2016. január 13., szerda

„Akitől mindmáig félnek"

Ha kedd, akkor Hétvezér Est…

„Az igazság Hóman Bálintról.” Vendégünk ifjú Tompó László

A 304. Hétvezér Est előadója ismét ifjú Tompó László irodalomtörténész lesz, akit a rendezvénysorozat rendszeres előadójaként köszönthetünk. Ez a mostani immár a tizenhatodik alkalom, hogy szenvedélyes stílusú előadásait élvezheti a HVE hallgatósága. Ifjú Tompó László mindig alapos és felkészült előadóként közléseit, állításait a források pontos megnevezésével támasztja alá. Ő nem az a típusú előadó, aki ismeretanyagát felhasználva, a történelmi emlékezet hiányzó részeit – mondván a múltról az ismeret sohasem lehet teljes – feltevésekre, spekulációkra támaszkodva következteti ki. Ő az, aki előadásait, írásait mindig szigorúan a tényekre és fellelhető forrásanyagokra való hivatkozással építi fel. Ezért ez az előadása is nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen ez alkalommal olyan történelmi személyiség életét, munkásságát tárgyalja, akinek megítélése napjaink belpolitikai „állatorvosi lova” lett.

Kik és miért tették Hóman Bálintot és az emlékére kívánt szoborállítás ügyét politikai „állatorvosi ló” esetévé?

A mesterségesen gerjesztett politikai vihar akkor csapott le, amikor bizonyos körök, akik már régóta munkálkodnak a magyar történelem átírásán, felfedezték, hogy egy civil alapítvány szobrot kíván állítani annak az embernek, akinek a két világháború között elévülhetetlen kiemelkedő szerepe volt Székesfehérvár fejlődésében. Eleddig eszükbe sem jutott Hóman Bálint, aki koholt vádak alapján Rákosi Mátyás (Róth Manó) kommunista önkényuralmi rendszerének börtönében betegen, halálra éheztetve, kínozva mártírhalált halt a váci börtönben. Ezeknek a köröknek eszébe sem jutott tiltakozni, amikor 2001-ben újratemették, hogy a magyar nép, a rendszerváltás után, megadja végre számára a megérdemelt végtisztességet. Volt-e nemzetközi visszhangja annak, amikor Vác város Önkormányzata – Hóman Bálint munkásságának tisztelete jeléül - utcát nevezett el róla? Hol voltak a tiltakozók, tüntetők, amikor – szintén civil kezdeményezésre – először 2010-ben, halálának 125. évfordulójának tiszteletére, majd 2013-ban a Szent István emlékév rendezvénysorozat részeként, a Hóman Bálint Alapítvány Székesfehérvár Önkormányzatával közösen munkásságának megismertetésére konferenciát rendezett Székesfehérvárott?

http://fejerszovetseg.blogspot.hu/2016/01/fehervar-kozemberei-tisztelettel-idezik.html
A képre kattintva korábbi bejegyzésünk is
A konferencián országosan ismert és elismert szakemberek ismertették kutatási eredményeiket Hóman Bálintról, a történészről, a politikusról, akinek munkássága, életműve máig ható. Az előadások arról a Hómanról szóltak, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a magyar közoktatás megújításában, a magyar nemzet történetének modern kori feldolgozásában, a magyar nemzet Trianoni-sokkot követő magára találásában, a közjó érdekében véghezvitt egyházi és világi tettei hosszú sorának megismertetéséről. Hol voltak a tiltakozók, antiszemitázók, fasisztázók, amikor 2015-ben felmentette a bíróság Hóman Bálintot a háborús bűntettek vádja alól, mert ezzel az ürüggyel börtönözte be és kínoztatta halálra a kommunista Rákosi-rendszer. Érdekes módon csak akkor kezdődött el a politikai „műbalhé”, amikor a szoborállítást kezdeményező civil akaratot nem csak a fehérvári önkormányzat, hanem a legfelsőbb állami vezetés, maga a miniszterelnök is helyeselte, támogatását adta az ügyhöz.

S mi több, még a szoborállításhoz állami forrást is biztosítottak. A 2015. december 29-re, Hóman Bálint születésének 130. évfordulójára tervezett szoboravatót pedig személyesen Kövér László, a jelenlegi magyar parlamenti házelnök vállalta magára! Bár tavaly nyáron már fel-felröppent egy-egy hír, hogy nem lenne helyénvaló (?), hogy a székesfehérváriak ily módon állítsanak emléket Hóman Bálintnak, de ekkor még ki gondolta volna azt, hogy ebből azok a bizonyos – nevezzük nevükön – globalista érdekkörök nemzetközi politikai botrányt korbácsolnak? Senki nem hitte volna, hogy nem csak Székesfehérvár polgármesterét, de magát a miniszterelnököt is – fogalmazzunk sarkosan – a szőnyeg szélére állítják. Részsikerként elkönyvelhetik azt, hogy a miniszterelnök mosakodott: „nem támogatható az elnyomókkal együttműködő politikusok szoborállítása, az 1944. március 19. és a 1990. május 2. közötti időszakban, amikor Magyarország elveszítette szuverenitását” nagyvonalúan feledkezve meg a fehérváriaknak adott szaváról, s arról a Horn Gyuláról, aki kiszolgálva a „nem támogatható” időszakot, a köpönyegforgató rendszerváltozás után is szerepet játszott (Hja, Horn utóélete nagyobb tett volt, mint Hóman Bálint előélete? Na, azért ne hazudozzunk már ekkora hatalmas nagyot!)

A fentiek ismeretében tegyük fel ismételten a kérdést, hol voltak és hol vannak azok a tiltakozók, akik a példának okáért Horn Gyula köztéri szobrai ellen sem emeltek szót? Hja, hogy az 1956 utáni államterror áldozatai nem voltak zsidók? Hja! Horn Gyuláról így nyilatkozott Schmidt Mária történész, egyetemi tanár, a Terror Háza főigazgatója: “Megfelelő ember a megfelelő helyen. Amikor kellett, és lehetősége volt rá, megtette, amit megkövetelt tőle a haza.” Hűha! 1956 után kussolt, majd pártmunkásként a kormányig rukkolt, s tán halálig is tette volna, amit megkövetelt a Haza, ha nem küldi haza 2008-ban Orbán Viktor? Így kell ezt érteni, vagy hogy?

Viharos történelmünknek sajnos több olyan szakasza is volt, amelyre az önkényuralmi jelző teljes körűen ráillik. Kezdve a sort a szabadságharc vérbe fojtása utáni, 1849-1865 közötti Habsburg önkényuralommal. Ezt követte az 1919-es tanácsköztársasági rémuralom, majd folytatta a sort nyilas- és kommunista terror. Hol vannak a tiltakozók, akik a „vörös gróf” Károlyi Mihály Siófokon újra felállított szobra ellen tiltakoznának, amely a Kossuth téren állt 1975-től 2012-ig? Budapesten ma is nevét viseli egy közgazdasági szakiskola, és egy gimnázium. sőt a szegedi Tudomány Egyetem legnagyobb kollégiuma.

Hol vannak a tiltakozók, akik az országban, számos helyen napjainkban is megtalálható olyan utcanevek ellen tiltakoznának, amelyek a magyar történelem szégyenlapjaira kívánkozó személyek nevét viselik, mint Kun (Kohn) Béla, Bajcsy-Zsilinszky Endre, Szamuely Tibor, Landler Jenő, Ságvári Endre, Károlyi Mihály, Münnich Ferenc és társaik?

A Hóman ellen tiltakozóknak a trianoni-gyalázat nem fáj. Nekik világosan megfogalmazott céljaik vannak, amelyek a globalista világhatalmi céloknak is tetsző, csak egyetlen áldozatról eshet és essék szó, csakis a zsidóüldözést kell nap, mint nap elítélni. Trianon gyalázata, s a zsidó áldozatok számát messze meghaladó történelmi magyar irtásokról ne essék szó, nekik nem fáj, tehát nekünk se fájjon Trianon? Elérkeztünk tehát ennek a politikai „állatorvosi lónak” a lényegéhez. A történelem relativizálása olyan szinten folyik – és ez nem csak magyarországi jelenség – hogyha a véleményterrort gyakorló gyűlölködőkön múlna, a világ és benne a történelem ma már csak fekete és fehér volna! Azonban hiába homályosítják a valóságot. Céljaik újra és újra lelepleződnek. Ezek pedig a megosztás, a közemberek, a közösségek és a nemzetek egymás ellen fordítása. Az „oszd meg és uralkodj”. Ezért nem meglepő, hogy egy helyi kezdeményezés ekkora visszhangot kapott, amely még az óceán túlpartjáról is hullámokat „csapott”. A tények azonban makacs dolgok. Ahogy József Attila írta a Thomas Mann üdvözlése című versében „az igazat mondd, ne csak a valódit”! Ifjú Tompó László előadásától ezt várja a hallgatósága. László, ne csak a valódit, Hóman Bálintról is az igazat mondd! Hóman Bálint rehabilitációja hosszú-hosszú folyamat, ami 2001-ben elkezdődött. Ma a felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy megállították ezt a folyamatot. Az igazság azonban történelmi távlatokban sohasem torzítható és tagadható. Amint a népek szenvedése sem, úgy Hóman Bálint emléke sem kisajátítható.

Kedves fehérvári és a fehérvári közemberrel együtt érző olvasó! Hívunk, várunk, hogy essék Hóman Bálintról elfogulatlanul is szó!  

Az előadás ideje: 2016. január 19. kedd 18.00 óra

Fejér Szövetség Sajtószolgálat
kapcsolódó: Fehérvár közemberei tisztelettel idézik fel Hóman Bálint tetteit

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése