Friedrich Klára: Bolyai János és a rovásírás
Bolyai János, akiben >>a magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon öltött testet<< meggyőződéssel
vallotta, hogy a magyar nyelv a legősibb nyelv, amelynek
elválaszthatatlan eszköze az annak leképzésére megalkotott rovásírás.
Minderről bővebben Friedrich Klára alább olvasható írása tájékoztat.
Bolyai János és a rovásírás
írta: Friedrich Klára
Dr.
Marácz László nyelvész, az Amszterdami Egyetem tanára hívta fel a
figyelmemet még 2009-ben arra, hogy Bolyai János a rovásírással is
foglalkozott. Továbbá két lapot is kaptam tőle, melyeknek eredetije a
Marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtárból származik. Köszönet ezekért.
Nagy
tudósunk 1802-ben született Kolozsváron és 1860-ban hunyt el
Marosvásárhelyen. Csodagyerek volt, majd zenész, matematikus,
hadmérnök, filozófus…akiről Szentágothay János írta: „A magyar nép géniusza a tudomány területén legmagasabb fokon Bolyai Jánosban öltött testet”.
Bolyai János Marosvásárhelyi kéziratainak I. részében olvashatjuk:
„Föltűnő:
hogy Priskus, II. Theodos(ius) követje Attilánál, a hunokat
„scythak”-nak nevezi, s említi: hogy hun szomszédjával latinul
beszélett. Sok egyéb szembe tűnőt is (nem akarom írni: „nevezetest”,
„megjegyzendőt”) említ Priskus az Attila nagyszerű jelleme
kitüntetésére. Ha a székely földön tanáltató számos hun betűkkeli
emlékek (rovásírásos emlékek) (kő-falakon) magyarul írtaknak tanáltattak
(mint úgy veszek észre): midőn különben nem könnyen fejthettek volna
meg, tanálhatták volna ki (dechiffrirozhatták) azon jelek értelmét
(hatását): úgy a hun s magyar nemzetek közel rokonsága még szembetűnőbb. Nem tudom, a mai kunoknál tanáltatnak-e oly hun betűk: ha igen: úgy hihetőleg ők (mint egy író állítja is) a hunok ivadékai.”
 |
| 1. ábra |
A
Marácz Lászlótól kapott két lapon lévő jelekből, betűkből és a
kézírásos, rosszul olvasható szövegből akkor azt feltételeztem, hogy
Bolyai egy mesterséges írás kialakítását tervezte. (1. ábra és 2. ábra)
„…edj
nagy rakás efélét lehet csak sorvízirányú (fektű), vagy álló, vagy
csapanotágú egyenekből és a kör ívjeiből alkotni, meljekben igen is sok
betűnknek szármozása, eredete, nyoma könnyen megtaláltatik, kitűnik…” (Edj: egy, csapanotágú: dőlt)
 |
| 2. ábra |
És
valóban, később életrajzaiban jobban elmélyülve megtudtam, hogy a
magyar nyelvet tartotta legalkalmasabbnak arra, hogy világnyelvvé
váljon, mert ezzel lehet legpontosabban kifejezni a körülöttünk lévő
világot és jelenségeit. Ebből pedig ésszerűen következik, hogy a magyar
nyelvvel együtt fejlődött és szorosan hozzá tartozó rovásírásunk az,
amely ennek a világnyelvnek lejegyzésére méltó. Egy külön ábrába
válogattam az 1. és 2. ábra jeleinek többségét, hogy beszámozhatóak
legyenek. Négy nagy csoport és két kisebb alakult. A népnév utáni számok
segítségével a 3. ábrán lévő jeleket azonosíthatjuk.
 |
| 3. ábra |
Magyar rovásírás:
1, 2, 3, 4, 5, 7, 8, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22,
23, 24, 25, 27, 28, 30, 31, 32, 33, 34, 35, 36 Összesen: 31 jel.
Ó görög írás: 1, 2, 5, 6, 7, 11, 12, 16, 17, 18, 19, 22, 24, 26, 27, 29, 30, 31 Összesen: 18 jel.
Etruszk írás: 2, 4, 6, 7, 8, 11, 16, 17, 18, 27, 29, 30, 31, 32, 34 Összesen: 15 jel.
Korai latin írás: 2, 5, 6, 10, 11, 12, 14, 15, 16, 17, 22, 30, 33, 34 Összesen: 14 jel
Legnagyobb
számban a magyar rovásírás betűi jelennek meg. Ez alátámasztja azt,
hogy Bolyai főként az általa hun-nak nevezett betűkből szándékozott
felépíteni a tervezett mesterséges írás jelsorát.
Továbbá
az átfedésekkel, a többi írás jeleivel való alaki egyezésekkel ismét
bizonyítható, hogy a szkíta-hun írásnak is nevezett rovásírásunkból
származnak az itt összehasonlított többiek.
Molnos Angéla: Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében című könyvében olvastam: „Bolyai
János arra a következtetésre jut, hogy a magyar a legősibb nyelv…Azzal
érvel Bolyai a magyar nyelv ősisége mellett, hogy a magyarok jelen
hazájukba harmadszor 884-ben jöttek be s már itt találták az ugyancsak
magyar nyelvű s némileg (noha nem mindenben) hasonló szokású
székelyeket…”
Mandics György írja a Róvott múltunk c. nagy összefoglaló könyvének III. kötetében:
„A Bolyai János anyagok ott hevertek évekig az Akadémián, egyes kötegek
felbontatlanul, mások csak összetúrva kerültek vissza Marosvásárhelyre,
mint értéktelenek. Magyarországon csak az egy szál amatőr Schmidt
Ferenc építész (1827-1901) küzdött s adta ki magánpénzén Bolyait,
fordította idegen nyelvekre művei részleteit, levelezett a külföldi
kutatókkal évtizedekig. Az MTA csak a németországi kiadások nemzetközi
visszhangjára riadt fel s ekkor a sikert ki akarta rángatni az „amatőr
mérnököcske” kezéből s magának elkönyvelni.” (444. oldal)
Bolyai Jánost „ az isteni Gauss, a Princeps Matematicorum maga után a legnagyobb lángelmének nyilvánította a Földön…” (Mandics: 2011/III./324)
Milyen élet jutott mégis a magyar Bolyainak? „Nyomorú
kényszernyugdíj…, egy putriban halt meg magányosan s négyen kísérték
utolsó útjára, akik közül kettő hivatalból kinevezett katona
volt…15.000 oldalnyi életművéből csupán néhány vézna kötetre futotta.” (Mandics: 2011/III./324)
S mi az oka mindennek? Talán amit Molnos Angélától tudunk, amivel császárhű, majd moszkovita (finnugor-türk-bolgár-kazár-
Irodalom:
Bolyai János marosvásárhelyi kéziratai I. (az Erdélyi Múzeum-Egyesület kiadása, Kolozsvár, 2003), http://mek.oszk.hu/06200/
Mandics György: Róvott múltunk (III. kötet, Arad, 2011)
Marácz László: Nyelvi és képi gyökök a magyar kultúra megtartói (Ökotáj, 2002/29-30)
Marácz László: A finnugor elmélet tarhatatlansága nyelvészeti szempontból (Tárogató, 2002/május-június)
Marácz László: A magyar nyelv eredetéről (Turán, 2004/9-10)
Molnos Angéla: Megmaradásunkért a magyar nyelv ügyében (Debrecen, 2010)
A betű egyeztetésekre a következő művekben található ábécéket és írásemlékeket használtam:
Benedekffy Ágnes: Az etruszk kapcsolat (Magyarságtudományi Füzetek, 18., 2012)
Robinson, Andrew: Az írás története (Jószöveg Műhely, 2003)
Sebestyén Gyula: Rovás és rovásírás (Magyar Néprajzi Társaság, 1909)
Staccioli, A. Romolo: Il mistero della lingua etrusca (Newton Compton, 1978)
Tóth Zsigmond: Divine Antiquities - Az etruszk nyelv megfejtése (1976)
MVSZ Sajtószolgálat
8598/150419
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetsége egy pártok és kormányok fölötti nemzeti
szervezet. A Magyarok Világszövetségét 1938-ban a Magyarok
Világkongresszusa hívta életre saját, állandóan működő, ügyvivő
testületeként. A Magyarok Világszövetsége minden magyarnak születő
embert hozzá tartozónak tekint.
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése