Minthogy többszöri kérésre sem hozta le a korábbi és alábbi olvasói levelet a - közszolgálati sajtónak nevezett - Fejér Megyei Hírlap, ezért oldalunkon tesszük közzé.
A székesfehérvári Ereklyés Országzászló és Országzászló tér
2. rész
Egy ország mozgalma volt
Az Országzászló Mozgalom története
Országzászló tér, Székesfehérvár (hajdan) |
Az 1920. június 4-én a Nagy-Trianon palotában kényszeríttették az antant hatalmak Magyarországra azt a békediktátumot, melynek következtében a Magyar Királyság elvesztette területének közel háromnegyedét, lakosainak kétharmadát és idegen államok fennhatósága alá került több mint hárommillió magyar ajkú honfitársunk. Így „csináltak” a nagyhatalmak a Kárpát-medencében öt több nemzetiségű államot egyből, öt megoldandó problémát egyből. A diktátumot követően Magyarországon az emberek gondolkodásában szorosan összefonódott a nemzeti törekvés az elszakított területek visszacsatolásával.
A nemzetgyűlés 1920. november 13-án, a békediktátum ratifikálásának tárgyalásakor fogadta el azt a határozatot, hogy „a magyar nemzet gyászának jeléül mindaddig félárbocra ereszti az országgyűlés épületén lévő magyar lobogót, míg a Magyar Szent Korona birodalma a maga teljes épségében vissza nincs állítva.” Ez adta meg az alapot az Országzászló-mozgalomban is követett és alkalmazott, a trianoni ország csonkításra emlékeztető, félárbocra húzott lobogó jelképéhez. Különböző szervezetek Trianon-ellenes tüntetései mindennaposak voltak az egész ország területén. Már 1920 közepén felvetődött a gondolat, hogy az elszakított területekre és a visszaszerzés szándékára emlékeztető szoborcsoportot állítsanak fel Budapesten. Ezt az ötletet a Védőligák Szövetsége karolta fel, és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium anyagi támogatásával meg is valósította.
Négy szobor készült el, amelyek neves művészek kezéből kerültek ki. A „Nyugat” című szobrot Sidló Ferenc, az „Észak” címűt Kisfaludi Stróbl Zsigmond, a „Kelet” című szobrot Pásztor János, a „Dél” címűt pedig Szentgyörgyi István alkotta. Felszentelésükre 1921. január 16-án került sor körülbelül 70 ezer ember előtt Budapesten, a Szabadság téren. Zadravecz István tábori püspök celebrált misét, majd Urmánczy Nándor a Területvédő Liga vezetőjeként tartott avató beszédet. Később az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának ő lett az elnöke.
A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, a „megalkuvás nélküli magyar", aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. Urmánczy Nándor 1925-ben tett javaslatot egy olyan zászlórúd felállítására, amelyen az állandóan félárbocra engedett magyar zászló a magyar feltámadás és a magyar egység eszméit hirdeti. Az Ereklyés Országzászlót, melyet Lechner Jenő műépítész tanár tervezett, 1928. augusztus 20-án avatták fel szintén a budapesti Szabadság téren, ahol több tízezres tömeg vett részt az ünnepi eseményen. A közel 19 méter magas zászlórúd a szobrokkal együtt a legnagyobb és összhatásával a legjobban ható monumentumává vált Magyarországnak. A talapzatban kialakított ereklyetartóban elhelyezték Csonka-Magyarország összes községének, Nagy-Magyarország törvényhatóságainak és a legnevezetesebb történelmi helyeinek (pl: Pusztaszer, Muhi, Mohács, ’48-as csataterek, aradi vesztőhely, doberdói temetők, Kárpátok) földjét tartalmazó zsákocskákat, majd lezárták a következő felírással ellátott zárókővel: „Tudd, meg óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” A homlokzaton, amely egyben szószék is volt, a magyar középcímer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere volt látható. A magyar középcímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos országát, Mátyás címere pedig az európai nagyhatalmi helyzetet jelképezte. A talapzat többi oldalára is feliratokat véstek. Egyik oldalának felirata: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le.” Másik oldalán Urmánczy jelmondata volt olvasható: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig.” A hátoldalon a Magyar Hiszekegy volt látható: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.” A zászlórúdon egy 8 méter hosszú nemzeti lobogó függött, melyet az angyalok tartotta középcímer ékesített, hirdetve Nagy-Magyarország integritását. A címer köré az „Így volt – így lesz!” feliratot hímezték. A lobogót Lechner Marianne tervezte.
Az avató ünnepségen Urmánczy Nándor a végeláthatatlan tömeg előtti avatóbeszédében többek között a következőket mondotta: „Az a nemzet, amely nem bízik a maga erejében és beletörődik abba, hogy mások irányítsák a sorsát, az nagyon megérett a pusztulásra. Az a nemzet, amelyik ilyen, annak meddő és szégyenteljes a jelene és nem lesz jövője, vagy ha lesz, meg lesz pecsételve. Azért emeltük fel itt a Szabadság téren, az elszakított országrészek szobraival szemben az országzászlót, hogy élni akarásunknak legyen tanúbizonysága, hogy hirdesse, a magyar őserőbe vetett hitet és hirdesse, hogy Magyarország ezeréves földjéről nem mozdulunk le soha; azt minden erőnk latba vetésével visszaszerezzük.
A zászlón, amely felröppen, rajta van a Szent Korona minden országának címere, annak a demonstrálására, hogy a mi hazánk nem a trianoni csonka szörny, hanem Nagy-Magyarország. A talapzatba helyeztük Nagy-Magyarország földjét.”
Az Ereklyés Országzászló felállítása Budapesten csak a kezdet volt, amit sok vidéki országzászló felállítása követett. A szentesi levéltár dokumentuma szerint, melyet az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága (a továbbiakban EONB) 1943. március havában írt, a következő olvasható: „Az Országzászló mozgalom immár közel ezer Országzászlót foglal magában”. Dr. Cselényi Pál m. kir. Kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az EONB társelnöke a veszprémi országzászló 1944. március 15-i avatásán a következőket mondotta: „Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Magyar Testvérek! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának meleg szeretetét hozom Veszprém város hű magyar közönségének. 64 vármegye nevében kiált, lobog az ég felé, 2130 zászló beszél, lelkesít szerte mindenütt a hazában.” 1928 és 1944 között városok főterein, iskolák udvarain, állomásokon, hegycsúcsokon, a turista útvonalak mentén azért, hogy a magyar emberek soha ne feledjék el, mit tettek hazánkkal Trianonban.
A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek "köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket szinte minden egyes országzászlót 1949-ig leromboltak, a kevés számú megmaradt emlékműnek az elbukott 1956-os forradalom utáni időszak vetett véget.
Az országzászlókat 1944-ben kezdték lerombolni és átalakítani a „felszabadítók”. A háborús pusztítást túlélt országzászló emlékműveket elsők között tüntették el vagy alakították át. A rendszerváltásig csaknem valamennyit lerombolták, vagy „átalakították". Sok országzászló talapzata építőanyagként végezte, több fölött pedig szovjet emlékmű díszlett. 1945 és 1990 között trianoni emlékművet nem lehetett állítani Magyarországon, a trianoni szimbolika használata tabunak számított.
Az eltelt 20 évben sok helyen állították vissza, hozták helyre ezen emlékműveket. 1990 után több száz Országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben. Sok emlékmű vár még arra, hogy eredeti pompájában hirdesse a Magyar feltámadásba vetett hitünket. Így a székesfehérvári, a történelmi fővárosban eredetileg 1936. május 24-én felavatott Ereklyés Országzászló és vele szerves egészet képező tér helyreállítása is, melyre már a helyi, a civil társadalmi erőket összefogó felajánlások is születtek.
Keresztes Imre (a felsővárosi)
Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Négy szobor készült el, amelyek neves művészek kezéből kerültek ki. A „Nyugat” című szobrot Sidló Ferenc, az „Észak” címűt Kisfaludi Stróbl Zsigmond, a „Kelet” című szobrot Pásztor János, a „Dél” címűt pedig Szentgyörgyi István alkotta. Felszentelésükre 1921. január 16-án került sor körülbelül 70 ezer ember előtt Budapesten, a Szabadság téren. Zadravecz István tábori püspök celebrált misét, majd Urmánczy Nándor a Területvédő Liga vezetőjeként tartott avató beszédet. Később az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának ő lett az elnöke.
A képre kattintva korabeli felvételeket láthat színesben |
A mozgalom életre hívója Urmánczy Nándor, az örmény származású erdélyi politikus, országgyűlési képviselő, a Védő Ligák Szövetségének elnöke, a „megalkuvás nélküli magyar", aki 1925-ben hirdette meg az Országzászló Mozgalmat. Urmánczy Nándor 1925-ben tett javaslatot egy olyan zászlórúd felállítására, amelyen az állandóan félárbocra engedett magyar zászló a magyar feltámadás és a magyar egység eszméit hirdeti. Az Ereklyés Országzászlót, melyet Lechner Jenő műépítész tanár tervezett, 1928. augusztus 20-án avatták fel szintén a budapesti Szabadság téren, ahol több tízezres tömeg vett részt az ünnepi eseményen. A közel 19 méter magas zászlórúd a szobrokkal együtt a legnagyobb és összhatásával a legjobban ható monumentumává vált Magyarországnak. A talapzatban kialakított ereklyetartóban elhelyezték Csonka-Magyarország összes községének, Nagy-Magyarország törvényhatóságainak és a legnevezetesebb történelmi helyeinek (pl: Pusztaszer, Muhi, Mohács, ’48-as csataterek, aradi vesztőhely, doberdói temetők, Kárpátok) földjét tartalmazó zsákocskákat, majd lezárták a következő felírással ellátott zárókővel: „Tudd, meg óh ember: e helyen Nagy-Magyarország vérrel, könnyel és verejtékkel megszentelt földjén állasz.” A homlokzaton, amely egyben szószék is volt, a magyar középcímer, az Árpádok, az Anjouk és Mátyás címere volt látható. A magyar középcímer és az Árpádok címere az ezeréves határokat és a kontinuitást, az Anjouké Nagy Lajos országát, Mátyás címere pedig az európai nagyhatalmi helyzetet jelképezte. A talapzat többi oldalára is feliratokat véstek. Egyik oldalának felirata: „Jövő nagyságunk alapját múltunk nagyjai rakták le.” Másik oldalán Urmánczy jelmondata volt olvasható: „A mi országunk a Kárpátok országa, Nagy-Magyarország. 896-ban alapította Árpád fejedelem, fennmarad a világ végezetéig.” A hátoldalon a Magyar Hiszekegy volt látható: „Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen.” A zászlórúdon egy 8 méter hosszú nemzeti lobogó függött, melyet az angyalok tartotta középcímer ékesített, hirdetve Nagy-Magyarország integritását. A címer köré az „Így volt – így lesz!” feliratot hímezték. A lobogót Lechner Marianne tervezte.
Az avató ünnepségen Urmánczy Nándor a végeláthatatlan tömeg előtti avatóbeszédében többek között a következőket mondotta: „Az a nemzet, amely nem bízik a maga erejében és beletörődik abba, hogy mások irányítsák a sorsát, az nagyon megérett a pusztulásra. Az a nemzet, amelyik ilyen, annak meddő és szégyenteljes a jelene és nem lesz jövője, vagy ha lesz, meg lesz pecsételve. Azért emeltük fel itt a Szabadság téren, az elszakított országrészek szobraival szemben az országzászlót, hogy élni akarásunknak legyen tanúbizonysága, hogy hirdesse, a magyar őserőbe vetett hitet és hirdesse, hogy Magyarország ezeréves földjéről nem mozdulunk le soha; azt minden erőnk latba vetésével visszaszerezzük.
A zászlón, amely felröppen, rajta van a Szent Korona minden országának címere, annak a demonstrálására, hogy a mi hazánk nem a trianoni csonka szörny, hanem Nagy-Magyarország. A talapzatba helyeztük Nagy-Magyarország földjét.”
Az Ereklyés Országzászló felállítása Budapesten csak a kezdet volt, amit sok vidéki országzászló felállítása követett. A szentesi levéltár dokumentuma szerint, melyet az Ereklyés Országzászló Nagybizottsága (a továbbiakban EONB) 1943. március havában írt, a következő olvasható: „Az Országzászló mozgalom immár közel ezer Országzászlót foglal magában”. Dr. Cselényi Pál m. kir. Kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, az EONB társelnöke a veszprémi országzászló 1944. március 15-i avatásán a következőket mondotta: „Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség, Kedves Magyar Testvérek! Az Ereklyés Országzászló Nagybizottságának meleg szeretetét hozom Veszprém város hű magyar közönségének. 64 vármegye nevében kiált, lobog az ég felé, 2130 zászló beszél, lelkesít szerte mindenütt a hazában.” 1928 és 1944 között városok főterein, iskolák udvarain, állomásokon, hegycsúcsokon, a turista útvonalak mentén azért, hogy a magyar emberek soha ne feledjék el, mit tettek hazánkkal Trianonban.
A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek "köszönhetően" megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket szinte minden egyes országzászlót 1949-ig leromboltak, a kevés számú megmaradt emlékműnek az elbukott 1956-os forradalom utáni időszak vetett véget.
Az Ereklyés Országzászló emlékmű avatása Székesfehérvár, 1936. május 24. |
Az eltelt 20 évben sok helyen állították vissza, hozták helyre ezen emlékműveket. 1990 után több száz Országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben. Sok emlékmű vár még arra, hogy eredeti pompájában hirdesse a Magyar feltámadásba vetett hitünket. Így a székesfehérvári, a történelmi fővárosban eredetileg 1936. május 24-én felavatott Ereklyés Országzászló és vele szerves egészet képező tér helyreállítása is, melyre már a helyi, a civil társadalmi erőket összefogó felajánlások is születtek.
Keresztes Imre (a felsővárosi)
Továbbította a
Fejér Szövetség Sajtószolgálat
Korábbi vonatkozó bejegyzésünk
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése