Légy kapcsolatban velünk! Kérj meghívót a kapcsolattartói közösségbe a fejerszovetseg@gmail.com címre írt levéllel!
32 éve, 1989. október 23-án Székesfehérvár első szabad 56-os forradalmi megemlékezésének főszónoka Rácz Sándor (1933-2013), a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács elnöke volt.
Ma, az 1956-os forradalom leverésének 64. évfordulóján Rácz Sándorról (1933-2013), a Fejér Szövetség örökös tiszteletbeli elnökéről készült 50 perces műsort vetített az M5 TV "Egy munkás szemben a munkáshatalommal" címmel!
E napon ajánlom mindőnk figyelmébe felidézni annak az embernek az emlékét, akinek - a sors és megfoghatatlan meggyőződése adta erőből - akkor kellett felvennie a forradalmi vezető szerepet, mikor a szovjet hadsereg megszállta az országot. Ha csak arra gondolok, hogy mennyi, de mennyi sortűztől, kivégzéstől mentette meg a magyarságot az, hogy nem tagadta meg a forradalmi eszmét, nem hagyta magára a levert forradalom után még szervezetten ellenállni képes munkástanácsokat, tagokat, tisztességes embereket, vállalva sorsát, küldetését, ...!
 |
| Székesfehérvár, 1989. október 22. Rácz Sándor beszél az 1956-os népfelkelés előestéjén /MTI FOTÓ - az MTVA Archívumából |
 |
| Patrubány Miklós (középen) és a részvevők egy csoportja |
Illusztris vendége volt október 20-án a Fejér Szövetségnek a 293. Hétvezér Est megnyitóján, a közelgő 1956-os Nemzeti Ünnep előestéjén. Körünkben köszönhettük Vitéz Szabó Ferenc nemzetőr altábornagyot, egykori pesti forradalmárt, az Egyesült Királyságban működő 56-os Politikai Szervezetek Szövetségének Elnökét. Családja keszthelyi, de ő csak négy évig élt a Balaton-parti városban még gyerekkorában, aztán a fővárosba költöztek, ott érte a forradalom is, immár műegyetemistaként. Ismerte a Corvin közi, a Széna téri pesti srácokat, és éppen a hozzájuk hasonló fiatal gyerekeket tartja a forradalom igazi hőseinek, ők vették fel ugyanis a harcot a Budapestre zúduló több ezer orosz tankkal. |
| A FEJSZE koszorújába helyezett kép a HVIM 2014. évi megemlékezésén |
 |
| A beszéd a képre kattintva hallható (a kísérő felvételeket a FEJSZE készítette Kajászón, Bábonymegyeren és Budapesten) |
Egy évvel ezelőtt, 2013. április 30-án hunyt el Rácz Sándor, az 1956-os Nagy-budapesti Központi Munkástanács elnöke, a Magyarok Világszövetségének 2003-2013 közötti tiszteletbeli elnöke. A Magyarok Világszövetsége egy évig csendesen gyászolta, és a gyász jeleként halálának hírét, temetését mindvégig honlapjának nyitó oldalán tartotta. Rácz Sándort családja felkérésére Patrubány Miklós búcsúztatta a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az MVSZ székházban Rácz Sándor emlékszoba nyílt, és minden héten egyszer levetítik A Vaddiófa árnyéka című kétrészes filmet Rácz Sándor életéről. |
| A vaddiófa árnyéka (a képre kattintva: előzetes a filmből) |
Lassan
feledésbe merül, hogy Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársainak
újratemetésén, 1989. június 16-án, az egyik meghatározó beszédet Rácz
Sándor mondta. Egy 56 éves, érett politikus szólalt meg, túl az
életfogytiglani börtönbüntetésen, amelyet 25. születésnapján róttak ki
rá. Hangjából végtelen alázat csendült ki magyar népe iránt, továbbá a
felelősség vállalása, a kommunizmus és a szovjet megszállás
kérlelhetetlen bírálata és a méltányosság a Pesti srácokkal szemben, „akik nélkül nincs forradalom, és akik nélkül nincs szabadság!”
– mint mondta. És még valami: titokban előkészítve, beszédébe ágyazva,
harminc éves tiltás után elénekeltette a könnyező százezres tömeggel a
régi magyar himnuszt, a Boldogasszony anyánk című egyházi éneket. Sajtószolgálatunk alább közzéteszi Rácz Sándor beszédének teljes szövegét, amely ide kattintva meg is hallgatható.Mindazok, akik Rácz Sándort életében tisztelték, kegyeletüket koporsójánál május 23-án, csütörtökön 9 órától kezdődően róhatják le. A koporsó melletti őrállást a Történelmi Vitézi Rend szervezi. 11 órakor kezdődik a gyászmise, amelyet Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke végez. A temetésre 14 órakor kerül sor a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben.
