A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelemhamisítás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: történelemhamisítás. Összes bejegyzés megjelenítése

2016. március 16., szerda

Történelem tegnap = tört tényelem ma, s holnap?

Történelem kérdésekkel

A magyarság hivatalos történelmét mindenkori elnyomóik írják, hogy ősiségünket elhallgatva-, büszkeségünket megtörve-, vagy éppen bűntudatot gerjesztve elvegyék múltunkat, megmérgezzék jelenünket, lehetetlenné tegyék jövőnket! 

Mindig is érdekelt a történelem. Középiskolai tanulmányaim alatt viszont már feltűnt, hogy bizonyos történelmi események hivatalos magyarázata, és az azokban foglalt állítások egy része, nemhogy megvilágítaná az adott témát, hanem csak újabb és újabb kérdéseket vet fel, melyekre elfogadható válasz nem születik! Ugyanakkor a történelmünk oktatása során az látható, hogy csatavesztéseinket kiemelik, de győzelmeinket kicsinyíteni igyekeznek és elhanyagolhatónak kívánják feltüntetni.
Első példaként említeném meg az ókori római birodalommal kapcsolatos véleményemet:
A térkép az ókori római birodalom kiterjedését mutatja Pannónia megszállása előtt:

2016. február 26., péntek

Hova is vezet a minden alapot nélkülöző "honfoglalás" elmélet

Budaörsön a 2016. február 24-i testületi ülésen Bakó Krisztina a BFE képviselője és a Párbeszéd Magyarországért politikai párt tagja a magyar történelmet gyalázó kijelentést tett. Mondanivalóját a migráns kvóta előterjesztéssel kapcsolatban fejtette ki, a migránsokat párhuzamba állítva a "honfoglalással" - olvasható a képre kattintva megjelenő videó alatt.

Vigyázat! Hont mások foglaltak. Mert "nem jöttünk mi sehonnan sem". Akikről az alábbi hang szól nem új hont foglaltak, hanem honunk visszafoglalásával a Kárpát-medence magyar történelméért viaskodtak, éltek és haltak.
https://www.youtube.com/watch?v=cyVx3U_cluE&feature=youtu.be
Egy a magyarságra közveszélyesen hataloméhes, műveletlen közszereplő hangja
(jóhiszemű feltételezéssel, mert egyébként más jelzőket kaphatna)

2016. január 7., csütörtök

A királyok királya Etele-Atila-Atilla-Attila

Vízkereszt másnapja, Fergeteg hava 7. napja ATILLA

Ez Atilla neve napja a Régi Magyar Naptárban. Nem véletlen, nem volt az, ha ma nem is vélt, hogy miért, tehát véletlennek is tűnhet sokak számára.

A nagy király alakja fölül az évszázadok óta sulykolt torz kép eloszlik lassan, de biztosan. Lassan lejár az írásbeliség korlátozottsága révén végrehajtott történelemhamisítás kora. Ez talán korunk globalizmusának emberromboló oldala melletti jó oldala. A világháló révén kuszálódik össze a vélemény és valóság, azonban általa tárul fel az elhomályosított források megannyi kapuja.

Atilla, a szakrális király valódi portréja 
forrás: magyarno.com; 2012. november 11.; fusz.hu, 2013. január 10.

2015. július 20., hétfő

Ezt is megértük - tüntetés 5000 év magyar történelemért

A földművelés, állattenyésztés és ötvös fémművesség
legalább 7-8000 éves eurázsiai sztrádája (vörösmező = feketeföld)
Már önmagában az, hogy van, aki felfogta végre, hogy a magyar történelem a Kárpát medencében nem 1100-1500, hanem legalább 5000 éves, s ezért a nyilvánvaló állításért ki is áll az MTA előtti térre, ez bizony tiszteletre méltó.
Azonban még mindig messze áll attól, ami az eddigi régészeti, génkutatásbeli eredmények alapján összemérhetetlenül megalapozottabban állítható, azaz attól, hogy
  • nemhogy nem 2000, de megalapozottan legalább 7-8.000 éves itt,
  • azaz nem máshol, mint a Kárpát-medencében már akkor is,
  • és még akkor is, ha a közel-keleti szumír, szamáriai, káldeai, méd, föníciai, hettita, kasszu, ... műveltségre óriási hatással volt a kárpát-medencei, s a két műveltség nyilvánvalóan egy gyökerű,
  • csupán a kutatás sokkal inkább azt valószínűsíti, hogy a magyar faji, műveltségi (kultúrális), tehát nyelvi és írásbeli gyökér a jégkorszak óta (de legalább 10000 éve) kárpát-medencei,
  • azaz innen áramlik nemcsak a Közel-Keletre, de az ázsiai puszta (sztyeppei) vidékén keresztül Mandzsúriáig és a Koreai-öbölig is.
Végül is, ha lassan is, de őrölnek Isten malmai.

A magyar történelem további ötezer évéért tüntetett
forrás:
Hunhír.info

2014. szeptember 22., hétfő

Magyargyalázó történelemhamisítás a budai Várban

A kolozsvári Mátyás-szobor a szeparatista nacionalizmus ikonikus alkotása? 

„Nem hittük volna, hogy egy nap e ránk nézve sértő és aljas hozzáállást éppen a budai Várban, a mai Magyarország területén belül, egyik legnemzetibb kultúrintézményünk falai között kell elszenvednünk." 

2012. augusztus 2., csütörtök

A történelmi események sokszorozása is olyan, mint a rák ...

A történelmi események sokszorozása is olyan, mint a rák ...
a nemtörődömséggel csak burjánzik tovább! 

Legyen ez a tanulsága a 135. Hétvezér Estnek néhány nap után!

Évtizede folyik csendesen a vita, hogy lehetséges-e néhány évtizedestől akár több évszázados csúsztatással történelemhamisítás. Képesek vagyunk nem elgondolkodni - akár - ezen, miközben ismerünk napjainkban egy-két példát arra, hogy hogyan is folyik a hamisítással felérő sokszorosítás.

A sötét középkorban mikor az egymástól évszázadokig vagy akár évezredekeig elválasztva élő és virágzó népek időszámításai összeértek, de még messze a mai távkapcsolati eszközök lehetőségein alul,  melyik a valószínűbb?

Hogy tévedtek, vagy  hogy nem tévedtek egyszer-egyszer?
Hogy másoltak, vagy nem másoltak egyszer-egyszer?
Hogy esetleg sokszorosan másoltak történelmi eseményeket, hősöket, vagy nem, mert mindig bevallották, hogy azt nem ők, hanem mások tették és nem akkor, hanem máskor éppen?

2011. december 1., csütörtök

Grandpierre Attila a 104. Hétvezér Estén: Történelmünk központi titkai

Grandpierre Attila
 (Kolozsvári Grandpierre Endre nyomdokán)
előadásának felvételei a 104. Hétvezér Estén
Székesfehérvár, Civil Központ, 2011. november 29. 18 óra

Történelmünk központi titkai
avagy
történelmünk emberiségellenes dogmái

2011. január 27., csütörtök

Magyar®ul sem tud már a Tudományos Akadémia?

Egy fejér testvérünk leveléből idézek. Voltaképpen csak együtt kérdezem én is Vele, amit Ő is kérdezett? Kérdezzük mi is, mindenhol, ahol csak lehet! Tegyük fel a kérdéseket: „Miért is? Miért is nem?", mint a gyerekek! Egyenesen.