Hétvezér Est Bory Jenő hajdani obeliszkjének avatása 103. évfordulós napján

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Kónyi-Kiss Botond építész és Szili Csaba Gergely történész: A Bory obeliszk - a magyar katona halhatatlan dicsőségének emlékműve

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Kónyi-Kiss Botond építész, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom alelnöke, a székesfehérvári önkormányzat Pénzügyi- Költségvetési és Jogi Bizottságának tagja és Szili Csaba Gergely pedagógus történész, a VÁLASZ Független Civilek Egyesület alelnöke, Fejér vármegyei önkormányzati képviselő lesznek a 614. Hétvezér Est előadói.

 

103 évvel ezelőtt, 1920. október 17-én avatta a Székes Fejér Város és Fejér Vármegye közgyűlése közösen Bory Jenő emlékművét annak tiszteletére, hogy 1919. október 12-én Horthy Miklós vezetésével bevonult a Nemzeti Hadsereg Székesfehérvárra, felszabadítva a királyi várost a román katonai megszállás alól, megszüntetve ezzel a több hónapos terrort, rablást és a lakosság több hónapos zaklatását.

Állítsuk helyre a megszállás alól felmentő "magyar katona halhatatlan dicsőségének" emlékművét Fehérvárott (FRISSÍTVE)

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Fehérvári Polgárok!
Székesfehérvár és Fejér megye közgyűlésének Tisztelt Képviselő Tagjai!
Tisztelt Sajtó- és Médiamunkatársak!

Tisztelettel szólítjuk Önöket

2022. október 12-én (szerdán) 18:00 órára
az Országzászló térre,
hogy együtt gyújtsunk mécseseket

"A magyar katona halhatatlan dicsőségének" 

emlékére Fehérvár román megszállás alól felszabadulásának és a Nemzeti Hadsereg bevonulásának 103. évfordulós napján

"Állítsuk helyre, mi, megyei, városi közemberek és köztestületek, ami helyreállítandó, és őrizzük meg, ami értékálló. Bory Jenő obeliszkje a "dicsőséges magyar katona" tiszteletére nem csupán helyreállítandó, de emlékével, emlékezetünkkel meg is őrizendő!" - szól az Országzászló Védnöki Testület felhívása annak évfordulóján, hogy 1919. október 12-én szabadította fel Székesfehérvárt a román megszállás alól a néhány hónappal korábban megalakult Nemzeti Hadsereg.

Egy obeliszk a román megszállás alól felmentő, a rendet helyreállító alakulatok bevonulásának emlékére 1920-ban állíttatott és 1946-ban ledöntetett, s törve, a földre hányva hevert még 1973-ban is legott az áldozatvállalást és múltunkat eltörölni vágyók szándékától.

 

Bory Jenő alkotása, ezáltal a "dicsőséges magyar katona" tisztelete, a Nemzeti Hadsereg közemberének emléke helyreállítandó, aki a Nagy Háború után még egyszer fegyvert fogott a kezébe, hogy román fegyveres ne garázdálkodjon tovább ott, ahol semmi keresni valója nincsen!

102 évvel ezelőtt, 1920. október 17-én állították és avatták fel a Bory Jenő emlékművet Székesfehérvár délnyugati határában a román megszállás alól felszabadító Nemzeti Hadsereg tiszteletére.

 

Tisztelt Városvezetés! Tisztelt Köztisztviselők! Tisztelt Sajtómunkatársak!

Tisztelt Polgárok!

 

Ezúton hívjuk meg Önöket az

Országzászló Védnöki Testület, a Fejér Szövetség

és a Hétvezér Esték rendezősége nevében

Burján Zsigmond: "Szétszakítva"

című filmjének vetítésére

Bory Jenő obeliszkjének avatása 102. évfordulóján

2022. október 18-án (kedden) 18:00 órakor

VÁLTOZÁS
a Közösség és Kulturális Központ Színház termébe

/Székesfehérvár, Fürdő sor 3./

helyett a szokásos helyszínen,
a Királykút Emlékházba
/Mikszáth Kálmán út 25./

Állítsuk helyre a megszállás alól felmentő "magyar katona halhatatlan dicsőségének" emlékművét Fehérvárott (frissítve)

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Fehérvári Polgárok!

Székesfehérvár és Fejér megye közgyűlésének Tisztelt Képviselő Tagjai!

Tisztelt Sajtó- és Médiamunkatársak! 

 

Állítsuk helyre, mi, megyei, városi közemberek és köztestületek, ami helyreállítandó, és őrizzük meg, ami értékálló. Bory Jenő obeliszkje a "dicsőséges magyar katona" tiszteletére nem csupán helyreállítandó, de emlékével, emlékezetünkkel meg is őrizendő.

Tisztelt Csatlakozó Polgárok!

 

Álljunk ki együtt a Bory-emlékmű helyreállítása mellett!
2021. október 15-én pénteken 18:00 órakor szeretettel várunk minden csatlakozót a Szent István térre, hogy együtt vonuljunk fáklyákkal a Városház térre, az Országalmához! 

 

Tisztelt Városvezetés! Tisztelt Megemlékezők! Tisztelt Sajtómunkatársak!

 

Ezúton hívjuk meg Önöket a

Bory Jenő: "A magyar katona halhatatlan dicsőségének emlékműve"

című kiállítás megnyitójára

2021. október 15-én 18:30 perckor

az Alba Mária közéleti műhely termeibe

/Székesfehérvár, Koronázó tér 4. I. em./

Állítsuk vissza a Nemzeti Hadsereg tiszteletét a Bory emlékmű helyreállításával

100 évvel ezelőtt, 1920. október 17-én állították és avatták fel a Bory Jenő emlékművet Székesfehérvár délnyugati határában a román megszállás alól felszabadító Nemzeti Hadsereg tiszteletére.

Egy évvel ezelőtt, a Nemzeti Hadsereg bevonulásának 100. évfordulójára emlékezve, 2019. október 19-én szervezte ez alkalomból az első városi megmozdulást az Országzászló Védnöki Testület felkérésére és tette közzé felhívását a Fejér Szövetség és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom azzal, hogy a Bory Jenő által készített és a bevonulást követő évben a város és a megye közgyűlésének közös elhatározásával felállított emlékmű avatásának 100. évfordulóján adja át azt Székesfehérvár Megyei Jogú Város polgármesterének, azaz az Országzászló Védnöki Testület tiszteletbeli elnökének és juttatja el a Fejér Megyei Közgyűlés elnökének.

 

Elektronikus aláírás a plakátképre kattintva (határidő az átadáshoz: 2020. október 19. 12:00 óra)

99 éve történt az, amire emlékezünk október 19-én

Koszorúzással és kilencvenkilenc perces díszőrséggel emlékezünk 1919. október 19.-re*

 

Tisztelt Fehérvári Polgárok!
Tisztelt Közéleti Szereplők!

Tisztelt Sajtómunkatársak!

2018. október 19*-én lesz 99 éve, hogy az 1919. június 18.-i szegedi zászlószentelés és zászlóbontás következtében megalakult Nemzeti Hadsereg vitéz nagybányai Horthy Miklós vezetésével Szabadbattyánon keresztül bevonult Székesfehérvárra, hogy biztosítsa Magyarország határait. Bár a magyar nép és korabeli vezetése a trianoni diktátumot alapjogi értelemben (de jure) nem tudta elfogadni, a Nemzeti Hadsereg megalakulása és rövid időn belül százezer önkéntessel bővülése, nyugat-magyarországi, majd székesfehérvári és végül budapesti be- és felvonulásai nélkül a ténylegesnek tekintett (de facto) „trianoni” Magyarország akkor idegen megszállás alatti jelentős része sem maradt volna határon belül. Mind a mai Bács megye, mind az Őrvidék megmaradt része, ahogy a Tiszahátság, úgy Észak-Magyarország egy része is – kétségünk ebben egy pillanatra sincs – idegen országokhoz került volna a Nemzeti Hadsereg nélkül.