Megoldódik a "rejtély" tán még a Fejér Megyei Hírlap számára is?

Képalbum az eseményről a képre kattintva

Bár sajtóhírünket már napokkal a megemlékezés előtt kiküldtük (lásd: Százötven perc vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó emlékéért Székesfehérvárott) nemcsak a megyei, hanem az országos sajtócímlistánkra is (mintegy 500 címre), köztük a Fejér Megyei Hírlap általunk ismert szerkesztőségi címeire is, mégis "rejtélyesnek" neveztetik a hírlap "visszafogott megemlékezés" címmel megjelent cikkében az, ami 2018. június 18-án a teljes nyilvánosság előtt zajlott (lásd: 150 perces díszőrséggel emlékeztünk a kormányzóra Székesfehérvárott) az Országzászló téren, s már 10 napja az emlékművet díszíti. Bár valóban visszafogott ünnepélyességgel zajlott a megemlékezésünk, kívánjuk a szerkesztőknek, hogy ennél nagyobb rejtélyt ne kelljen a jövőben felderíteniük.

S mégis, el kell ismernünk, hogy változott valami, még a Fejér Megyei Hírlapban is. Már észreveszik, hogy vannak valódi, nem külföldi, nem kormányzati, nem pártok által támogatott vagy vezényelt, hanem tisztességből cselekvő, valóban társadalmi, (hivataloskodásból, vagy idegen hatásra beidegződésből előszeretettel lecivilezett) közéleti szereplők is, akik acsarkodó hangoskodás, vagy ripacskodó magamutogatás helyett szerényen közlik véleményüket arról és azért, amiről és amiért van mit és kit az elmúlt 70 évben ráhordott rágalmaktól és heveny értetlenségtől megtisztítani, felmenteni.

Ki értünk élt, s halt, mint célja érett - RáczSándor emlékére

Értünk élt bő nyolcvan évet,

S halt, mint élte célja érett!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Egy évesek vagyunk!

Kedves Barátaim, Sorstársaim!

Egy éve, hogy először hallottam arról Fejér megyében, hogy a magyarok szövetségre léptek! Szövetségre léptek, de nem a pénzzel, nem egy párttal és még nem is a politikává silányított parlamentarizmussal. Hanem szövetségre léptek a magyarok egymással, magyar a magyarral, az egyszerű magyar emberrel és nem a mássággal. Azzal, akivel már rég elfelejtett szövetkezni, mert elhitte, hogy nincs mire és kire büszkének lennie, mikor azt hallja valamiről, vagy valakiről, hogy MAGYAR!