Horthy Miklós kormányzóra emlékeztünk Szegeden

Tiszteljük meg az IGAZSÁGGAL végre és valahára az igaz ember, Horthy Miklós kormányzó emlékét!

Ajánlott olvasmány ehhez: Számvetés (Fejér Szövetség Honlapja, 2010. december 5. "Számok és Vetések")

Kedden Horthy Miklósra emlékeztünk mi is, fejérek a szegedi Magyarok Szövetsége mozgalom lelkes csapatát is erősítve. A szervezők felemelő megemlékezést rendeztek, s minthogy az emlékező menet útja az óvároson keresztül vezetett, sokan lehettek tanúi az eseménynek azok közül is, akik máig nem vették észre, hogy Horthy Miklós kormányzóról és a Magyar Királyságról máig terjesztett - enyhe kifejezéssel - történelmietlen sületlenségeknek mi a szerepe abban, hogy Magyarországon egyre magyartalanabb az élet.

A Szegedma világhálós napilap tárgyszerűen tudósított a rendezvényről, s a képeket böngészve, a fejérek küldöttségéből is felismerhettek egy-két arcot.

Menettel és Horthy-domborművel emlékeztek a kormányzóra + FOTÓK, VIDEÓ

Illés Tibor  

2011. július 27., szerda • Fotó: Illés Tibor

A Magyarok Szövetsége szervezte azt a megemlékezést, melyen több mint százan tisztelegtek Horthy Miklós és a Nemzeti Hadsereg emléke előtt Szegeden, ahol 1919 júliusában Károlyi Gyula hívására vállalta el a hadügyminiszteri tisztet.

A megemlékezés során a Horthy-csónakháztól induló kisszámú menethez egyre többen csatlakoztak. A vonulók a Tisza-partján méltóságteljes tárogató hangjára a Belvedere ház előtt, a Stefánián keresztül sétáltak fel a Kass Szállóig, ahol 1919-ben Horthy Miklós szegedi tartózkodása idején lakott.

 

A Kass Szállótól a Földmíves utcáig

A hajdani szálloda előtt a Himnusz eléneklése után Vesztergám Miklós tárogatóművész, Bene Gábor és Siklósi András mondta el gondolatait, majd Bottyán Zoltán szavalata el Dsida Jenő Psalmus Hungaricusát. Kovács György a Horthy Miklós Társaság alelnökének Horthyt méltató szavai után az addigra több mint száz fősre duzzadt megemlékezők sora tárogatószóra a Kárász utcán át vonult a Mátyás téri templomba, ahol a szent misén vettek részt.

A templom mellékoltára előtt felállították az a domborművet , mely 1945-ig a Földmíves utca 7-es számú épület homlokzatát díszítette. Ezen Horthy Miklós balján helyet kapott páter Zadravecz István, míg jobbján Vajas József, az alsóvárosi népkör elnöke látható.

A hajdani népkör épülete előtt összegyűlt emlékezők példaértékűnek és követendőnek tartották ezt a megemlékezést, és elhatározták, hogy a domborművet visszahelyeztetik annak méltó helyére, hiszen ebből az épületből indult az a gondolat, mely rövid időn belül elvezette az I. világháború nyomorába taszított országot Európa élvonalába.

 

Horthy Miklós Szegeden

Az 1919-ben Szegeden töltött két hónap meghatározó volt nemcsak Horthy, hanem az ország számára is. A későbbi kormányzó a városban találkozott páter Zadravecz Istvánnal, az alsóvárosi ferences kolostor vezetőjével, aki akkoriban a szegedi szellemi élet meghatározó egyénisége volt. Zadravecz páter pontosan tudta, hogy a magyar társadalomnak olyan vezéregyéniségre van szüksége, aki képes annak élére állni és rendet teremteni, és erre Horthyt látta a legalkalmasabbnak.

A későbbi kormányzó ezt az időszakot sohasem feledte, így amikor a szegedi reformátusoknak – a Romániából áttelepült egyetem oktatói és családjai miatt – szűkösnek bizonyult az Anna-kúti Kakasos templom, 15 ezer koronát és a Honvéd téri saroktelket adományozta egy új templom felépítésére. Nevéhez fűződik többek között a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Kunóval való elindítása, a Fogadalmi templom megakadt építkezésének folytatása, valamint az ötezredik népiskolai tanterem, a rókusi iskola megépítése is. Az általa alapított egészségügyi intézmény a hajdani OTI, majd a későbbi SZTK néven ismert, az Aradi vértanúk és a Tisza Lajos körút sarkán álló épületet és a benne nyújtott, a kor magas színvonalát képviselő orvosi szolgáltatásokat is neki köszönhetjük.

 

A megkerült dombormű

Amikor 1937-ben elkészült a Hősök Kapuja Szegeden, Horthy Miklós jelenlétében – a Hősök Napján, május 30-án – nagy ünneplés közepette avatták fel. Az ünnepség során a polgármester köszöntötte Horthyt, hangoztatta, milyen fontos tényezőként tartják számon, hogy 1919 június-júliusában Szegedről indult, Szegeden kapott indíttatást.

Miután a Hősök Kapujának avatása megtörtént, a kormányzó meglátogatta a Horváth Mihály utcában lévő ipari vásárt, majd feleségével és kíséretével együtt 15 órakor lehajtatott Alsóvárosba, a Földműves utcába. Ott azt a bronz emléktáblát leplezték le, amely a közelmúltban került elő és vált a szegedi múzeum féltett darabjává. Ezen két bronzangyal tartja a magyar címert, alatta három portré látható: Zadravecz Istváné, Horthy Miklósé és Vajas Józsefé.

Az akkori újsághír szerint az alsóvárosi népkör épületéből indult ki ugyanis a nemzeti hadsereg toborzása, amelyben ennek a három embernek meghatározó szerepe volt. A népkör előtt a kormányzópárt hatalmas tömeg várta, és megérkezésükkor igen melegen ünnepelte. Deák János köri elnök üdvözölte a kormányzót, aki meleg szavakkal köszönte meg az üdvözlést, megtekintette az emléktáblát, majd a gazdák csoportjához lépett, s velük hosszasan elbeszélgetett.

1945-ben gondos kezek gyorsan – mielőtt még illetéktelenek szétverték volna – leemelték ezt az emléktáblát és elrejtették. Évtizedeken át próbálta a múzeum minden alsóvárosi ismeretségét latba vetve kideríteni, hogy hol lehet az emléktábla. De aki még tudta, az nem merte mondani, mire elmondhatta volna, elhunyt. A közelmúltban értesítették a múzeum munkatársait, amikor bontás közben megtalálták a domborművet. Ez nemcsak egy egyszerű emléktábla, hanem a magyar történelem két történelemformáló hónapjának és három fontos személyiségének a mementója.

További képek és részletek itt láthatók és olvashatók a rendezvényről