is örömben teljes napokat, éveket. Természetesen részben a Baán-Bán-Baján család- vagy vezetéknevűeknek is ugyanezt.

Ferenc (az öreghegyi)