Trianon titkai, avagy hogyan bántak el országunkkal…

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Beszélgetés Trianonról – a trianoni diktátum következményei – megoldási lehetőségek

Az előadás ideje: 2017. március 07. kedd 18.00 óra

Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.

Beszélgetés Trianonról a történészprofesszorral. Raffay Ernő, történész, politikus, lesz a Fejér Szövetség vendége, immár másodízben, a Hétvezér Esték előadássorozat 358. rendezvényén. Az előadó a rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karáról vonult nyugdíjba. A Trianon Társaság alapító tagja, később társelnöke. Rendszeresen közöl cikkeket és tanulmányokat. „Trianon Titkai” című könyvének jelentős szerepe volt a rendszerváltás időszakában, abban, hogy a közfigyelem a határon túli magyarokra irányult. Doktori és a kandidátusi disszertációját is erről a témáról írta még a 80-as években. Munkásságának azóta is az egyik legjelentősebb területe a trianoni-béke-diktátum kutatása, könyvek, publikációk  megjelentetése és előadások tartása Trianonról. Jelenleg is oktat a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolán. 

A rendszerváltással újból polarizálódott a politikai élet, mindamellett visszaállt az a sajátos helyzet, hogy Trianonról nem lehet beszélni. Amikor ugyanis ez vagy a revízió, mint a múlt egyik eseménye, szóba került, bizonyos politikai rétegek – főleg az egykori SZDSZ és köre – hevesen tiltakozott. Olyan értelemben, hogy meglepő módon, részben politikai támadásnak veszik, részben pedig a fasizmussal rokonszenvező álláspontnak könyvelnek el bármiféle foglalkozást Trianonnal, mi több, aki erre vállalkozik, súlyos politikai támadásnak teszi ki magát. A trianoni békeszerződés nyomán Magyarország nemcsak területének kétharmadát, nemcsak gazdasági életképességét, s magyarjainak millióit vesztette el, de kettétörte és a továbbiakban szinte lehetetlenné tette a nemzeti fejlődésnek akkor már több évszázados folyamatát is. Hiába hangoztatták a nemzet legjobbjai háromnegyed évszázadon át, hogy túl a tépelődéseken végre új hazát kell építeni, igazán cselekvővé sohasem ért, sohasem érhetett a szándék. Trianon súlyos titokként, a végzetes katasztrófák félelmetes súlyával nehezedett a nemzetre. Raffai Ernő e titok föloldására vállalkozik, amikor egykorú hiteles források alapján, nyomon követi az eseményeket és azokat a nagyvilág elé tárja. A történész az 1920.június 4-én aláírt békeszerződést az „erőszak békéjé”-nek tekinti, olyan nagyhatalmi döntésnek, amely nyomán Magyarország, történelme a világ legméltánytalanabb csapását volt kénytelen elszenvedni. 

Akkor kezdődött azonban el a világtörténelem legnagyobb fegyverkezési versenye, Magyarország pedig "a nagyhatalmak őrlő malomkövei közé került" - fogalmazott.     

Az első világháborút lezáró békeszerződésekkel a győztes antanthatalmak célja Németország meggyengítése volt és az, hogy a németeknek soha többé ne lehessen nagyhatalmi szövetségese - fejtette ki Raffay Ernő.  A győztesek érdekei egybevágtak a cseh, a román és a szerb nemzeti elit céljaival, így a Magyar Királyság területének mintegy kétharmadát, lakosságának pedig több mint felét elvesztette - idézi fel a történész. A békediktátumban közrejátszott a Károlyi-kormány hibás politikája és a Tanácsköztársaság gyilkos kommunista diktatúrája - mondja az egykori államtitkár, hozzáfűzve: "a rossz kormánynak és a rossz döntéseknek a nép issza meg a levét".  Trianon és következményei a népek elleni szennyes árulást és igazságtalanságot jelképezik - a ROSSZAT. 

Álláspontja, hogy a történelemben gyakran előfordultak felülvizsgálatok, így nem zárható ki a revíziós elképzelés sem. Ez a lehetőség ott van minden kisebbségi közösség előtt, mely nem kap megfelelő jogokat a többségi nemzettől.  A román kormányok pedig bebizonyították Trianon óta, hogy nem képesek és nem is akarnak európai szintű politizálást folytatni. Ha így folytatják, megítélése szerint a magyarok előtt elvi lehetőségként nyitva áll a revízió útja, hiszen nyilvánvaló célja a román politikának, hogy mindenféle nemzetiséget eltüntessen területéről. A másik lehetőség az autonómia. Tudni kell azonban, hogy aki autonómiát javasol, garantálja ezzel Románia területi épségét, viszont a mai európai jogrendben működő területi autonómiák azt mutatják, hogy azok teljes jogrendszere biztos záloga a kisebbségi népcsoportok megmaradásának. Azonban meggyőződése, hogy nem jogokat akarnak adni nekünk adni, hanem el akarnak tüntetni bennünket!.     Napjaink erdélyi eseményei is ezt igazolják. 

Amíg a két világháború közötti kormányok felismerték és ki is használták a trianoni szennyes és igazságtalan békediktátum megsemmisítésére adódó lehetőségeket, a rendszerváltás utáni kormányok egyike sem tette ezt meg ez idáig. Holott ha végig gondoljuk a legújabbkori történelmünket, Csehszlovákia felbomlását, az1989-es román forradalom időszakát, Kárpátalja tekintetében az Antall-kormány idejét, amikor Ukrajna elszakadt a Szovjetuniótól, az 1995-99 között zajló Délszláv háborút, ezek során egyik kormány sem tett semmilyen lépést a határon túli nemzettestvéreink érdekében, pedig történelmi alkalmak voltak ezek. Egyszóval a helyzet rossz, de nem reménytelen. Egy nemzet jövője, bármelyik nemzetre gondolunk, az érdekei helyes fölismerésétől függ. 

E beszélgetés állandó időszerűségét az adja, hogy vajon képesek vagyunk, leszünk felismerni helyes érdekeinket? Trianoni nemzetvesztés közelgő gyászos kerek évfordulója előtt, ennél időszerűbb kérdést nem lehet feltenni. Itt Fehérváron is, amely arra készül, hogy a jövő esztendőben a helyreállított Ereklyés Országzászló Emlékművet, Trianon tragédiájának soha el nem évülő mementóját újból felavassa, itt is fel kell tenni a kérdést. Ezen az estén a helyes kérdésekre helyes válaszokat kell találnia a hallgatóságnak. Raffay Ernő történészprofesszor történelem ismerete segíteni fog az eligazodásban.

Raffay Ernő legismertebb művei a helyszínen megvásárolhatók. 

Mindenkit szeretettel várunk az előadásra.

Az előadás ideje: 2017. március 07. kedd 18.00 óra 

Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25.

Fejér Szövetség Sajtószolgálat