Ha kedd, akkor Hétvezér Est…
Horváth Béla: „A Dzsajhani hagyomány és Olma udvara”
Horváth Bélát, - nyugalmazott történelem tanárt - első alkalommal köszönthetjük a Hétvezér Estek előadói között. A 381. HVE előadás címe „A Dzsajhani hagyomány és Olma udvara” címet viseli. A 870-es években a Don és az Al-Duna között élő magyarok életmódjáról szóló tudósítások Dzsajháni arab tudóstól származnak, aki 920 körül jegyezte fel azokat mohamedán kereskedők beszámolói alapján. Kézai Simon is megemlíti Álmost, mint Árpád apját, fejedelemségéről azonban nem beszél. Hasonlóképpen tette Kálti Márk is az ún. Képes Krónikában. A Zágrábi Krónika azonban világosan megismétli: az első fejedelem Álmos volt (princeps Almus). Álmos tehát biztosan jeles személyiség volt, akit nemcsak hogy nem mellőzhetünk, hanem hatalmas érdemeit ismernünk kell. Ő tette a magyarságot ,,igen vitéz és hadi viszontagságokban felette hatalmas nemzetté", és ő vezette népét az új haza felé!
Anonymus szerint 884-ben a ,,hétmagyarnak" (Hetumoger) nevezett fejedelmi személy ,,kijött Szkítia földjéről nyugat felé." ,,Miután pedig az oroszok vidékét (ad partes Rutenorum) elérték, minden ellenszegülés nélkül egészen Kijev (civitas Kieu) városáig hatoltak. A kijevi fejedelem azonban hiába hívta segítségül a ,,kunokat" (duces Cumanorum), a „sok fegyverest" Álmos serege legyőzte és Kijevet ostromzár alá fogták. Mivel az oroszok látták, hogy „nem bírnak ellenállni", átadták a várost. A kijevi magyar uralomnak kétségbevonhatatlan emlékei vannak. Egyrészt az orosz évkönyvekben fennmaradt nevek formájában, másrészt régészeti leletekben. Kijevben ugyanis később is „Magyar hegynek" nevezték azt a vidéket, ahol a magyarok elvonultak és megemlékeznek „Olma fejedelem" udvaráról és építkezéseiről. Mind Kijevben, mind például Csernyigóvban, magyarokhoz köthető régészeti emlékek vannak (sírok, ékszerek, fegyverek). Ilyen volt Csornija mogila is, amelyben magyar vitézek nyugodhattak.
Álmos fejedelem tehát hódoltatta a kijevi orosz fejedelmet, alattvalóivá tette a ,,kunokat" is, így egészítvén ki az ún. kabarokkal már egyébként is erősen gyarapodott hét törzset. Mi következik mindebből? Legelőször is az, hogy az évtizedekkel ezelőtt megjelentetett „új" magyar történet állításaival szöges ellentétben, a magyarság nem egy ,,maroknyi nép volt, amelynek fejveszett meneküléséről" tudósítanak bennünket a források, hanem igenis egy igen jelentős lélekszámú és komoly katonai erővel rendelkező nép volt, akikről az igazán elfogulatlan arab írók is azt jegyezték fel, hogy ,,állandóan legyőzik azokat a szlávokat, akik közel laknak hozzájuk. Súlyos élelmiszeradókat vetnek ki rájuk, és úgy kezelik őket, mint foglyaikat." „Megrohanják az oroszokat", "állandóan portyára mennek a szlávok ellen." Az óorosz Nesztor-krónika vagy Poveszti vremennyik let szerint éppen 882 táján Kijevben volt Olma (Álmos) udvara a Magyarnak nevezett hegyen (Laurentius-kézirat) és Álmos Szent Miklósnak szentelt templomot is építtetett ugyanott . A kijevi magyar uralom emléke még Szent Imre herceg idején is élt, akinek egyik címe Dux Ruisorum, a ruszok fejedelme volt). Az Olma és Álmos nevek azonosságát a szovjet időszakban tagadták, de a nemzetközileg elismert russzológus, George Vernadsky megerősíttette.
Horváth Béla ny. történelemtanár előadásában hiteles források alapján igyekszik feltárni a szándékos történelemhamisításokat, amelyek jellemzően a honfoglalás (helyesen: hon visszafoglalás) korát érintően feltűnő az értő szakember számára. Ő úgy fogalmaz, hogy ezeket a „ráncokat” próbálja kisimítani történelmünk tanításából. Szeretettel várjuk az érdeklődőket.
Az előadás ideje: 2017. Földanya hava, azaz szeptember 05. kedd 18.00 óra
Az előadás helye: Királykút Emlékház, Mikszáth Kálmán u. 25
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése