Jeles közéleti személyiségek Szent Imre napi üzenete az amerikai magyarokhoz
Kozma
Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Dr. Prokopp Mária
művészettörténész professzor, Dr. Balogh Sándor amerikai politológus
professzor, Borbély Imre, Botos László, Dr. Drábik János és Patrubány
Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke idén is üzenettel és
felhívással fordul az amerikai magyar közösségekhez, hogy november 5-én,
Szent Imre napján és másnap vasárnap emlékezzenek meg arról, ahogy
Amerika névadója nem más, mint egy magyar királyfi, Szent István király
fia, Szent Imre.
A kezdeményezés támogatására a Magyarok Világszövetsége
különböző méretű plakátokat bocsát rendelkezésre, amelyeket Barcsik
Géza grafikusművész alkotott, és amelyek innen tölthetők le: Szent Imre 2016 plakátok.
Szent Imrével Amerikában
Üzenet és Felhívás az amerikai magyar közösségekhez
Szent
Imre napján, november 5-én nekünk, magyaroknak különös okunk van
ünnepelni, de ez a nap ünnepe lehet – legyen – egész Amerikának is. Az
amerikai földrész névadója, Amerigo Vespucci bizonyítottan az 1083-ban
szentté avatott magyar királyfiról nyerte a nevét, így Amerika is.*
Ez a rendkívüli felismerés már közzétételekor, 2014-ben élénk
visszhangot váltott ki. New York állam fővárosának, Albanynak
polgármestere Szent Imre napját rendeletben nyilvánította Amerigo
Vespucci-nappá, és felhívta a főváros lakóit, elsősorban az ott élő
magyarokat és olaszokat, hogy emlékezzenek meg ezen a napon Amerika
névadójáról, Szent Imréről.
A Magyarok Világszövetsége a bizonyítás jelentőségének elismeréseként, Szent Imre napján, a legmagasabb kitüntetéssel, A Magyar Nemzetért érdeméremmel tüntette ki a bizonyítást kimunkáló Dr. Balogh Sándor professzort.
Ha Amerika is felfedezi magának Szent Imrét, akkor Ő hasonlóan
oltalmazójává válhat, miként oltalmazza Szent Patrik Írországot, Szent
András Skóciát, Szent Dávid Wales-t és Szent György Angliát.
Ki volt Szent Imre (1007-1031)?
Szent
Imre annak a magyar, államalapító Árpád-házi dinasztiának a sarja,
amely egyedül több szenttel ajándékozta meg a világot, mint a többi
európai dinasztia együttvéve.
Atyja, Szent István Magyarország első királya, akit Kr.u. 1000-ben
koronáztak meg a Szent Koronával, majd, amikor ezer évvel később,
2000-ben a bizánci ortodox egyház is elismerte őt a maga szentjeként,
akkor a római és a bizánci egyház közötti nagy szakadás (1054) óta a két
egyház első közös szentjévé vált. Ám vele csak kezdődött az Árpád-házi
szentek sora.
Ki nem hallott Magyarországi Szent Erzsébetről, a legnépszerűbb
szentről, Szent Kingáról, akit a lengyel nép saját anyjaként tisztel,
Szent PIROSKA/Irene-ről, aki a bizánci egyház egyik leginkább tisztelt
női szentje? Ők is – miként Szent Imre is – Árpád-házi királyok sarjai voltak.
Szent Imre személyében megjelent a testi-lelki erő egysége. Ifjú dalia
volt, aki karddal a kezében, hadvezérként verte ki az országra rontó II.
Konrád német császárt 1030-ban. Mindemellett istenfélő, imádkozó ember
volt, aki Istennek szüzességi fogadalmat tett, amit házasságában is
megtartott, fiatalon kioltott élete végéig.
Szent Imrének óriási kultusza volt. A római katolikus egyház az ifjúság
védőszentjévé emelte. Így történt, hogy Európa-szerte szülők
előszeretettel keresztelték fiaikat az ő nevére, különösen Firenzében,
Amerigo Vespucci szülővárosában, ahol már 1391-ben oltárképen is
ábrázolták őt, Amerigo di Ungheria-t. S ez a Triptichon ma is a firenzei San Martino a Mensola templom főoltárát ékesíti!
Mi, magyarok büszkén és leplezetlen örömmel nyugtázzuk, hogy Szent Imre
révén Amerika névadói lehettünk. Sőt Magyarország Amerikának – nomen
est omen – a nevében Szent Imrét adta.
Arra
hívjuk az amerikai földrészen élő magyar közösségeket, hogy
templomaikban, közösségi házaikban emlékezzenek meg minderről Szent Imre
napján, november 5-én, illetve másnap vasárnap, november 8-án.
Szervezzenek – közösségük lehetőségei szerinti – ünnepi műsort, amelyben
bemutatják az élő magyar kultúrát.
Hívják meg rendezvényeikre a helybeli olasz közösségek képviselőit,
utalva Amerigo Vespucci olasz származására; hívják meg a helybeli
lengyel közösségek képviselőit is, hiszen a lengyelek nem csak
barátaink, hanem jeles zarándokhelyük, a Szent Kereszt-hegy Szent
Imrének szentelt kegyhely; hívják meg a helyi írek képviselőit is, akik
nem csak rokonaink, hanem Amerika legnagyobb angol ajkú népét alkotják;
és ne feledkezzenek meg Amerika őslakóiról, az indiánokról sem.
Üzenetünket
az 1956-os, üdvtörténeti jelentőségű Magyar Forradalom és Szabadságharc
vérbefojtása 60. évfordulójának előestéjén küldjük. Ez a forradalom
megmutatta a magyarság igazi arcát, amely teljesen azonos azzal az értékrenddel, amelyet Szent Imre is közvetített a Nagyvilágnak:
Szabadság – Tisztesség – Méltóság
John Fitzgerald Kennedy, az Amerikai Egyesült Államok későbbi, 35. elnöke így fogalmazott 1960. október 23-án:
„1956.
október 23-a az a nap, amely örökké élni fog a szabad emberek és szabad
nemzetek krónikáiban. A bátorság, a lelkiismeret és a diadal napja
volt. Nincs még nap a történelem kezdete óta, amely világosabban
bizonyította volna az ember szabadságvágyának örök olthatatlanságát,
bármely csekély lenne az esély, és bármekkora áldozatot követelne.”
Üzenetünket tiszta szívvel küldjük innen a Kárpát-medencéből, a néhai
Pannóniából, ahol Európa idén ünnepelt szentje, Szent Márton is
született és nevelkedett.
Budapest – New York – Temesvár – Kolozsvár, 2016. november 3.
P. Kozma Imre OH,
a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke,
Magyarország
Dr. Balogh Sándor Dr. Prokopp Mária
professor emeritus művészettörténész professzor
USA Magyarország
Dr. Drábik János Borbély Imre
jogász, újságíró politológus,
az MVSZ Stratégiai Bizottságának elnöke az MVSZ SB társelnöke
a Trianon Társaság elnöke volt Európa Tanácsi parlamenti képviselő,
USA –Magyarország Erdély
Botos László, Patrubány Miklós István Ádám,
a Magyarságtudományi Intézet elnöke a Magyarok Világszövetségének elnöke
USA Erdély – Magyarország
* Mellékletek:
MVSZ Sajtószolgálat
9040/161105
„A
Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka
György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar
Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)
A
Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar
nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban
él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar
állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)
A
2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint
hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.
A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése