Szigetes tények - "Nem fosztogattak, hanem pofonokat osztogattak" - egy HVIM tag beszámolójából

Fejér megyei HVIM tagokat is rántottak be a Szigetre, majd vezettek el a Szigetről rendőrök az IN-KAL Security egyik tagjának intésére, parancsára.

Augusztus 12-én - az MTI hírrel szemben - a következő volt a tényállás a HVIM Sziget területére bejelentett tüntetése ügyében:

1.) A BRFK az év elején tett bejelentést az augusztus 1-20-ig tartó tüntetésről tudomásul vette (alkotmányos alapjog)

2.) A BRFK a később benyújtott bejelentés-módosítást - az eredetileg augusztus 1-20.-ig tartó tüntetés augusztus 9-20.-ra rövidítését - nem vette tudomásul. (ezzel az előző maradt érvényben)

3.) Augusztus 12-én sem a Sziget rendezőségének, sem a Szigetet biztosító IN-KAL Security munkásainak, sem a BRFK-nak nem volt joga megakadályozni a tüntetésre érkezőket abban, hogy minden egyéb feltétel megszabása nélkül (pl. belépőjegy) megtartsák tüntetésüket, sőt, a rendőrségnek kötelessége lett volna a tüntetők zavartalan részvételét biztosítani.

"Tisztelegjen mutatkozzon be!"
4.) Ezzel szemben a kapuban kialakult huzavona feloldásaként 6 HVIM tagot egy IN-KAL-os megbízott parancsára (!) a helyszínen lévő rendőrök a kapun kívülről (!) a Sziget területére, majd onnan rabszállító gépjárművekben megalázó testhelyzetbe kényszerítve (!) és többüket minden indok nélkül bántalmazva (!) elszállítottak a Szigetről.

Az nem indok arra, hogy leköpjenek, üssenek, verjenek és rugdossanak egy hátrakötözött kezű fiatalt, mert a rendőrök szemébe merészel nézni, ahelyett, hogy a földre szegné a tekintetét!

"Beszámoló az előállításomról

Az ügy hátteréről azt fontos tudni, hogy még a Sziget szerződése előtt, januárban jelentett be tüntetést a Nagyrétre egy tagtársunk. Ezt a rendőrség tudomásul vette és azóta sem tiltotta meg! A magas benzinárak elleni tüntetésre menve a kapunál az In-Kal Security emberei feltartóztattak minket és megakadályozták a bejelentett rendezvényünkre az odajutást így megvalósítva a gyülekezési jog megsértése bűntettet, ami alapesetben 3, minősített esetben (erősszakkal vagy fenyegetéssel elkövetve) 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Ahogy ott álldogáltunk a kapunál, egyszer csak megjelent egy In Kal-os, aki elkezdett minket lökdösni. Majd rám mutatva utasította a rendőröket, hogy intézkedjenek velem szemben, aminek a rendőrök eleget is tettek. Engem kiemeltek. A rendőrök hazug jelentésével ellentétben videó-felvételeken is látszik, hogy semmiféle ellenállást nem tanúsítottam, ennek ellenére azonnal kicsavarták a kezem és megbilincseltek (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?). Amint távolabb kerültünk a kameráktól elkezdtek szidalmazni és megbilincselés után az egyik engem előállító rendőr többször bordán ütött (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?). Ennek szemtanúja volt egy segítőkész hölgy is, aki egyből fölajánlotta, hogy tanúskodni fog mellettem, de az ekkor egyre inkább emberi mivoltukból kivetkező "közszolgák" (!?) nem tudtak/nem akartak már gátat szabni szadista, állati ösztöneiknek. Elvezettek egy csapatszállító autóhoz, ahol se kamera, se szemtanú nem lehetett. Itt aztán végleg kitört belőlük az ávós(?!): Arra kényszerítettek, hogy megalázó testtartásban hasaljak a hátsó ülésre (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?) és így kezdődött el a gyötrésem: ütlegeltek, a zsebemben lévő holmikat kiszórták a padlóra, a kulcscsomómat az arcomnak dobták, a hátamra, a gerincemre térdeltek és „ugráltak rajta” arra ügyelve, hogy fájjon, de nyoma lehetőleg ne legyen. (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?) Én meg üvöltöttem, hogy ez bűncselekmény, és hogy fejezzék be, amire valami olyasmi volt a válasz, hogy „kérsz még, te csicska?!” Aztán volt, hogy leköptek, a nyakamra térdeltek, hogy ne tudjak kitérni az arcon csapásoktól, volt, hogy úgy térdeltek a tarkómra, hogy az arcom a kárpitba fúródjon úgy, hogy ne kapjak levegőt. (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?)

Az ő szemükben valószínűleg az volt a nagy bűnöm, hogy nem hunyászkodtam meg: többször megpróbáltam a megalázó helyzetből felülni, amit persze nem hagytak és ekkor mindig kaptam a pofont. Arra utasítottak, hogy nézzem a kocsi egyik sötét sarkát és ne nézzek hátrafelé, az arcukra, (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?) én viszont meg akartam jegyezni az arcukat, többször is a szemükbe néztem, ezért is kaptam. Egy ilyen után mindig elkezdődött egy „kör”. Aztán beraktak egy rendőrautóba, amivel a 3. kerületi kapitányságra vittek. Az már mellékesnek lenne mondható, hogy nem kötöttek be (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?), de mivel semmilyen sebességkorlátozást, és KRESZ szabályt nem tartottak be, mégis érdemes megjegyezni. Amikor gyalog kellett menni, a karomat úgy hátra- és felfelé feszítették, hogy csak a földet tudtam nézni és a lábaimat is alig tudtam magam alá rakosgatni, hogy el ne essek. (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?) A kapitányságon szétrúgták a lábaim és arra kényszerítettek, hogy fejjel támaszkodjam a falhoz, így várakoztattak. (szerk.: EZ TÖRVÉNYES?) Majd fölrángattak a 3.-ra, ahol a többieket már sorban állva várakoztatták a fal mellett szigorúan arccal a falnak. Itt már az üvöltözésen és a folyamatos szidalmazáson kívül nem mertek mást csinálni, mert ugye lettek volna tanúk… 

Egyébként az egyik engem bántalmazó droidnak „véletlenül” rácsúszott az azonosítójára a vállalapja, de cipőfűző-kifűzés közben alulról benézve le tudtam olvasni, és a másikét is megjegyeztem, úgyhogy megvan mind a kettő. Kb. 9 órán keresztül élveztem a vendégszeretetüket. A végén egy fél oldalt teleírtam panasszal, ami előtt persze nem feljetették el hangsúlyozni, hogy a hamis vád bűntette mivel büntetendő, hogy eltérítsenek engem a panasztételi jogomtól.

Mindezek után felemelő volt, hogy a kapitányságról kilépve körülbelül 30 vármegyés testvérem köszöntött engem."

egy vármegyés

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2011/08/15/1