Dunaújvárosban, Székesfehérvárott és Sárospatakon magyarként a székely önrendelkezés mellett

MVSZ: Kiállás a székely nép mellett Dunaújvárosban, Székesfehérvárott és Sárospatakon

Március 10-én, a Székely Vértanúk és a Székely Szabadság napján a Magyarok Világszövetségének vezetői és szervezetei több városban is támogatásukról biztosították a magyar nemzet elválaszthatatlan részét képező székely népet. Dunaújvárosban a Magyarok Szövetsége által kezdeményezett ökumenikus ima hangzott el, majd Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke mondott félórás beszédet a székely és a magyar nép több ezer éves egymásrautaltságáról. Székesfehérvárott a Fejér Szövetség és az MVSZ Fejér Megyei Szervezete fejezte ki együttérzését a Marosvásárhely főterén egybegyűlt testvérekkel. Sárospatakon a Wass Albert emlékkőnél gyűltek össze immár negyedszer azok, akiknek szent ügy a székely nép szabadsága. Alább fényképes összeállítást közlünk mindhárom eseményről. 

Dunaújvárosban a mozi előtti Dózsa téren mintegy száz részvevővel zajlott az ökumenikus ima a székely népért, amelyen Stermeczki András evangélikus lelkész, Böttger Antal református tiszteletes, Braun Ervin, a dunaújvárosi baptista gyülekezet vezetője és Kovács István görög katolikus parókus végzett szolgálatot. Ezt követően Horog László kezdeményezése nyomán a rendezvény díszvendége, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke mondott emlékezetes beszédet.

A dunaújvárosi sajtó részletes beszámolója itt olvasható. A képeket is onnan emeltük át. 

Székesfehérvárott a maroshegyi Csíki Székelykapunál fejezte ki a Fejér Szövetség és a Magyarok Világszövetsége Fejér Megyei Szervezete összetartozását és egyetértését, együttérzését a Marosvásárhely főterén összegyűlt székely testvéreikkel. Idézet Dr. Boór Ferenc, az MVSZ Fejér Megyei Szervezete elnökének beszédéből:

„Mintegy 162 évvel ezelőtt a Makk József féle összeesküvés tagjai az elfojtott magyar forradalom és szabadságharc lángját kívánták újra fellobbantani, céljuk a nemzeti önrendelkezés volt, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak.

Elbuktak. A letartóztatások és kihallgatások két éven át tartottak, majd következett a megtorlás. Az összeesküvés vezetőit felakasztották, a többi résztvevőre 5-18 évi várfogságot szabtak ki.

o   1854. március 10.-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat, Bágyi Török János kollégiumi tanárt, Martonosi Gálfi Mihály ügyvédet és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokost a Makk-féle összeesküvés tagjaiként.

o   1854. április 29-én Sepsiszentgyörgyön végezték ki Bartalis Ferencet, Gálffy Mihály sógorát és Váradi József honvédet, a Váradi csapat parancsnokát és

o   1854. május 27-én Marosvásárhelyen a Váradi-szabadcsapat további két tagját, Bertalan László 24 éves és Benedek Dániel 26 éves földműveseket.

A marosvásárhelyi kivégzés színterén, a Postaréten 1875-ben emlékművet avattak; az emlékbeszédet Orbán Balázs tartotta, feliratát Jókai írta.

„Szent hely ez óh vándor! egy nemzet tette e jelt itt Leghűbb gyermekei végzetes sírja fölé! Élni szabadságban, vagy ezért meghalni merészen: Ezt hitték, vallták s haltak érte híven. Törvényes, szabad és független nemzeti állás Intő szobra legyen honfi, e drága jel itt! 1874.”

Az eseményről részletes tudósítás olvasható a Fejér Szövetség honlapján, ide kattintva. 

Sárospatakon 2013 óta minden évben a székely önrendelkezési törekvéseket támogató rendezvényt tartanak a Wass Albert emlékkőnél – tájékoztatta sajtószolgálatunkat Kiss Endre József, a Sárospataki Református Nagykönyvtár igazgatója, a Magyarok Világszövetsége Elnökségének tagja. Idén Tarnavölgyi László, a Sárospataki Wass Albert Kör elnöke mondott beszédet, amelyből egy gondolatot idézünk:
„1854. március 10-én végezték ki a marosvásárhelyi Postaréten a Székely Vértanúkat. Bágyi Török János tanár, Martonosi Gálfi Mihály ügyvéd és Nagyváradi Horváth Károly földbirtokos a Makk-féle összeesküvés tagjaiként kívánták az elbukott magyar forradalom és szabadságharc lángját újra fellobbantani. A nemzeti önrendelkezés volt az a cél, amelyért életüket adták, példát mutatva bátorságból és hűségből az utókornak. A ma élő székelyek számára ez a nap nemcsak a közös emlékezés napja, de az összetartozásé is. A tudatos, közös fellépésé a nemzeti önrendelkezés jegyében. A Székely Szabadság Napja tehát valójában a Székely Vértanúk Emléknapja, s ez a nap az elmúlt években az autonómiaküzdelem legfontosabb napjává vált. Mi sárospatakiak 2013. óta minden éven eljövünk ezen a napon ide a Wass Albert emlékkőhöz (most már a Wass Albert parkba), hogy támogatásunkról biztosítsuk székely nemzettestvéreinket törekvéseikben.”

A sárospataki fényképeket Bigda Márk, az Árpád Vezér Gimnázium médiaszakkörös tanulója készítette.

MVSZ Sajtószolgálat

8931/160314

Támogassa személyi jövedelemadójának 1%-val a Magyarok Világszövetségét!

„A Magyarok Világszövetsége jogelődjének tekinti a Kossuth Lajos, Klapka György és Teleki László által 1859-ben Párizsban életre hívott Magyar Nemzeti Igazgatóságot.” (Alapszabály)

A Magyarok Világszövetségének létértelme abból fakad, hogy a magyar nemzet a XX. század két világháborúja következtében szétszakítottságban él, és a kommunista, majd a globalizációs és uniós erőtérben a magyar állam államközi egyezmények alávetettségében működik. (Alapszabály)

A 2004. december 5-i népszavazás a Magyarok Világszövetsége több, mint hét évtizedes történetének legjelentősebb nemzetstratégiai cselekedete.

A Magyarok Világszövetségének elnöke és minden tisztségviselője fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát.

Az MVSZ Sajtószolgálat közleményei olvashatóak a www.mvsz.hu honlapon is.