Válasz egy még éppen Szent Este előtt, az Advent csúcspontján honlapunkra bejegyzett hozzászólásra

Karácsony Szent Este előtt egy nappal küldtünk ki olvasóinknak egy körlevelet, amelyben mindenkinek meghitt Karácsonyt kívánva tettünk közzé - többek között - egy írást, amely ellopott kincseinkről tudósít meglehetősen tárgyszerűen. (A változás azzal kezdődik, hogy kimondjuk végre, ami tagadhatatlan) E bejegyzésünkre az alábbi megjegyzés érkezett, amelyre - a válasz hosszúsága miatt - itt, e bejegyzésben van módunk válaszolni tartalom fontossága miatt részletesebben is, hiszen nem először fordult elő, hogy honlapunkra Rovás Infó név alatt megjegyzés érkezett, azonban ennyire egyoldalú és rossz indulatú, s ennyire idétlenül időtlen - mondhatni árulkodó - időzítéssel még talán senkitől és egyszer sem.

1 megjegyzés:

Rovás Infó 2013. december 24. 15:16

Fejér Szövetség: Sajnálatos, hogy a nagyszentmiklósi jelkészletről halvány lila gőzötök sincsen, amely miatt - nem kerül be a rovás szabványba a nagyszentmiklósi kincs rovásábécéje. Ehhez sajnos ti is hozzájárultatok, azzal, hogy az osztrák-amerikai szabványjavalsatot támogatjátok, amely nem tartalmazza ezt a jelkészletet. Ez súlyos felelősség. A nagyszentmiklósi kincs teljes jelkészlete ismert és a magyar feliratait el lehet olvasni. Ezt hívjuk Kárpát-medencei rovásnak. Pontosan a Fejér Szövetség (is) szabotálta el annak a lehetőségét, hogy a nagyszentmiklósi kincs visszatérhessen Magyarországra, mert most majd mások fogják megmondani, milyen írás van rajta....

Válaszok:

fejsze 2013. december 27. 17:50

Van abban valami sajátos önjellemzés, hogy "Rovás Info" által, e név alatt Szent Karácsony estéjének küszöbén "halvány lila gőz"-zel jellemezve minket érkezik egy bejegyzés. Éppen ekkor nincs más dolga a szerzőnek, minthogy olyan vádakkal illessen minket, melyek talán a szerző fejében születve zúgnak, zakatolnak, s mint gyehenna tüzei, lángjai, égetnek.

Sok mindenhez hozzájárultunk a magunk erejével. Többek közt ahhoz is, hogy a "székely-magyar" ne legyen idegenül "kazár", s még - meggondolatlanul, vagy tudatosan se - "kárpát-medencei" vagy akár "sztyeppei" néven nemzettelenített. Ezt a "súlyos felelősséget" mi vállaltuk, s vállaljuk továbbra is, hogy a székely-magyar rovásírás székely és magyar adományként él és élhet, nem pedig egy térség nevével személytelenítve, majd - ahogy már tapasztaltuk ezt számtalan helybéli műveltségi emlékünkkel - nehogy egyszer csak idegenül elszemélyesítve szülessék meg székelytelenítve és magyartalanítva részben vagy egészen.
 
A nagyszentmiklósi kincs hazakerülésének ügye, hogy ennyire összefüggne a rovásírás kérdésében kialakított véleményünkkel, az már a túlzások netovábbján is túlterjed; vitatkozni ezzel már felesleges.

Ennél sokkal inkább tartjuk tényszerűnek azt, ami e Karácsony adventjének csúcspontján született bejegyzésben világosan megmutatkozik mindenkinek, ha nem homályosítja el szemét valamely idegen szemüveg:

1. előbb egy lenéző, lekezelő szöveg: "halvány lila gőzötök sincs",
2. majd egy mégis hatalommal felruházó vád: "kincs"-től fosztjuk meg nemzetünket,
3. hovatovább "osztrák-amerikai" szabványosításnak nevezve azt, amiben megállapodtak a rovásszakértők már több, mint fél évtizede,
4. miközben tény, hogy éppen az együttműködést felrúgók és "Rovás Info" név alatt ténykedők, okoskodók ellen küzdve - és igen, történetesen éppen a hajdan még ő általuk meghívott osztrák-amerikai szakértő együttműködésével - kellett megvédeni a közös megállapodás szerinti tervezetet.

Nagyon ártatlannak ítéltük ezzel azt az évekig húzódó eseménysorozatot, amellyel a székely-magyar nemzeti jelkészletünk szabványosítását nem egyszeri, hanem többszöri kísérlettel sikerült majdnem félrevinnie a tábla állításaiban is a sekélyes és lélektelen (egyen-)változatot erőltető és Rovás Infó név alatt tevékenykedőknek:

1. nem székely-magyar, avagy nem létező, kitalált jeleket erőszakolva az élő készletbe,
2. "kazár", "kárpát-medencei", stb. elnevezések alatti ellenjavaslatokat, ellen-beadványokat szerkesztgetve, önállóan előterjesztve,
3. ázsiai eredetünket, s bizonyítatlan ázsiai rovásírás eredetet erőltető nézeteiket akár honlapunkon is, s akár Karácsonykor is erőltetve.

Maradjunk abban, hogy számos holt nép már nem élő régi rúnáinak rovásán túl, a nagyon is létező székely-magyar élő rovásírás is megérdemli, hogy akár szabványos is legyen.

Ki nem tudja, hogyha székely is, hogyha magyar is, akkor kárpát-medencei is egyben?!

Ki nem tudja, hogyha volt székely és magyar jelkészlet, akkor azt felhasználva számos más jelkészlet is születhetett, amely kárpát-medencei, sztyeppei, sőt akár eurázsiai is lett?!

Mi ez a nagy küzdelem, hogy ne a nemzeti legyen szabványosítva, hanem egy nemzetietlen?!

Mi az akadálya annak, ha az élő székely-magyar rovás szabványosítva lesz, hogy akár éppen a kárpát-medencei, sztyeppei, mint kiterjedtebb jelkészlet is szabványosítva legyen (bár, minek is?)?!

Amennyiben valaki arra kényszerít minket, hogy válasszunk: székely-magyar vagy kárpát-medencei, avagy kazár, avagy sztyeppei szabványos betű- és jelkészlet között, ..., akkor mi továbbra is azt mondjuk, amit Karácsonykor különösen is mondanunk kell: először is székely-magyar, amint a Kerecseny és Karácsony ünnepe, s örülünk neki, hogy fajtól, nemtől és felekezettől függetlenül még kárpát-medencei (sőt, sztyeppei) is lett, mint Karácsony-Karasun ünnepe, ... sőt!

DE!!!!

Nem szláv, nem bajor, nem kazár, nem héber, nem görög, nem török, hanem magyar és székely! Persze, hogy itt, az ősi székhelyen, a Kárpátok ölelésében marad a rovásírás is székely, tehát magyar is egyben.
 

E bejegyzés után a Rovás Infó szándékait illetően pedig most már a találgatások helyett - nem a Rovás Infó honlapján, hanem ugyanitt - ajánlunk mi is egy írást, ... pl. Arany Lacitól, aki - tudtunkkal - nem állt és nem is áll velünk kapcsolatban, vagy valamilyen szövetségben, hacsak a fontosság és pontosság keresésében nem, csupán ismeretes az ő véleménye is: http://aranylaci.freeweb.hu/romek/Elsietett.pdf
 

Karácsony ünnepe után szeretettel mindenkinek ajánlva, akit a székely-magyar rovásírás sorsa érdekel. A Fejér Szövetség nevében kívánva minden olvasónknak sikerekben gazdag új esztendőt, sőt, esztendőket!

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2013. június 20.: Tíz éve történt Csíkszeredában: Quo vadis Székelyföld? konferencia - Zárónyilatkozat

2013. március 7.: Hosszúék rovásán túl

2013. február 9.: Nyílt levél a Polgármesternek: Település-táblaállítást az összetartozásért!

2012. november 29.: Megrovás, visszahívás az élő ómagyar rovásírás szabványosításában végre? 

2012. november 29.: Magyar Rovás Honlapon nyilatkoztak a kazárosítókról
2012. október 30.: Megmondjuk magyarul: Friedrich Klára és Szakács Gábor nézeteit osztjuk ómagyarul
2012. szeptember 9.: Hosszút megrovó határozati javaslat a rovásírás kazárosítási kísérletéért 

2012. szeptember 6.: A székely, a magyar, s az írása sem kazár (ha volt, avagy sem is kazárírás)! 

2012. július 15.: Kazár ám a ..., de nem a rovásírás!

2012. április 6.: Kazár ám a ...! Hadd ne mondjam! De nem ám a székely-magyar rovás!
2011. október 13.: Aki más tollával ... maga esik ... !

2011. augusztus 1.: Mi a különbség egy rovásírásos pléhtábla állítás és egy igényes rovásírásos településtábla állítás között?
2011. március 18.: Kis csodák éltetnek minket

2010. december 3.: Rovásírással is feltüntetik Sárszentmihály nevét a település határában