Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Horváth Zoltán György: Szent László kultusza Erdélyben
A 376. Hétvezér Est előadója első alkalommal lesz vendégünk. Horváth Zoltán György, aki 1991-ben a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát, azóta pedig az egyetem oktatója. A Kárpát-medencében és Európa sok országában tett utazásai alapján rendszeresen tart vetített képes előadásokat, számos könyv és újságcikk szerzője, valamint több fotókiállítása is volt. A Romanika Kiadó vezetőjeként és tulajdonosaként 2002 óta eddig 28, fotókkal gazdagon illusztrált kötetet jelentetett meg, amelyek közül több mint tíznek a szerzője vagy társszerzője is. A Szent Korona öröksége című könyvsorozatban a Kárpát-medence építészetével, művészetével, valamint az azon kívüli magyar emlékek kutatásával foglalkozik. Ez az előadás Szent László király életével és emlékével foglakozó korábbi két HVE-előadás szerves folytatásának tekinthető. ( Gondos Béla: Szent László király emléke a Kárpát-medencében és Szántai Lajos: Szent László testamentuma, Magyarország feltámadása )
Szent László királyunk kultuszának magyarázatát, Prohászka Ottokár fogalmazta meg talán legkifejezőbben: ,, A magyar eszmény Lászlóban lett kereszténnyé és szentté... A kereszténység ezen túl már nemzeti életté, a keresztény király a nemzet hősévé lett ”. Szent László királyunk a Kárpát-medencében és azon túl, ma is tapasztalható és máig élő kultuszának jeles bizonyítékai az évszázadok során vele kapcsolatosan létrejött művészi ábrázolások. Az erről szóló kötetben (Madas Edit - Horváth Zoltán György: Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról, Romanika Kiadó, Budapest, 2008.) a középkori prédikációk közlése mellett a templomokban eredeti helyen ma is megtekinthető középkori freskó ábrázolásokat mutatja be a teljesség igényével összeállított képanyaggal. A szerzők a teljességre törekvést úgy értik, hogy a képanyagban a jelenlegi ismereteik szerinti összes olyan templom szerepel több vagy kevesebb, de legalább egy képpel, ahol Szent László ábrázolásai ma is – legalább töredékesen, de azért felismerhető módon – megtekinthetők. Tehát hangsúlyozzák, hogy most egyáltalán nem szóltak az irodalomban ismert, esetleg le is másolt, de elpusztult freskóanyagról, valamint nem vették számba a lappangó, azaz vakolat alatt levő, feltáratlan freskókat sem.
Az, hogy hazánk a középkorban, a honfoglalástól a XVI. századi török hódoltságig jelentős hatalmi tényező, mai szóval élve „nagyhatalom” volt, a történelemről hiteles és alapos ismeretekkel rendelkezők számára nem kétséges. Ez a virágkor az európai művészetben szinte pontosan egybeesik a romantika és a gótika időszakával, így persze nem csoda, hogy Magyarország, vagyis a Kárpát-medence ezeknek a korszakoknak az építészeti és képzőművészeti tárháza. A Szent Korona öröksége című könyvsorozat célja a magyar Szent Korona felségterületén található e kincsek részletes megismertetése. Szent László királyunk a középkor legnépszerűbb szentje Magyarországon, akinek a Kárpát-medence templomaiban mintegy ötven helyen látható jelenleg középkori freskója. A falképeken olykor önmagában, máskor a magyar szent királyokkal, Szent Istvánnal és Szent Imrével hármasban jelenik meg, de leggyakrabban - különösen a Felvidéken és Erdélyben - egy több képből álló freskócikluson, amint az 1068-as kerlési (cserhalmi) csatát követően egy nomád kun vitéz által elrabolt magyar leányt szabadít meg. Szent László a középkori magyar prédikációirodalomban is jelentős helyet foglal el. Madas Edit irodalomtörténésznek, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársának egyik kutatási területe a középkori sermo-irodalom, ezen belül a szenttel kapcsolatos latin beszédvázlatok felkutatása, kibetűzése, értelmezése. Ebben a kötetben Szent Lászlóról szóló, jelenleg ismert összesen 22 középkori prédikációt magyar fordítással együtt adták közre reprezentatív kiállítású, 464 oldalas kötetben a Kárpát-medence jelenleg ismert összes Szent Lászlóval kapcsolatos középkori falképét részletesen megjelenítő gazdag fotóanyaggal. Európai kitekintésként pedig Szent
László itáliai kultuszának ábrázolásait Prokopp Mária művészettörténész mutatja be. Ezek között a kötetben először szerepel a nápolyi Santa Maria dell'Incoronata templom hatalmas freskóciklusa is részletes képanyaggal. A „Középkori prédikációk és falképek Szent László királyról” című kiadványt az alábbi településeken található László-ábrázolások, legendaciklusok, a Szent László prédikációk latin szövegének magyar fordításai iránt érdeklődők figyelmébe ajánljuk. Települések, ahol Szt. Lászlót ábrázoló freskók találhatók a Kárpát-medencében: Almakerék, Bántornya, Bibarcfalva, Bögöz, Csécs, Cserény, Csetnek, Csíkszentmihály, Darlac, Gelence, Gömörrákos, Gutor, Homoródkarácsonyfalva, Huszt, Kakaslomnic, Karaszkó, Kéménd, Kézdiszentlélek, Kilyén, Kökös, Krasznahorkaváralja, Kristyor, Laskod, Liptószentandrás, Magyarremete, Mezőtelegd, Nagyszeben, Napkor, Necpál, Ócsa, Őraljaboldogfalva, Ördöngösfüzes, Pelsőc, Pónik, Ribice, Rimabánya, Rőtfalva, Siklós, Svábfalva, Szacsva, Szék, Székelyderzs, Szentmihályfa, Szepesmindszent, Tereske, Tornaszentandrás, Türje, Velemér, Vitfalva, Vörösalma, Zsigra.
Olaszországban: Altomonte – Museo Civico di S. Maria della Consolazione (táblakép/tavola), Assisi – Basilica di S. Francesco, Bologna – Collegio Ungaro-Illirico, Nápoly/Napoli – Santa Maria Donnaregina, Santa Maria dell'Incoronata.
Reméljük, hogy a nyári meleg ellenére is sokak érdeklődését sikerült felkelteni az előadás iránt. Szeretettel várunk minden érdeklődőt, ezúttal a megszokott 18.00 óra helyett egy órával később, azaz a 19.00 órakor kezdődő előadásra.
Az előadás Ideje: 2017. július 25. kedd 19.00 óra
Helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése