Szöőr Anna Kamilláról és M. Szabó Imrére emlékezve (vidó felvétellel)

Megtorpant életekből útra vált küldetés

50. évi jubileumi koncert felvétele a képre kattintva
/2018. november 10. Szilágyi Dezső téri református templom/

"Öt, négy, három, kettő, egy, zéró" - számolt vissza november 10-én este 7 órakor Dévai Nagy Kamilla Illés Dávid esperes Szilágyi Dezső téri református templomában. A dalénekesnő aznap ötven évvel ezelőtt lépett életében először  színpadra. Teltház előtt énekelt és beszélt ezúttal is a rajongóihoz. Megfogott a hangja, stílusa és megérintett a hitvallása.

Kamilla a legnagyobb sikerei idején autó balesetet szenvedett, a kényszer pihenője során volt ideje újra és újra átgondolni az életét. Ráébredt arra, hogy ő nem kizárólag művész, hanem művész-tanár is, így miután felépült, megalapította magán iskoláját, a Krónikást, hogy sok-sok tiszta hangú fiatal segítse az ő küldetése beteljesítését. Ha huszonkét évvel ezelőtt nem csapja meg az elmúlás szele, soha nem adja át ilyen széles körnek, mint tanár a tudását, ehelyett megmarad örök dívának, több nyelven beszélő gyémánt torkú dalénekesnőnek, akit másolni lehet, de tőle tanulni nem.

A hangversenyen akarva-akaratlanul eszembe jutott M. Szabó Imre újságíró, a magyar dokumentarizmus jeles képviselője. 2006 késő őszén egy bécsi sajtótájékoztató felé tartva ültem be először az autójába, hogy elinduljunk a sok-sok évet átívelő közös célunk felé. Mindketten hittünk a 15 milliós magyarság lelki összetartozásában és vallottuk, hogy ezért életünk végéig aktívan kell dolgoznunk mind a közéletben, mind a művészetek területén. Imre nem csak a hamis Teller Ede-levél leleplezéséről, a Kondor Katalin Magyar Rádió elnöki posztjáról való leváltásakor szervezett tüntetésről, Bajnai kifosztottjairól, a temerini fiúkról, vagy éppen a Szörényi Éva, Karády Katalin, Szeleczky Zita és Pitti Katalin művésznőkhöz fűződő intellektuális kapcsolatáról mesélt, hanem saját magáról is.

Megosztotta velem élete legmegrázóbb élményét, hogy egy tizenhárom éves, agyonvert fiú veséje mentette meg az életét. Amikor másodszor megszületett, eldöntötte, hogy egy életbe legalább kettőt zsúfol bele, így 77 éves koráig szinte megállás nélkül látogatta világos ballonkabátjában, kezében idős kamerájával a Történelmi Magyarország legkeservesebb emberi jogi válsághelyzetét naponta átélő embereit és tartott  kapcsolatot  érdekükben az össznemzetben gondolkodó amerikai emigráció tagjaival. Nem mérlegelte, hogy megéri,vagy éppen fárasztó-e számára  a két ember életét betöltő küldetés. Alázattal szolgálta a hazáját és táplálta a sajátja mellett a barátai hitét.

Amikor e sorokat írom, óhatatlanul felmerül bennem a kérdés, hogyan tűnt fel az életemben e két személyiség, mi célból kellett találkoznom velük. Mi az a sorsszerűség, ami egy életen át összekötött, összeköt minket, mi miatt érzem úgy, hogy az ő szellemi értékeik fenntartása, másoknak való megmutatása nem más, mint a saját értékrendem megnyilvánulása? Miért fontos számomra a megtorpant életekből útra vált küldetés?

Engem is megérintett az elmúlás szele, amikor Debrecenben egy ittas szerb elgázolt. A mentőautóban magamhoz térve jöttem rá, hogy menyire esendőek vagyunk és, hogy mennyire fontos odafigyelnünk életünk katartikus élményeire. Fontos néha egy kicsit megpihennünk és mérlegelnünk, hogy elég hasznosak voltunk-e, vagy szinte hiába léteztünk idáig. A balesetem után adtam életet a fiaimnak fordultam a magyar örökségünk, az irodalmunk, történelmünk, művészeteink felé és lettem közéleti véleményformáló. E szerepemben érzem kötelességemnek a méltó példaképek megalkotását, az ő értékeik továbbörökítését, hogy a világot behálózó liberális média túlsúly ellensúlyozásával mutassunk utat az utódgeneráció számára. Dévai Nagy Kamilla dalénekesnő egyénisége nem sérül meg, ha felvállalja Szeleczky Zita színművésznő barátságát, sőt még több lesz a nagy elődje által. Ahogyan M. Szabó Imre újságíró-dokumentarista hangja is gyakran a fülembe cseng, amikor idézte az általa igen sokra tartott barátját Csókay András idegsebészt. "Zuhanó repülőn nincs atheista."

Ahogyan Dévai Nagy Kamilla magyarságát Szeleczky Zita, úgy határozta meg Csókay András M. Szabó Imre kereszténységét.

Így nevesül előttünk egyetlen visszaemlékezés során, négy halhatatlan érték, négy örök példakép.

Szöőr Anna