2011. július 19., kedd

Címlapon szövetségesünk ...

Kert-Magyarország felé ...!

... ez Feledy István és a Fejér Szövetség üzenete, ... de nem akárhogyan és akárkikkel. Csakis a kertművelőkkel és nem a címke festegető megmondóemberekkel! Címlapra került szövetségesünk, Feledy István, a Szent Korona Országáért Alapítvány elnöke, a szélesebb, szigorúan mellérendelten működő társadalmi közösségek, szervezetek szövetségének, a Fejér Szövetségnek alapító tagja, a Kertmagyarország program hírvivője, hétköznapi munkása és legnagyobb motorosa Győr-Moson-Sopron megyében. S hogy ez a cikkből nem teljesen egészen így derült ki. Ugyan már! Mindent ne akarjál kisember, közember! Mindent nem lehet!
Címlapra került, de hogyan?

Mintha lett volna bármi köze Feledy István rendszeres fehérvári szereplésének, jelen esetben a Fejér Szövetség Hétvezér Esték keretében tett előadásának a megyei önkormányzat ezévi vásári felvonulásához, a Fejér termék "prodzsekihez", a fehérvárcsurgói megyenaphoz, a fehérvári önkormányzat bármelyik tagjához. Mintha a megyei önkormányzat bármit is értene abból, ami a Kertmagyarország program lényege. Mintha szóba állt volna bárki is a megyei önkormányzatból bárkivel is azért, hogy végre megértse és ne csak meglovagolja az alulról érkező társadalmi kezdeményezéseket.
Ezt is lenyeljük. Azért mégiscsak örömmel olvasunk olyat az FMH címlapján, hogy a magyar föld nem eladó, s hogy Magyarország jövője attól függ, hogy ki tudják-e a magyarságot lakoltatni tulajdonából, amit már évtizedek óta azért nem művelhet, mert éhen halna abban a versenyben, amelyben a külföldi versenytársak szennytermékeinek özöne szennyezi és üríti ki a falusi kerteket, házakat, családokat, embereket.

Így is és úgy is felcsendül majd végre: "Száz akol juhot, ide a kertembe!"
No nem a Megyeháza - bár úgy lenne - mellett, hanem a Fejér Szövetség által gondozott kertekben.
Mindettől függetlenül büszkék vagyunk Feledy Istvánra, hogy szövetségesünk, s hogy a munkában az, a Kertmagyarország építésében éllovasunk.
Elismerésünk azért, amit eddig tett, s amit hallhattunk Tőle, hiszen éppen ezért hívtuk, s hívjuk meg rendszeresen, mint szövetségesünket, a Hétvezér Estékre!

Kezdeményezés a Kertmagyarország felé

Ígéretek helyett programot! Küzdelem a magyar falvak feltámasztásáért

Ha ma valaki végigsétál egy településen, egyebet sem lát, mint a magyar szellemiségtől idegen építészeti kultúrát, tujafát, díszcserjét és agyba-főbe nyírja a füvet mindenki. Ha a pesszimistábbak szerint összegezzük a falu fejlődését, akkor az általában annyival lezárható, hogy kikerült a falu elejére az Isten hozta!, a végébe az Isten veled! tábla. Ennyire rossz a helyzet?

2011. július. 19. kedd | Szerző: Tihanyi Tamás



Nagy Róbert László dégi sajtkészítő mester is ott volt terményeivel a fehérvárcsurgói megyenapon. Egyre többen mutatják a jó példát
- Amikor arról beszélünk,  fel kell támasztanunk a magyar falut, a kérdést tágabb értelemben kell vizsgálnunk, mert részleteket önmagában kiragadni hiba volna - mondja bevezetőként Feledi István.  Minap a  megyeszékhelyen járt, és a Hétvezér Estek rendezvénysorozat részeként tartott előadást. A szervezők előzetesen azt mondták róla: nyugdíjasként fáradhatatlanul dolgozik és egyre több faluban szervezi meg  a megmaradáshoz szükséges gazdasági önellátási rendszer alapjait.   Feledi István lapunknak  leszögezte: a falu megmaradásához két fontos követelménynek teljesülnie kell.   Meg kell védenünk a termőföldet az idegen kézbe kerüléstől, hiszen a föld a falu  élettere.  A másik fontos szempont az önkormányzatok működésének új alapokra helyezése. A Szent Korona Országért Alapítvány elnöke  bejárta széltében-hosszában az országot, és kérésünkre összegezte tapasztalatait.

Országszerte többfelé történtek jó kezdeményezések, ilyen megyénk Fejér Termék Programja, amit a megyenapon hirdettek meg Fehérvárcsurgón. Az ottani piacon (képükön) láttuk, mire van szükség a falvakban ahhoz, hogy ne együnk rosszat

-  Falvainkat jelenleg a következők jellemzik: elöregedés, elnéptelenedés, elszegényedés, munkanélküliség, alkoholizmus, a közügyek iránti érdeklődés teljes  hiánya és egzisztenciális félelem. Az egész rákfenéje, hogy  a választók már nem emlékeznek arra,  milyen ígéretek alapján szavazták  meg vezetőiket az önkormányzati választásokon. Még sajnálatosabb, hogy erre a falvak vezetői sem emlékeznek, elfelejtették, mit ígértek a falu lakosságának. Választási eljárásaink legnagyobb kudarca,  hogy program nélkül választunk meg embereket amellett, hogy személyes kvalitásaikat sem ismerjük. Az utcákat felzászlózzák a pártok lobogóival, de ha Donald  kacsa zászlaja lenne kitéve, nem tartom kizártnak, hogy őt is megválasztanák.

Feledi István szerint elengedhetetlen lenne a jövőben, akár holnaptól megírni egy programot. Egységes, a település teljes társadalmi és gazdasági szerkezetére kiterjedő tanulmány lenne ez,  az egyes fejezeteken belül rövid-, közép- és hosszú távú tervekkel.
 - Fontos, hogy ezek a célok rövidek, tömörek, közérthetőek legyenek, hogy Mari néni és Józsi bácsi is értse őket. Én azt ajánlom falujárásom során a falvak népének, kezdeményezzék az önkormányzatnál a település írásos programjának az elkészítését. Miért fontos ez?  Mert ez lenne a számonkérésnek, a visszahívhatóságnak, az esetleges felelősségre vonásnak az alapja.  Legyünk tisztában a falu  adta erőforrásainkkal, mérjük fel a helyzetünket.   Minden magyar érték magyar érdeket kell, hogy szolgáljon.

Feledi István: El kell érnünk, hogy a gazda meg tudjon élni munkájából és el tudja adni termékeit

Feledi István  tudja, más megyékben is vannak olyan kezdeményezések, mint amilyen  a Fejér Termék Program. Szerinte az ilyen akciók sikeréhez hatékony vidékfejlesztési stratégia kell. Van ilyen?
-  Van, és olvastam. Azt láttam benne, amit látni szeretnék. A kérdés az, mi valósul meg ebből? Elvileg május végén zárult le e program társadalmi vitája, addig lehetett jelezni a véleményeket. Járva a településeket érdeklődtem a polgármesteri hivataloknál,   tudnak-e erről a koncepcióról? Lezajlott-e náluk a társadalmi vita a lakosság és a testület bevonásával? Egyetlen helyen sem kaptam pozitív választ. Kérdezem én, kik véleményezték ezt a tervezetet, ha azok nem,  akiket ez majd a legjobban érint? Szó van arról, segítik a családi vállalkozásokat, támogatják a kis- és őstermelőket, kézműveseket, tele van olyan szavakkal, hogy helyi termék, helyi piac, azaz csupa helyi.  Annak meglátása hiányzik belőle, hogy  mivel küszködik az, aki elsősorban anyagi okokból családi vállalkozásba kezd.

Azt állítja  Feledi István,   mi Európa éléskamrája voltunk, s Európa szemétlerakó helyévé aláztak bennünket. A szupermarketekben egészséges élelmiszer nincs, ez okozza az allergiát, és nem a parlagfű. 
Komoly rábeszélő erőre van szükség a  településeken, mert  a közügyek iránti teljes érdektelenség a jellemző.   A jelenlegi   helyett a területi képviseleti rendszert javasolja a kutató. Mert a településen belül minden ami van, feladat, ezekért most több felelős is van: azaz nincs felelős... Be kell osztani a falurészeket úgy, hogy mindegyiknek külön-külön felelőse legyen egy hat-hét fős testületben. Ezzel meg lenne határozva a képviselő hatás- és feladatköre, ami egy  programhoz igazodik.
- Meg kell nyitni a helyi piacokat. Mindenhol otthagyok egy levelet ennek érdekében, azzal a címmel, Kezdeményezés a Kertmagyarország felé. Arra kérem a polgármestereket, a soron következő testületi ülésen döntsenek, és jelöljék ki ennek a helyét. De nem csak, hogy meg kell nyitni a helyi piacot, hanem működtetni is kell azt. Mert a helyi piac a helyi gazdasági fejlődés motorja, a helyi piacot pedig a háztáji gazdaság tudja csak működtetni. Meg kell szerezni  az eljátszott bizalmat, vissza kell nyerni a közügyek iránti érdeklődést.  
Címkék: vidék, helyi piac, magyar falu, feltámaszt

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése