2014. június 26., csütörtök

Véleménycsere királyaink és királynéink sírhelyéről és a lehetőségeinkről

Nyílt levelünkre válaszul érkezett megjegyzés és felelet:
2014. június 25. 12:14 Erzsébet írta:

Kedves Ferenc!
Munkásságod iránti mély tisztelettel, csak úgy magunk közt említem: ez a Székesfehérvár nem az ősi Székesfehérvár. Korabeli hadi iratokból Szántai Lajos derítette ki ezt. A jutubon utána lehet nézni.
Szeretettel ölellek
Margó Erzsó

Kedves Erzsébet!
Pontosan ismerem ezeket is. Szántai Lajos tanulmányait is.

Azonban azt is tudom, hogy egyetlen hely van Magyarországon, ahol tisztelettel emlékeztek meg minden évben, minden egyes királyunk és királynénk haláláról.
Ez a székesfehérvári Nemzeti Sírkert és Emlékhely volt - nem a Pilis, nem Pomáz és nem is Visegrád - a múlt évig, míg nem először sikerült a tiszteletadás helyét legyalázni.
Ez az a hely, ahol a gyalázat végrehajtható és végre is hajtják, amíg "mi" arról vitatkozunk, hogy hol temették el Szent Istvánt, Szent Imrét, III. Bélát és Mátyás királyt.

Ennek teljes tudatában hirdetjük, hogy
NEM ENGEDHETJÜK, AZ ESETLEGESEN TÉVESEN AZONOSÍTOTT SÍROKAT SEM, GYALÁZNI! Amennyiben annak állítana emléket ez a hely, hogy ezt hittük királyaink koronázási és temetési helyeként, akkor sem.

Jó volna, ha végre mindenki tisztán és világosan látná, hogy már rég nem arról szól ez a történet sem, hogy hova lettek temetve nagyjaink, vagy hogy mi az igazság, hanem arról, hogy még véletlenül se legyenek a vélt vagy valós helyek a magyarság tiszteletének tárgyai, emlékei!
Nincs felmentve senki, ha nem hiszi is, hogy a királyok és királynék sírhelye volt-e az, ha nem háborodik fel, s nem akadályozza meg, hogy gyalázzák azt a helyet, amit a gyalázók és a néptömeg a királyi sírhelynek tart, s teszi mutatványossá mindazt, amiről a "bennfentesek" jól elvitatkozgatnak.

Tudom, nem könnyű kiállni egy eszmeiség mellett, miközben még az igaz is hamis, s a hamis is lehet igaz.
Nekünk csak ez maradt.
Ölel: Ferenc (az öreghegyi)

Fejér Szövetség Sajtószolgálat

2 megjegyzés:

  1. “Árpád több vezér előtt ért arra a hegyre, amelyet akkor Noénak hívtak (ad montem, qui Noe tunc appellaba-tur), és Magyarországnak (Hungariae) ezen a részén választott lakóhelyet (sauaeque habitationis sibi locus elegit) maga és csapata számára. Ott azután idok múltával Szent István (beatus Stephanus), a magyarok elso ilyen nevű királya, aki Árpád nemzetségéből származott (ex genere Arpadi defluxit) megalapította Fehér várost (Alba urbem condidit). Ezt a Fehér várost (Albensis ab urbe) azonban Alba Rega-lénak is hívják (quam vocant Alba Regalem, nomen accepit), amelyet mocsarak (in paludosis) vesznek körül”. “Miután átkeltek a Dunán és megérkeztek Pannóniába, maga Árpád azon a helyen állította fel sátrait, ahol később Albana civitas felépült”. Kézai Simon Egy nap a Duna folyó partján, egy hegy tetejére értek /a hunok/, mely Szikán néven volt ismeretes… A Szikán hegy tetejére egy hatalmas várat építenek, egy szerencsés órában felhúzták a várfalakat és tornyokat… Szikamberija városa régi alakjában teljesen felépült. Tarrihi Üngürüsz A honfoglaló magyarok Árpád fejedelem vezetésével tudatosan keresték a hun király várát. A Szvatopluk szláv fejedelemmel a mai Káposztásmegyer magasságában megvívott győztes csata után vonultak be Attila korábbi királyi székhelyére. "Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope" „Amikor Árpád a többi magyarral együtt, miként fentebb elmondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolugot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelében. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba városát” http://www.panoramio.com/photo/93420736

    VálaszTörlés
  2. Igen! Pazsvivőnek igaza van, hiszen semmi mást nem tesz, mint idézi krónikáinkat, amelyek egy olyan Alba Regaléról írnak, amely nem lehetett ott, ahol ma Székesfehérvár van.
    Előbb-utóbb erre is, ezekre a kérdésekre is fény derül. Addig pedig marad az, amit tehetünk:
    Kegyelettel emlékezzünk a királyi és királynéi ősökre és kegyelmezzünk a Nemzeti Sírkert és Emlékhely területén tisztelt sírhelyeiknek!

    VálaszTörlés