Hétvezér Est újra a Hétvezér Sörkertben újra a Nemzeti Sírkert és Emlékhelyről

Ha kedd, akkor „Hétvezér Est”
Dr. Biczó Piroska – Helyzetjelentés a királyi bazilika régészeti kutatásáról

Biczó Piroska, a Magyar Régész Szövetség alapító tagja lesz a Fejér Szövetség július 19.-i Hétvezér Estjének vendége. Az előadás pedig – e sorozat történetében nem először és nem is utoljára – a Nemzeti Sírkert és Emlékhely területén található koronázótemplom, a Királyi Bazilika történetéről és régészeti feltárásáról szól.

(http://www.fmh.hu/hetvege/20061125_a_titkokat_____csak__a_holtak_tudjak/print)

Biczó Piroska régész, mint az ásatások vezetője, csak 2006-ban több mint 140 középkori sírt tárt fel a bazilika kerengőjében. 1973 óta végez feltárásokat az országban, így került kapcsolatba a Magyarország Nemzeti Sírkertjei között számon tartott hajdani „Romkert” területének régészeti kutatásával, az eltemetett királyi és királynéi sírok és csontmaradványok azonosításának gondjaival is.

Az előadóest időszerűségét adja az a tény is, hogy éppen a múlt hónapban jelent meg Branczejz Zsuzsanna, fehérvári grafikus neve alatt – és Biczó Piroska szoros közreműködésével – egy közérthető kiadvány „A székesfehérvári királyi bazilika … középkori romkert” címmel (http://fmh.hu/cimlapon/20110530_konyv_bazilikarol). Sőt, még annál is inkább, hogy szinte egyazon időben, a fehérvári és a megyei önkormányzat végre feladta – a Fejér Szövetség és fehérvári építészek, közéleti személyiségek, szervezetek által már évek óta vitatott és elvetett – Királyi Séta címen közismertté vált elképzeléseit a Nemzeti Sírkert és Emlékhely területén megvalósítandó beruházások kérdésében. (http://fejerszovetseg.blogspot.com/2011/05/hogy-itt-minden-mennyire-egyben-van.html)

Az előadó bevezetője: „A középkori Magyarország koronázótemplomának sorsát az 1601-ben az épület nyugati részén bekövetkezett robbanás pecsételte meg. A katasztrófát követő bontási munkálatokat csak az épület északi oldala élte túl, a XVIII. század folyamán egyre romló állapota miatt a század végén ezt az épületrészt is lebontották, majd az egykori templom területén az alapfalak kőanyagának egyre nagyobb mérvű kitermelésére is sor került. A történelem viharai következtében a templomra vonatkozó írott források nagy része is elpusztult, ezért a templom építéstörténetéhez az elsődleges adatokat a régészet tudja nyújtani.

Az épület régészeti kutatásában három jelentős időszak volt: a XIX. század második fele, az 1936–38 közötti évek és az 1970-es években Kralovánszky Alán vezetésével indult újbóli, szisztematikus feltárások. Annak ellenére, hogy a templom területének közel négyötödén volt már kutatás, határozott és bizonytalanságokat nem tartalmazó építéstörténetet nem lehet megrajzolni. Az előadás ennek okaira is rá kíván világítani, amellett, hogy számba veszi az ásatások eredményeit is.”

Az előadás helye: Hétvezér Sörkert, Székesfehérvár, Huba utca 7.
Időpontja: 2011. július 19. 19:00-21:00