Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
ifj. Tompó László: A pálosok történelmünkben játszott szerepe
Az előadás ideje: 2017. március 28. kedd 18.00 óraAz előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.
A 361. Hétvezér Est előadóját, ifj. Tompó Lászlót, jól ismeri a Hétvezér Estek közönsége, hiszen visszatérő, rendszeres előadója ő e sorozatnak, ezen az estén huszadik (!) alkalommal fog előadást tartani körünkben. Ifjú Tompó László irodalomtörténész, író, a Hunhír főmunkatársa, az Atilla Király Népfőiskola tanára, nagyon jó ismerője a magyar történelemnek, rendszeresen tart előadásokat a múlt eseményeiről és azok tanulságairól. Mostani előadásának témaválasztása nem véletlenül esett a pálos rend bemutatására, hiszen a Magyar Pálos Rend (alapítás éve:1225) – talán egyedüliként – a rendszerváltás utáni ismételt újra indulását követően közel 800 éve a magyar történelem ma is élő, összekötő lelkiismereteként létezik és tevékenykedik a magyarság megmaradásáért és felemelkedéséért. Történelmünkben játszott szerepüket a ma embere alig ismeri. Napjainkban, amikor a kereszténység megmaradása talán évszázadok óta, újból veszélyben van, igazán fontos lehet, hogy megismerjük és megértsük a Magyar Pálos Rend történelmünkben játszott szerepét.

Az egykori esztergomi kanonok lelkét és szándékát a szenvedések érlelték meg. A tatárjárás idején a válságból kivezető utat az egyéni példaadásban, az engesztelésben, a szeretetben és Krisztus keresztjének különös tiszteletében jelölte meg. Özséb Esztergomban született 1200 körül. Szüleit közelebbről nem ismerjük. A krónikás, P. Gyöngyösi Gergely pálos történetíró, klasszikus tömörséggel csak annyit mond, hogy híres magyar családból származott. Egyik életrajzírója a királyi udvar várispánjának teszi meg apját. Tormay Cecile, "A fehér barát" című nagyszerű, szimbolikus regény-trilógiának finomérzékű írója, egyenesen a királyi család rokonságával hozza kapcsolatba. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van. A magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Magyarok Nagyasszonya szikla templomban), Márianosztrán és Petőfiszálláson- Pálosszentkúton és Hargitafürdőn.
![]() |
Jasna-Górai Szűzanya kegyképe |
Hitvallásukban ezt írják: „Tanúságot akarunk tenni arról, hogy minden csak Isten iránti szeretet által válik nemessé, értékessé. Ezért, bár lelkipásztori munkát is vállalunk, az imádságot, elmélkedést, a magány szeretetét, a közös életet tartjuk elsődlegesnek.„ Ugyanakkor közösségek, baráti körök és alapítványok segítségével ápolja a keresztény magyar kultúrát és hagyományokat, melyre a Pálos Rend szabályzata kifejezetten buzdítja a Rend tagjait.

Az előadás ideje: 2017. március 28. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Sajnos ez az előadás is a római katolikus agymosás szerinti - dogmatikus beállítottság tanúbizonysága volt. Kiderült belőle, hogy a Pálosaink igaz mivolta a mai napig rejtegetve van még az előadó elől is. László hivatkozásaiban az áll, hogy mennyire katolikus (és nem keresztény) hitkövetők voltak a Pálosok, milyen hűek voltak az Habsburg királyhoz és azok a rossz kurucok még kegyetlenkedtek is a rend képviselőivel- mindez persze "tényekkel" alátámasztva. Nem is tudom akkor, hogy miért is kellett betiltani ezt az egyetlen magyar alapítású rendet.
VálaszTörlésVesszenek a "tények"!!! :-) Ha ellentmondanak a szektás ideológiánknak...
Törlés