Első fokon bukott az NFA a gazdákat fenyegető perében
ám egy "dodonai" bírói döntéssel úgy, hogy mégis a közember fizessen, ha nem is annyit, amennyivel az NFA fenyegette, de nem is keveset (?!).
Fotó: NOL |
Azaz a dodonai döntést hozó bírónő arra kívánná rávenni a helyi gazdákat inkább, hogy ők is dodonai (törvényesen törvénytelen) döntést hozzanak legközelebb: legyenek szabálytalanok és törvénytelenek inkább, minthogy a törvényesség helyreállítását követelve jótékonykodjanak, szántsanak és vessenek! Legyenek haszonlesők, morzsaszedők, mert ha nem, akkor lehet, hogy ők fizetnek!
További részletek érdekében idézzük a helyszínen részt vevő sajtó képviselőinek beszámolóit a tárgyalásról és az ítéletről:
Fizetnie kell a kisemmizett gazdának
Rab László, NOL, 2014.12.04.
A
döntéssel Böcsödi Gergely nem volt elégedett, azt hangoztatta, hogy az
NFA nem tudta bizonyítani részéről a fenyegető magatartást, a per
voltaképp egy bosszúhadjárat része, amelyet a törvénytelenségek
nyilvánosságra hozatala miatt kezdeményeztek. – Az NFA azt bizonyította –
mondta Böcsödi –, hogy a helyi gazdákkal nem akar együttműködni. Csak a
vetés után jelentette be, hogy megosztotta a területet, a birtokvédelmi
eljárásról senkit nem tájékoztatott. Fellépésünk hatására kezdték
kozmetikázni a szerződést, és azzal, hogy most újra pályáztatnak a plusz
földekre, elismerték, hogy törvénytelenséget követtek el 2012-ben. Nem
fizetek, természetesen fellebbezek. Az NFA nekem tartozik kártérítéssel,
mert nekem köszönheti, hogy a kérdéses területen helyreállhat a
törvényesség. Amennyiben köztisztviselők ennyi törvénytelenséget
követhetnek el ebben az országban, és még a saját túlzásaikat is másokra
hárítják, azokra, akik munkával hívják fel a figyelmet erre, akkor ki
lesz az, aki komolyan veszi, hogy a törvénytelenség ellen szót emelni
állampolgári kötelessége? Azért fizessek, mert nyilvánosságra mertem
hozni mindezt? Óriási az eszmei és az anyagi károm
A bíróság azt is vizsgálta, hogy az önkényesen szántó és
vető gazda azt akarta-e kikényszeríteni, hogy az NFA végül vele kössön
szerződést. Ez azonban eléggé életszerűtlen, mert a kajászói,
kigolyózott hat pályázóval a kezdetektől perben, haragban áll az állam. A
helyi földbérlet-pályázatokon nem nyert helyi gazda, mindent a húsz
kilométernél távolabb lakó, földművelésügyi minisztériumi kapcsolatokkal
rendelkező pályázó és Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester
érdekeltségei kaptak meg. A kajászói vesztesek a pályázatok kihirdetése
után látványos földfoglaló akciókba kezdtek, ennek volt része a tavaly
tavaszi „engedetlenségi” vetés is.
Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A bíróság a helyi gazdák tüntetéseit és az NFA elleni fellépéseit végül
sima birtoksérelemként értékelte. Nem vizsgálta, és a jelek szerint
senki sem óhajtja vizsgálni, mi van akkor, ha maga az állam követ el
hibát a pályáztatás során. A kajászói földek utólagos megosztásáról nem
tájékoztatták a helyieket (a bíróság szerint erre nem is volt szükség),
ellenben feljelentést tettek a gazdatanács tagjai ellen bűnszövetségben
elkövetett zsarolás miatt, ám sem a rendőrség, sem az ügyészség nem
állapított meg bűncselekményt. A helyiek és Böcsödi Gergely véleménye,
hogy az NFA a gazdák ellen használja a jogot, és nem kell felelnie
elhibázott döntéseiért.
– Nem tőlünk kellene félteni az
állam földjét - mondta az ítélethirdetés után a perbe vont gazda, és
hozzátette –, mi csak meg szerettünk volna élni belőle. Ehelyett itt
kötünk ki a bíróságon, a vádlottak padján.
Hozzászólás
(15 perce)
Bátor és okos ember, függetlenül attól, hogy sikerül-e itt győznie. Ő a
nyertes, még ha nem is megy vele sokra. Remélem, treníroznak már a
nyomozók a maffia feltárására, Mészáros elszegényítésére !
------------------------------------------- NOL cikk vége ---------------------------------------
MTI | 2014. dec 04. 12:34
Fizetnie kell a napraforgót ültető kajászói gazdának
A bíró a határozat indoklásában
kifejtette, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint felperes
kisebb részben vált pernyertessé a keresetét tekintve, az alperes helyi
gazda viszontkeresetének ügyében azonban teljes mértékben. A két fél
jogi képviselőjének díját szembe állítva azonban a felperesnek
perköltség fizetési kötelezettsége van. Elmondta azt is, hogy az NFA
azért nem kapta meg a teljes, kereseti kérelme szerinti mintegy 5,5
millió forintos kártérítést, mert a 2013. április 19-én elvetett
napraforgót május 2-án felperes megbízásából kitárcsázták, a földet
szerződéssel műveltetni kezdték. Az alperes ezután már semmilyen
jogellenes magatartást nem tanúsított, vagyis május 2-ig indokolt a
felperes költségeinek megtérítése, utána már nem.
A bíró megjegyezte: hosszas előzményei
voltak az őszi szántásnak és a tavaszi vetésnek, amelyekben az alperes
részt vett. A helyi gazdatanács ezzel kívánta felhívni a figyelmet arra,
hogy egy magánszemély az NFA pályázatán a törvényi maximumnál nagyobb,
összefüggő területet nyert. Úgy vélte, a földalapkezelő a hibát
kiküszöbölte, mert a szerződést felbontotta a nyertessel, majd a terület
megosztásáról intézkedett, valamint a területet saját hasznosítás alá
vonta.
Mindezekről a vele semmiféle jogi
kapcsolatban nem álló alperest nem informálta, aki mások segítségével
április 19-én a több mint 60 hektáros földterület egyharmadára minden
jogcím nélkül napraforgót vetett. A bíró leszögezte: használaton kívüli
területet senki nem vehet önkényesen birtokba, a károkozóknak a
károsulttal szemben egyetemleges felelőssége van, vagyis közülük bárkit
perbe vonható volt.
Közölte: az alperes jogellenes
magatartása, birtoksértése nem egy jelképes akció volt, hanem nyomás
akart vele gyakorolni. A helyi gazda ki kívánta kényszeríteni, hogy a
felperes vele kössön megbízási szerződést az érintett földterület
megművelésére. Emellett igyekezett megakadályozni, hogy az NFA más
személyekkel kössön szerződést, ezt a tanúk egybehangzóan
megerősítették. A Kajászó melletti földterületekre kiírt állami
földbérleti pályázaton nyertes kápolnásnyéki vállalkozó földjének egy
részén a helyi gazdatanács 2012 őszén szántást végzett, majd 2013
tavaszán vetett bele. Az NFA a további károkozásokat úgy kívánta
megakadályozni, hogy a területet egy őrző-védő céggel őriztette. Ennek
költségeit szerették volna az alperestől visszakapni.
Az alperes viszontkeresetében ennek
elutasítását kérte, mivel véleménye szerint az eredeti állapotok
helyreállítása és az őrzés nem volt egymással szoros összefüggésben,
továbbá kérte, hogy a vetés során keletkezett költségeit a felperes
térítse meg számára. A feleknek az ítélet kézhezvételtől számított 15
napon belül lesz lehetőségük fellebbezésre.
Nem csillapulnak a botrányok a kormány
állami földbérlet-pályázatait kísérő gyanús ügyletek miatt - írta lapunk
tavaly áprilisban. A Nemzeti Földalap Kezelő Szervezet (NFA) állami
földbérlet-pályázati nyilvános kiírásai nem tartalmazzák a pontozás és
az elbírálás szempontjait, ellentétben a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) pályázataival, s csak jelentős kiadás, a
több tízezer forintos pályázati csomag megvásárlása után szembesülhetnek
a gazdák azzal, hogy esetleg meg sem felelnek a feltételeknek.
Az is elfogadhatatlan, hogy míg az MVH
támogatási pályázatainál minden esetben van fellebbezési lehetőség, az
állami földbérlet-pályázatok esetében ilyenre nincs mód - - mondta el a
Népszavának Szíjártó István, nyíregyházi agrárszakember, aki az állami
földbérlet-pályázat írásában is segíti a gazdákat. Hozzátette: szerinte
nem véletlenül alkották meg úgy a szabályokat, hogy ne lehessen
fellebbezni a döntések ellen.
Tiltakoznak a kajászói gazdák
Törvénytelennek tartja a Kajászói
Gazdatanács a helyi birtokméretek kialakítását, ezért levélben
szólította fel a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) elnökét a
tarthatatlan állapot felszámolására. Az NFA ugyanakkor közölte, hogy
minden esetben a törvények szerint jár el, így a kajászói földek
esetében is. A kajászói külterületen korábban közbirtokosságba vont,
állami tulajdonban lévő földeken a Kajászói Gazdatanács múlt pénteken
megkezdte tavaszi munkálatait, amiről levélben tájékoztatta a NFA
elnökét is. Boór Ferenc a Gazdatanácsok Szövetsége titkára a földekre
korábban megkötött bérleti szerződéseket továbbra is törvénytelennek
tartja. Jelezte: az őszi szántás óta nem történt kapavágás az érintett
területeken, így a gazdák azokat bevetették kukoricával és
napraforgóval.
A Böcsödi Gergely kajászói gazda, a
Gazdatanácsok Szövetsége alapító tagja ellen indított per előzményei a
most kártérítésre kötelezett ember szemszögéből kimerítő részletességgel
itt olvasható.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése