Kegyelettel királyi méltóságainkért, a fehérvári koronázó templom helyreállításáért és a királyainkhoz méltó síremlékek létrehozásáért

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Áldás, békesség Istentől!

Erős vár a mi Istenünk!

Egy az Isten!

Tisztelt Cser-Palkovics András Polgármester Úr!

Tisztelt Molnár Krisztián Elnök Úr!

Tisztelt Városi és Megyei Közgyűlési Tisztviselők!

Tisztelt Közreműködők, Tisztelendők, Íjászok, Lovagok és Vitézek!

Tisztelt Szövetségesek és Honfitársak!

Tisztelt Sajtómunkatársak!

Közeledik a már hagyományosan Mindenszentek előtti utolsó szombaton megrendezett Királyi Halottak Napi történelmi kegyeleti szertartás, amelyre szeretettel és tisztelettel várunk minden fehérvári polgárt, közéleti szereplőt és távolról érkező honfitársat egyaránt. Ez úton szólítjuk és hívjuk meg Önöket a már hagyományos eseményre.

Sötét enyészet néma éjjelében Temetve fekszik a hajdan kora;

A bajnok alszik a föld mély ölében, Ki tudja merre hamvad hűlt pora? 

Sírjára, mert nem tudja senki hol van, Nem hull a bánat könyje szent titokban.

Tisztelettel hívja meg Önöket és Honfitársainkat
a székesfehérvári királysíroknál
(Nemzeti Sírkert és Emlékhely)

2025. október 25-én (szombaton) 17 órától 

a
Királyi Halottak Napja
csendes történelmi-kegyeleti szertartásra

és az azt megelőző fáklyás felvonulásra

az
Alba Regia Civitas Rend - Fejér Szövetség

(Fejér MAG Egyesület, Rákóczi Szövetség, Trianon Társaság Fejér megyei szervezete, Vitézi Rend Fejér Szék)

 

 

 

Nagy örömünkre szolgál, hogy elfogadta meghívásunkat, felkérésünket és megerősítette részvételét

Lázár Levente unitárius lelkész /Korond, Székelyföld/

Király Dávid duda és furulya művész

Szent György Lovagrend magisztrátusa /Visegrád/

 

Ez évben is számítunk

a Fehérvári Hagyományőrző Íjász Egyesület,

a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom,

a Magyar Királyi Kardforgatók Rendje

a Vitézi Rend

és a Válasz Független Civilek közreműködői részvételére

Királyi Halottak Napja 2025

Székesfehérváron, a 704. Hétvezér Estén debütál "az évszázad könyve" Szakács Árpád könyvkiadó jóvoltából

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Szakács Árpád újságíró, könyvkiadó: A Titkos Elit és az új világrend - könyvismertető ősbemutató

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Ötödik alkalommal köszönthetjük a 704. Fejér Szövetség Hétvezér Estek közéleti és közművelődési sorozatának vendégeként és előadójaként Szakács Árpád újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, kommunikációs szakembert. Bár a HVE rendszeres látogatóinak nem kell bemutatni Szakács Árpádot és munkásságát, azonban ragaszkodva a hagyományainkhoz, még akkor is illendő bemutatni a soron következő est előadóját, ha ismétlésbe is bocsátkozunk. 

Életrajzi adatok, háttér: Szakács Árpád 1980-ban született a partiumi Köröstárkányban. Kettős állampolgársággal rendelkezik, azaz magyar és román állampolgár is. Újságíró, szerkesztő, könyvkiadó, kommunikációs szakember.

Pályafutása: 1998-2001 között Nagyváradon a Bihari Naplóban és az Erdélyi Naplóban dolgozott.2001-től a Magyar Nemzet igazságügyi szakújságírója.2004.-től a Reggel című napilap szerkesztője. 2005-től az Axel Springer szerkesztőségében dolgozott.2008-2016 között különféle lapoknál töltött be vezetői és szerkesztői pozíciókat.20016-2020-ig a MEDIAWORKS nyomtatott megyei napilapjainak központi szerkesztőségének a Főszerkesztője volt.2022 és 2024 között Dúró Dóra, a Mi Hazánk Mozgalom Országgyűlési alelnökének főtanácsadójaként is dolgozott, bár a pártba nem lépett be. 

Elismerések, szakmai díjak: Csepel Örökség díj (20014), Eötvös József sajtódíj (2018) Petőfi Sándor sajtószabadság-díj, (2018) Lovas István -sajtódíj (2019) Lancea Regis díj (2020), Az általa vezetett szerkesztőség munkáját 2019.-ben Érték és Minőség Nagydíj a Kommunikációért Nívó díjjal ismerték el. 

Szakács Árpád maga is kijelenti, hogy sosem állt közel egyetlen politikai erőhöz sem, és állítja, hogy ez a jövőben sem fog változni. Közéleti szerepvállalása, kritikái, pozíció váltásai azonban viták tárgyává váltak. Közel került a Mi Hazánk Mozgalomhoz, de párton kívüli szaktanácsadóként és egyben kritikusaként csupán.

A Titkos Elit és az új világrend – Székesfehérváron debütál az évszázad könyve !!

Vetített előadás Dr. Szalai Miklós halimbai esperes életéről Dékán Péter gyógynövény kutató jóvoltából a 703. Hétvezér Estén

"A halimbai esperes nyomában" vetítés és előadás Dr. Szalai Miklós halimbai esperes életéről, gyógynövények alkalmazásáról.  

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

Vendégünk a 703. Hétvezér Est előadója: Dékán Péter a veszprémi gyógynövény és életmód klub vezetője, akinek a közreműködésével és a Szaléziánum támogatásával készülhetett el az a dokumentumfilm, amely bemutatja Dr. Szalai Miklós halimbai esperes életét, gyógynövények alkalmazását. A félórás kisfilm visszaemlékezik Szalai Miklós esperesre, egykori halimbai plébánosra, a Bakony virágos növényeinek gyűjtőjére. A „halimbai füves pap” gyógyító erejű teái, hihetetlen munkabírása legendás, erre emlékeznek egykori munkatársai és az emlékét ápoló település vezetője, valamint a Szaléziánum igazgatónője, és a dokumentumfilm producere.

Halimba elsősorban bauxitbányája miatt került be a köztudatba, amely mára már bezárt az itteni bauxitbányászat már a múlt emléke. A település fő látványossága mégsem az egykori bányákhoz, hanem a csaknem fél évszázadon át a községben tevékenykedő gyógyfüves paphoz, dr. Szalai Miklóshoz kapcsolódik. Szalai Miklóst halimbai esperesként az egész ország ismerte, nevéhez fűződik a Halimbárium gyógyteacsalád megszületése.

Chemez Farkas lovas hagyományőrző lesz a 702. Hétvezér Est előadó vendége szeptember utolsó napján, kedden 18:00 órától a Királykút Emlékházban

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Chemez Farkas néprajzkutató: A magyar feltámadás nyomában - lovas zarándoklatok a Kárpát Hazában

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Chemez Farkas néprajzkutató, hagyományőrző, lovas zarándok második alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 702. előadó vendége. Az igazsághoz azonban az is hozzá tartozik, hogy egyszer, egy külön alkalommal is ellátogatott hozzánk, ugyanis a 2016. július 25.-i zarándoklata után Délvidékről, Nándorfehérvárról érkezett Székesfehérvárra lován Chemez Farkas és zarándok csapata, hogy részt vegyenek Fehérvár 3. Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatán.

 

Így immár harmadszor köszöntheti Chemez Farkast a Fejér Szövetség közössége. Nem mindennapi kihívás, hiszen már önmagában is embert próbáló rendkívüli teljesítmény lóháton megtenni hétezer kilométert Kazahsztánig és vissza, vagy körül lovagolni a Kárpát-medencét. Őseink számára azonban, túlzás nélkül mondhatjuk, hozzátartozott a hétköznapi élethez, ha úgy hozta a szükség, akkor több ezer kilométert is képesek voltak lóháton megtenni. Farkast azonban nem a rekordok és sport teljesítmények elérése űzi, hajtja. Őt más ösztönzi az újabb és újabb lovas zarándoklatok megszervezésére és megvalósítására. Mi ez a más? Minden zarándoklat, amiért szervezi és társaival, követőivel közösen vállalja a zarándokok nélkülözésekkel teli kemény életét, megpróbáltatásait, az egyetlen cél érdekében történik, a magyar feltámadásért, Magyarország jövőjének jobbra fordulásáért. Sokan ismerhetik, - de nem elegen - azt a jóslatot, próféciát, amelyet Natália nővér kapott. A jóslat szerint „a Sátán fölötti végső győzelem és a megváltás beteljesedésének földi eszközéül – bármilyen hihetetlennek látszik is – a Mennyei Atya öröktől fogva Magyarországot választotta.” Egy másik látomása szerint, 1940-ben: „Az úr Jézus szavai: „Amint a megváltás a betlehemi istállóból indult, úgy fog elindulni Magyarországról nagy művem: a bűnök eltörlése, a lelkek megszentelése, a sátán letaszítása, az én országomnak diadalmas uralma.” Pio atya szerint: „Magyarország olyan kalitka, amelyből egyszer gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre…”

Rozgics Mária, a Világ Magyarsága lap szerkesztője lesz a 701. előadó vendég

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Rozgics Mária újságszerkesztő: Éljünk és ne féljünk

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Rozgics Mária, a  Világ Magyarsága hetilap szerkesztője lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 701. előadó vendége.

Mária lapját idézve az előadásának tartalmához:

Évtizedek óta zörgetjük a lármafát, mégsem akarják megkongatni a vészharangot azok, akiknek ez kötelességük volna. Pedig nemcsak, hogy egyre fogyunk, fogyatkozunk, hanem egyre betegebbekké, egyre megnyomorítottabbakká váltunk, s lassan földi létünk élettartama is a népek között a legutolsó helyre juttat minket. Ahogy majd száz esztendeje már József Attila is figyelmeztetett, hogy „ezernyi fajta népbetegség" pusztítja, sorvasztja a magyarságot, úgy folyamatosan látnak napvilágot azok a tanulmányok is, amelyek a mindenkori hatalom figyelmét szeretnék felhívni: kötelességük megállítani a pusztító kórt. De eddig minden jajkiáltás süket fülekre talált, s ha így folytatódik, bizony az a sötétre festett jövőkép talán még veszedelmesebbé, alattomosabbá válik, mint amit számunkra megjövendöltek. De ez a betegség-vízió nem csupán magyar sajátosság, hiszen ma már globalizálódott ez is, mint minden, ami a népek, nemzetek sanyargatására lett kitalálva. Ám a betegség leküzdésében, az igazi gyógyításban, mint sok minden másban, ami javára vált az emberiségnek, így ebben is igaz, hogy a magyar nép különleges tehetséggel van megáldva. Eleink még ismerték a fű, a fa, a virág, a föld gyógyító erejét, éltek is vele, alkalmazták is azt, s így tudtak mindenféle rontás és pusztítás ellenére egészséges testtel és lélekkel megmaradni a vérzivataros időszakok ellenére is. Ma azonban úgy tűnik, hogy a világ összes rontása igyekszik kiölni mindazt az ősi tudást, amelynek annyit köszönhetünk, s amely az egész emberiség számára is oly sok hasznot adott. Ma azt látni, hogy a mammon istene vált mindenek felettivé, s csak kevesen érzik, hogy ezt az hatalmat az erős hit oly könnyen, mint a tavaszi fuvallat, képes ledönteni! Ezért is fontos, hogy a feledés mély bugyrából hívjuk a felszínre ősi ismereteinket, gyógyítsuk, ápoljuk, védjük testünket, lelkünket, mert csak így nevelhetünk egészséges utódokat, így vethetünk féket a bennünket elpusztítani akaró sötét erőknek. Ahogy egykoron a veszélybe kerültek is, főleg a hajótöröttek üzentek: S.O.S. – Mentsétek meg lelkeinket, bizony így kell ráznunk nekünk is éjjel-nappal azt a lármafát: mindenki hallja, akinek füle van rá: MENTSÜK MEG, MENTSÉTEK MEG LELKEINKET! Avagy éljünk és ne féljünk!

Biró Szabolcs Maszkura lesz a 700. ÜNNEPI HÉTVEZÉR EST előadó vendége (FIGYELEM: a KIRÁLYKÚT EMLÉKHÁZBAN)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Biró Szabolcs Maszkura poétás zenész: Szeptember végén... - verses koncert

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Biró Szabolcs Maszkura poétás zenész, a Maszkura és a Tücsökraj zenekar frontembere, a Dévai Nagy Kamilla által alapított Krónikás Zenede hajdani erdélyi növendéke lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának 7. centenáriumi vendége, a 700. ÜNNEPI HÉTVEZÉR EST poétás zenei előadója.

Biró Szabolcs, 1981. 08. 04-én született Marosvásárhelyen, középiskolában, képzőművészetet, fafaragást tanult, majd pályakereső érdeklődésének köszönhetően jó időben zenére váltott. Zenekarával, a Maszkura és a Tücsokraj együttessel hét hivatalosan megjelent lemezük van, négy nagylemez és három kisebb. Emellett sok-sok közreműködés, koncert. Saját dalszövegű dalokat is játszanak eklektikus hangzásban, folklór hatásokkal tűzdelt tánczene, de fellelhető a sanzon és tangó világa is, ami örök.

 

Az Ünnepi Hétvezér Estén Maszkura másik, Poétás technikai Ryder oldalát ismerhetjük meg saját  beharangozó szavait idézve:

ÜNNEPI 700. HÉTVEZÉR EST - szeptember 16-án 18:00 órától a Királykút Emlékházban...

Szilárd Leóról szól a - hála az égnek - máig példa nélküli atombomba bevetés 80. éfordulóján a 699. Hétvezér Est

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Varga János mérnöktanár: Szilárd Leó, a béke őre – 80 éve történt Japán atombombázása

„Hiszem, Isten a magyart sem teremtette rossz kedvében s mostoha indulattal,

s nem ruházta fel azt alábbvaló tehetségekkel akármely más nemzetnél.” 

Bolyai János

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

Varga János mérnöktanár  lesz - immáron 5. alkalommal - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték 699. előadója. Előadásai kutatási területéhez híven minden alkalommal a magyar tudományos élet kiemelkedő alakjairól, kevéssé ismert vagy éppen általa feltárt ismeretekről szóltak. 2020. október 06-i első előadásának címe: Bolyai János élete az anekdoták tükrében, 2022. április 19.-i második előadásának címe: EINSTEIN és a MAGYAROK  kapcsolata, 2022. szeptember 6.-i harmadik előadásának címe: Kedvcsináló az ÁLMOK ÁLMODÓI 2.0 kiállításhoz, és a 2025-01-18.-i negyedik előadásának címe: Szent-Györgyi Albert, a biokémia óriása.

Mostani előadásának célja, hogy bemutassa az egyik legötletdúsabb magyar „marslakót”, aki egy személyben az atombomba feltalálója, megalkotásának szorgalmazója és a nukleáris energia békés célokra való hasznosításáért küzdő tudósok nemzetközi mozgalmának a motorja, mondhatnánk a béke őre volt. Az előadás ennek az ellentmondásnak a bemutatásával kívánja ismertté tenni Szilárd Leó  magyar és amerikai fizikus szerteágazó tudományos tevékenységét.Mint feltaláló is rengeteg berendezés elvét alkotta meg, de ezeket nem építette meg, így sok Nobel-díjtól elesett. Az elszalasztott Nobel-díjak Guinness Rekorderének tekinthetjük őt, mert szerencsés esetben –még egy béke Nobel-díjat is beleszámítva– akár 7 Nobel-díjat is kaphatott volna, de a sors fintora folytán ezt a legmagasabb tudományos elismerést soha nem kapta meg.! Ő volt a legsokoldalúbb "marslakó". „Hosszú életem folyamán, amit tudósok közt töltöttem el, senkivel sem találkoztam, akiben több lett volna a képzelőerő és eredetiség.” –nyilatkozta róla barátja, Wigner Jenő Nobel-díjas fizikus. „Minden találmányát meg szokta beszélni velem. Annyira telve voltam csodálattal, hogy az ő jelenlétében teljesen hülyének éreztem magam. Az összes nagy ember közül, akikkel életemben találkoztam, messze ő volt a legragyogóbb.” - emlékezett vissza Gábor Dénes, Nobel-díjas elektromérnök, a holográfia feltalálója.

Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató előadásával nyitjuk az őszi előadássorozatot a 698. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Limbacher Gábor néprajzkutató, muzeológus: Az évkör ünnepei a nyár derekától őszkezdetig

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Első alkalommal lesz Dr. Limbacher Gábor (Budapest, 1958) néprajzkutató, muzeológus, gépész-mérnök, szociológus a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozatának előadó vendége.

Jóvoltából a 698. Hétvezér Estén hazaszeretetről, magyarságtudatról, kereszténységről és népi vallásosságról hallhatnak látogatónk egy rendkívüli összefoglalót. Az évkör ünnepei a nyár derekától őszkezdetig. A kör végtelen, az Isten jelölője. Időbeli megjelenése a Teremtő ajándéka és útmutatója. A körbe foglalt kereszt Krisztus azonosítója. Az évkörben ezt a napfordulók és nap-éjegyenlőségek láttatják. Az évköri ünnepek az örökkévalóhoz, a szakrálishoz kapcsolnak, és a hétköznapi élet, nemzeti lét erőforrásai. Teljes munkássága, művei rávilágítanak és bebizonyítják a keresztény hit, vallásosság szoros kapcsolatát a szakrális lét, a hagyományok kapcsolódása, a természeti és krisztusi törvények megtartásának fontosságára. A hagyományos népi, nemzeti létforma és a keresztény hit és erkölcs közös gyökerének megmutatása, végig kíséri pályafutását, munkásságát. E gondolatok kifejtésével mutatja be Dr. Limbacher Gábor a főbb évi ünnepeket Szent Annától Szent Mihályig, vetített képekkel.

Előadónk ars poeticájának rövid összefoglalását itt mondja el, Gróf Eszterházy János (1901-1957) szavait idézve: 
 

 

Európa jövőjét a jövőtlenségében elemzi Tóth Máté, az energiajogász a 697. Hétvezér Estén

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Tóth Máté energiajogász: Mi lesz veled Európa?

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Harmadik alkalommal lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési előadás sorozata, a Hétvezér Esték - ezúttal 697. - előadója Dr. Tóth Máté (Kiskunfélegyháza, 1984) jogász, közgazdász, író, egyetemi oktató, gazdálkodástudományi PhD, LL.M. (Boston, Suffolk), energiajogász, a Rátky és Társa Ügyvédi Iroda energetikai csoportját vezető ügyvéd, a Magyar Energetikai Társaság alelnöke. Gazdaságtudományi doktori (PhD) fokozatot a SZIE doktori iskola angol nyelvű, SzEEDSM Doctoral Program in Business Administration Sciences programján kapta. 

2014-ben a Budapesti Corvinus Egyetemen, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) Energiagazdász képzésében, az energetikai szabályozás oktatója volt.

 

Nincs jobb, mint mikor a beharangozóban magát az előadót idézhetjük:

"Tóth Máté vagyok, ügyvéd, energiajogász. Mire figyelmeztet minket, európaiakat az északi sarkon fellobbanó gázfáklya lángja? Mire az egykor volt Római Birodalom bukása? Na és mire a mai Mississippi? Egyetlen dologra: az elmúlásunkra. A gazdasági mutatók, a vásárlóerő, a termelékenység visszaesése és a kimaradás az innovációból, az energiaárak, a geopolitikai leértékelődés, az elnéptelenedés és közelgő demográfiai összeomlás végül: az identitásvesztés, mely történelmileg még sorsszerűnek is tűnik. Ez a hét jelenség világossá teszi, merre tart Európa. Az ebből eredő gazdasági, politikai folyamatokról  és várható következményeiről is hallhatunk az előadásban."

Mérföldkő az Árpádházi Boldog (Tössi) Erzsébet szarkofág fedelének hazahozataláért folyó küzdelemben

Szent István ünnepének - vigíliáján - előestéjén, a 696. Hétvezér Est keretében, szent időben és szent helyen, a Királykút Emlékházban áldotta meg Brückner Ákos Előd plébános atya (Szfvár–Nagyboldogasszony–Nepomuki Szent János plébánia) a kezdeményezőket és az aláírásgyűjtőket, hogy aztán másnap, augusztus 20-án, Szent István ünnepén adhassuk át a Városházán Vargha Tamásnak és Cser-Palkovics Andrásnak a mintegy 18.500 aláírást tartalmazó és nemzeti szalaggal átkötött kötegeket.

 

Felemelő és biztató, hogy sem a svájciak, sem mi nem vagyunk egyedül!

 

A kezdeményező Michel Bakocs és felesége Szilvia Sztruhar Verebes Csabával karöltve mindent, de minden tőlük telhetőt megtett azért, hogy felfedezzék a magyarországi magyarok is az utolsó aranyágacska utolsó leánykájának boldogító történetét és emlékeit, s hogy Árpádházi Boldog (Tössi) Erzsébet szarkofág fedele ne csupán a néhány éve Székesfehérvárott megrendezett Királyok és Szentek Kiállítás legkiemelkedőbb műtárgyaként porosodjék tovább a Zürichi Nemzeti Múzeum elzárt pinceraktárában, hanem méltó helyen, Szent István városában nyerjen végső és méltó nyughelyet. 

Talán fellebben végül "a koronahercegnő fátyla", s mégis hazatérhet szemfedője az Árpád-ház utolsó aranyágacskájának, III. András leánykájának... (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Sztruhár Szilvia és Michel Bakocs (Svájc): Árpád-házi Boldog Erzsébet – Az utolsó Árpád-házi királylány szent élete

Tudjuk-e,

miért van a svájci Töss város címerében

az Árpád-házi kettős kereszt és hármas halom?!

 

Tisztelt Városvezetés!

Tisztelt Szerkesztőség! 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

A Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 696. előadó vendégei Michel Bakocs (1967, Svájc Uster zürichi kanton), valamint felesége Sztruhár Szilvia (Újvidék) lesznek Svájcból. Michel Bakocs, aki maga is magyar  felmenőkkel rendelkezik apai ágon, már régóta kutatta szabadidejében a magyar történelmi emlékeket Svájcban, majd egész Nyugat-Európában. Így ír erről egy  visszaemlékezésében: 2014-ben, amikor Winterthurban dolgoztam, az esti forgalmi dugóban ragadtam, és ekkor pillantottam meg egy kirakatban Töss falu címerét, amelyen a magyar királyi apostoli kettős kereszt volt látható. Töss - ma már csak egy kerülete Winterthur városnak Zürich kantonban, Észak - Svájcban – nevét a rajta átfolyó Töss folyóról kapta. Ez a felfedezés arra ösztönzött, hogy alaposabban utánanézzek a Töss kolostor történetének. 

Találtam Svájcban néhány olyan helyet, amelyek  kapcsolatba hozhatók a magyarok 10. századi kalandozó hadjárataival, és ezeket a történelmi helyszíneket svájci történészekkel és régészekkel közösen felkerestük. Különleges, történelmi jellegű kirándulásunk volt Dr. Salamin Andrással, a svájci hun-völgy kutatójával Magyarországról, a Valais kantonban található Hun- völgybe, a Val d’Anniviers-be. (lásd: Dr. Salamin András: A svájci Hun-völgy különös története).

Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartás Nagyboldogasszony Ünnepének helyreállításáért

 „A tiszteletet kezdeményező népet nem kellett hívnia, az magától is ott volt évről évre ezen a napon.”

Dr. Karácsony Imre: Szent László király élete

MEGHÍVÓ

 Nagyboldogasszony napi kegyeleti szertartásra

 

Amint azt az örök törvény, az Aranybulla 1. cikkelye is tartalmazza,
az ország Nagyboldogasszony kegyeibe ajánlásának napján,
Szent István eredeti törvény- és ünnepnapján,
a király halálának 987. évfordulóján,
a kenyérszentelés ősi napján
az
1038.
év
Nagyboldogasszony napjára emlékezve
hívunk és várunk minden együttérző fehérvári honfitársunkat

2025. augusztus 15-én (pénteken) 17 órakor
Fehérvár (újkori 12.) Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatának
kegyeleti szertartására a hajdani koronázó templom "Romkert"-jébe.

77 éve nem állami munkaszüneti ünnepnap Nagyboldogasszony napja

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Varga Tibor jogtörténész: „HUNGARIA EST SEMPER LIBERA!” - Nagyboldogasszony és a magyar szabadság

 

Az égen nagy jel tűnt fel: egy asszony, kinek öltözete a Nap volt,

lába alatt a Hold, fején pedig tizenkét csillagból álló korona.

/Jel 12,1/

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Közeledik a magyarok ősi ünnepnapja,  Nagyboldogasszony napja, Magyarország védőszentjének napja, amelyet Szent István tett Magyarország legnagyobb ünnepnapjává. Szűz Mária menybevételének napjaként számos európai országban máig munkaszüneti nap és 1891-től Magyarországon is az volt egészen 1948-ig, azaz a törvénytelen (elcsalt) választásokkal hatalomra jutott kommunista kormány - "a múltat végképp eltörölni" szellemben végrehajtott - intézkedéséig, ezzel a legrégebbi állami ünnepnapunk eltörléséig. Dr. Varga Tibor jogtörténész, a Szent Korona Országáért Alapítvány alapítója lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 695. előadó vendége. Tibor az augusztus 15.-ét megelőző Hétvezér Estéink rendszeres előadó vendége. Előadásai többnyire a magyar nemzet múltjáról, jelenéről és jövőjéről, a hajdani és a jelenkori társadalmi berendezkedés összevetéséről és a magyarság jelképeinek valós értelmezéséről szólnak.

Legfontosabb küldetésének a Szent Korona-tan tanulmányozását tekinti; értelmezése szerint a tan lényege az igazság és ige, célja az ország „lelki felébresztése”. Dr. Varga Tibor jogtörténész alapvetése, hogy sok nemzetnek van történeti alkotmánya, de Szent Korona eszméje csak a magyaroknak van.

„A történeti alkotmánynak van Istene, tud Istenről. Az írott alkotmányoknál az ember határozza meg addig, amíg él. Pillanatnyi. Nincs örök élete. A történeti alkotmánynak az a lényege, hogy ami kezdetben igaz volt, az ma is igaz.”

Minden hatalom a Szent Koronából ered, de a Szent Korona Istent közvetíti, ezért van szükség a koronázásra. Ahol a Jóisten jelen van, ott az élet van jelen. Élő lelket lehelni csak Isten tudott a teremtményébe.

Fontos kérdés az is, hogy mit tekintünk nemzetnek. Megkülönböztethetünk politikai nemzetet és népi nemzetet. Ez kapcsolódik a lelkülethez, amely népeket emel fel és taszíthat romlásba, ezért érdemes foglalkozni a magyar lélekkel. A mi Szent Korona eszménk erről szól, hogy életet lehel mindenbe, és így megszemélyesül a Szent Korona. Vallja, hogy a magyarság egészét meghatározza Nagyboldogasszony.

Utazzunk együtt Jókai Mórral a székesfehérvári kisvonaton a 694. Hétvezér Estén (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

RECO Hagyományalapú Környezetvédelemért Alapítvány: Regélő kisvonat Jókai Mór születésének 200. évfordulóján

Regélő kisvonatokkal ünneplik Jókai Mór születésének 200. évfordulóját.
Kilenc városban indulnak Jókait felidéző tematikus városnéző járatok

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

A Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 694. rendezvénye szó szerint értendően rendhagyó lesz. Rendhagyó a szó annak az értelmében, hogy ez a Hétvezér Est „kihelyezett” Hétvezér Est lesz. Kihelyezett abban az értelemben, hogy csatlakozik a Jókai Mór születésének 200. évfordulója alkalmából 9 magyar város városnéző kisvonatai tematikus irodalmi utazásokhoz. A Jókaihoz kötődő helyszínek – például Debrecen, vagy Pápa – a nagy író életének meghatározó pillanatait idézik fel. A „RECO” Alapítvány kezdeményezésében a nosztalgiajáratokon Bánffy Edit és Papp István előadásában irodalmi hanganyag hallható. A programot Praznovszky Mihály irodalomtörténész szakmai közreműködésével állították össze. A szervezők célja, hogy a szépirodalom és Jókai Mór személyes élete iránt is felkeltsék az érdeklődést, különös tekintettel a Laborfalvi Rózával közös emlékekre. Székesfehérváron augusztus 5-én, kedden 18 órakor indul a speciális programmal bővült városnéző kisvonat, amelyre előzetesen és a helyszínen is lehet jegyet váltani.

Balatonfüred, Berettyóújfalu, Debrecen, Győr, Kecskemét, Pápa, Tata, Vác és Székesfehérvár, városnéző kisvonatai előre meghirdetett időpontokban Jókai tematikával bővítik szolgáltatásukat. Az író vasúthoz való kötődése inspirálta a „RECO” Hagyományalapú Környezetvédelemért Alapítványt a különleges járatok elindítására.

Nemzetek himnuszainak története, zenében és a jogtörténetben elbeszélve (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Szilasi Alex zongoraművész és Dr. Horváth Attila alkotmánybíró: Nemzetek himnuszai - zenében és jogtörténetben

Vendégeink:

"a zongoraművészek Amadeusa".
és  

"a professzorok James Bondja"

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

Szilasi Alex Liszt-díjas - nem túlzás; világhírű - zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró lesznek - az Országzászló Védnöki Testület felkérésére - a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 693. rendezvényének előadó vendégei.

 

A himnusz dicsőítő és magasztaló ének. Eredetileg vallásos jellegű, Istent vagy isteni hatalma(ka)t dicsőítő, hozzá(juk) segítségért fohászkodó, imaszerű lírai műfaj. Tárgya és alkalma tehát eredetileg valamely istenség vagy Isten dicsérete, megnyerése és magasztalása.

 

A kedves olvasó bizonyára azonnal felteszi magának a kérdést, hogy jön össze egy előadói estre egy Liszt-díjas zongoraművész és egy címzetes egyetemi tanár, alkotmánybíró? Vajon hogyan kerülhetnek ők egy platformra? A két hivatás, a két pálya annyira távol esik egymástól, hogy ember legyen a talpán, hatalmas képzelő erővel, aki egy közös nevezőre tudja hozni őket. Pedig bizony léteznek olyan közös kapcsolatok, amelyeket csak a hivatásukat legmagasabb fokon művelő művészek, tudósok képesek megtalálni. A titokzatosság fátylát fellebbentjük a következőkben, egy rávezető magyarázattal. Mint tudjuk minden népnek, nemzetnek meg van a saját, rá jellemző kultúrája. Ez a kultúrkincs rendkívül összetett, hiszen az anyanyelven kívül, a népszokásaik, viseletük, irodalmuk, zenéjük, az élet minden területére kiterjedően, arra a népre, népcsoportra, nemzetre jellemző jegyek alapján ismerjük fel őket, tudjuk meghatározni milyenségüket, tulajdonságaikat. Nos az egyik ilyen eleddig kevésbé ismert, és tanulmányozott, egy-egy nemzetre jellemző, de mindenki által ismert jegy, ismeretet, érzést, érzelmeket, sőt a történelmüket hordozó megnyilvánulása a népeknek, a nemzeteknek a himnuszuk. A két kitűnő a saját hivatásukban elismert ember a zongoraművész és a bölcsész, jogász arra vállalkozott, hogy az egyes nemzetek himnuszának keletkezését, történetét megismertesse velünk. Az előadás során mintegy illusztrációként meghallgathatjuk magát a himnuszt és megtudhatjuk azt is, hogy milyen zenei üzenetet hordoz magában. Szilasi Alex zongoraművész és Dr. Horváth Attila egyetemi tanár, alkotmánybíró bemutatják, hogy az egyes nemzeteknek milyen módon keletkezett a himnusza. Az uralkodó rendelte meg, a forradalom, szabadságharc lelkesedésének hatására született, vagy hazafiak írtak ki pályázatot. Szilasi Alex zenei illusztrációjának segítségével megtudhatjuk, hogy milyen zenei üzenetet hordoznak magukban ezek a nemzeti szimbólumok. 

Tiszta Szívvel - Csórics Balázs előadói estje a Királykút Emlékházban (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Csórics Balázs színművész: Tiszta szívvel

 

Jól csak a szívével lát az ember.

Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.

Antoine de Saint-Exupéry (1900-1944): A kis herceg

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Csórics Balázs (Budapest, 1984. szeptember 23.) magyar színművész lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 692. előadó vendége. Balázs „Az újkezdet Harcosa”-ként önmagát így mutatja be: Csórics Balázs vagyok, színész. Nem tudom meghatározni magam, mert egyetlen jelenleg dívó földi keretbe és címkébe sem férek bele. Egész életemben ezt próbáltam. Eddig nem sikerült.🙂 

 

Miről fog szólni az előadás? Csórics Balázs ezt így fogalmazta meg: "A nyelvünk és a kultúránk olyan erőt rejt, mely képes átvezetni bármilyen poklon, bármilyen nehézségen. Segít, hogy minél tisztább szívvel tudunk létezni, annál biztonságosabb és erősebb a lényünk. Minden nehézséggel, minden mélységgel könnyebben boldogulunk, mert “jól csak a szívével lát az ember.”

Történelmi rétestésztáról, avagy máig nem tisztázott kronológiai mizériákról szól a 691. Hétvezér Est (frissítve)

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Bognár "Ízes" Zoltán: FÉNY - Felesleges Évszázadok Nyomában - könyvismertető előadás

 

Történelmi rétestészta,

avagy idővel a kocka elveszett 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók!

 

Bognár "Ízes" Zoltán könyvbeszerző, kronológia kutató lesz a Fejér Szövetség közéleti és közművelődési sorozata, a Hétvezér Esték 691 előadó vendége.

 

Ki ne hallott volna Heribert Illig: "Kitalált középkor" címmel megjelent történelmi elemzéséről, ami óriási port kavart, de szinte kivétel nélkül minden történész, lett légyen hivatásos, avagy amatőr, csupán cáfolni volt hajlandó állításait, ha egyáltalán foglalkozott a könyvvel, hiszen megkérdőjelezte 297 év létezését, azaz éppen az Árpádok Kárpát-medencébe érkezése előtti három évszázadot. Ezen az sem változtatott, hogy Uwe Topper "Nagy naptárhamisítás" című könyvével kísérve jelentette meg szerzőtársával, Klaus Weissbergerrel művének bővített kiadását "Magyarok a kitalált középkorban" címmel, amelyben éppen az ún. "magyar krónikákra" hivatkozott, minthogy azokban éppen ezen évszázadok fő szereplői, mint Nagy Károly, vagy az avarok és a kazárok birodalmai nem kaptak egy szóval sem említést, s ezért margóra kerültek, s nem is mérvadók abban, hogy mi mikor és miért is történt, vagy nem történt.

Ha kedd, akkor Hétvezér Est és Dr. Guseo András ideggyógyász lesz a 690. előadó vendég (frissítve) ...

Ha kedd, akkor Hétvezér Est… 

Dr. Guseo András: Egészséges nemzetet csak egészséges gyermekekkel építhetünk

 

Tisztelt Hétvezér Est Látogatók! 

 

Dr. Guseo András ideggyógyász, pszichiáter, fejfájás és agyér betegségek specialista  lesz a 690. Hétvezér Est vendége.

 

Dr. Guseo András: "Amikor az orvosi pályát kezdtem az autoimmunitás és autizmus fogalma nem szerepelt a tananyagban, mert ismeretlenek voltak. Az első autoimmun betegséget 10 évvel később írták le. Ma nincs olyan család, ahol ne ismernénk autoimmun beteget, vagy a család látókörében ne lenne autista, vagy viselkedészavaros gyerek. A tanintézetekben ennél sokkal rosszabb a helyzet. 10 évvel ezelőtt egy dunaújvárosi felmérés a végzős óvodások körében 70% felettinek találta az éretlen, iskolára alkalmatlan gyerekek számát, ami mára sokkal rosszabb. Egy város általános iskolájának két első osztályában a gyerekek 48%-nak papírja van a gondokról és soknak nincs még papírja, de rosszabbak, mint a papirossal rendelkezők. A katonai sorozásnál a megvizsgáltak nagy százaléka alkalmatlan a sorkatonaságra. A születések száma a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint vészjóslóan csökkent az elmúlt 5 évben és már elhagytuk az 1,3-at a csökkenésben, miközben 2,3 kellene a fennmaradásunkhoz.