2017. február 10., péntek

Emlékszünk Párizs - Trianon - Párizs

II. TRIANON
1947. FEBRUÁR 10.
.
https://www.youtube.com/watch?v=LrPW3BaXwHA
A képre kattintva megértheti,
aki esetleg nem érti,
hogy a címben miért szorult
Párizsba, kettő közé Trianon
1944. év nyara és 1949. vége között a Kárpát-medencében élő magyar lakosság származása miatti deportálása, üldözése, rabszolgamunkára szállítása, „gulag”-ra hurcolása és legyilkolása valamint a bolsevik megszállás, rengeteg áldozatot követelt. A Magyar Szent Korona Országainak 1920-ban szétdarabolt gazdasági és politikai állapotát, az 1947. február 10-én aláírt párizsi diktátum (II. Trianon) az 1938 előtt megállapított határait némi eltéréssel (újabb területrablással) visszaállította.

A délvidéki népirtás áldozatainak számát csak becsülni lehet. A vérengzések során papokat, magyar hadifogoly katonákat és 40.000-70.000 magyar polgári személyt kínoztak majd gyilkoltak meg.

Erdélyben és a Partiumban a magyar honvédség visszavonulása után a falvakat ellepték a román katonák. Bosszúszomjuk nem ismert határokat. Rajtuk kívül csak a nem reguláris gyilkos csapatok irtották jobban az 1000 éves szülőföldön élő magyarságot. A Duna-deltában elhunyt politikai rabok számát 100 ezer 200 ezer közé teszik.

Felvidéken is tombolt a „magyarírtás”! Öregeket, asszonyokat, gyermekeket, lőttek halomra. Kárpátalján 50-60 ezer magyar esett a vörös diktatúra áldozatává.

Hogy mi történt az Őrvidéken (Burgenland) a nyugat-magyarországi magyarsággal arról még a mai napig is alig írnak a krónikások.

A csonka ország genocídiuma a Tiszántúlon, (a fővárosban 180.000-200.000), az ország középső részén és a Dunántúlon olyan méreteket öltött amely példanélküli a világtörténelem során.

Emlékirataim - Mindszenty József hercegprímás /IDÉZET/

"Mindeneknek Mindenható Teremtője, Alkotója, Ó Nagy Isten! Amitől gyötrelmes napokon és vergődő éjszakákon tartottunk, rettegtünk, hogy földi igazságban, emberi megértésben és emberi érzésben a mi reménykedésünk dőre és kába lesz: az ítélkező nemzetek határozatából országunkra, népünkre - épp ebben a kegyetlen pillanatban - az újabb ország csonkítás is elkövet­kezett. Most írják alá Párizsban a magyar békét, a világ-békemű legnagyobb parcellázását címerben, földben, lelkekben, házakban, temetőkben,- iskolákban, templomokban, a Nagy­asszony és Szent István ezeréves örökségében. Akik aláírták, élvezik a pillanat történelemszerűségét, az aláírók a történe­lembe, a tollak a múzeumokba kerülnek; de mi tudjuk, hogy ezek a tollak gyémánttűknél sebezőbb vastollak, amelyek millió szívek táblájára írnak. Szívek vére, szemek könnye buggyan, serked és csordul a nyomukban. Sóhajok szállnak, életek vonaglanak.

EPILÓGUS

Iszonyatos volt az 1920. június 4-én a magyar nemzetre rákényszerített diktátum, úgy tűnt, hogy a szétszakított magyar nemzet soha nem tud talpra állni. De sikerült, mert az elszakítottak hittek abban, hogy ez nem maradhat így. A csonka országban élő 7-8 millió magyar egységben, nem megosztva, hanem összefogva mindent megtett azért, hogy 1920. után 18 évvel megkezdődjön az elszakított testvérek és megszállt területek hazatérése.

És mi mondható el az elmúlt lassan 70 évről ? A magyar nemzet 90% -a alig vagy szinte semmit nem tud a II. Trianonról! A hét évtized alatt kiölték a magyarságból a nemzettudatot, nem ismeri az igaz történelmét, egyes pártok egymás ellen uszítják a hazai és az elszakított magyarságot. A jogilag újra megszállt területeken elkezdődött a magyarság szellemi és fizikai megsemmisítése. 70 év alatt megölték a magyar lelket és a magyar hitet !


forrás: Hegyvidéki Trianon Társaság

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése